Orbánék üdvözölték az uniós védelmi hitelt, amit csak a magyar kormány nem szavazott meg

Az uniós állam- és kormányfők csütörtöki ülésén elfogadták a védelempolitikáról szóló következtetéseiket. Az Európai Tanács nem vesz részt közvetlenül a jogalkotásban, a találkozóin egyhangúlag ad ki következtetéseket.

Orbán Viktorék hangsúlyozták, hogy jelentősen növelni kell a védelmi kiadásokat, és tudomásul vették, hogy ezeket a bruttó nemzeti össztermék öt százalékára fogják emelni a NATO tagjai a szerdai megállapodásuk szerint. Az EU tagállamainak nagy része az észak-atlanti szövetségnek is tagja.

Orbán ugyan korábban még tüdőn lövésnek tartotta a célt, de szerdán már arról beszélt, hogy „mi ezt az öt százalékot meg tudjuk csinálni, egy feltétellel, de az valódi feltétel. Ha az nincs, akkor bele se vágunk. Az Európai Uniónak át kell alakítania a költségvetési szabályozási rendszerét” – mondta Orbán.

Az Európai Bizottság márciusban mutatott be egy csomagot, amivel részleges mentességet lehet kérni a védelmi kiadásokra a tagállami költségvetési hiányt visszafogó szabályok alól. Az előírt határ megsértése miatt tavaly többek között a magyar kormány ellen is túlzottdeficit-eljárás indult, de élt az új kivétellel.

A csúcstalálkozón üdvözölték a lehetőség aktiválását, és a csomag egy másik eleme is előkerül a dokumentumban. A SAFE-fel legfeljebb 150 milliárd eurós hitelkeretet hoznak létre, amiből közös programokra költhetnek. A tagállami vezetők egyhangúlag üdvözölték, hogy a kormányok elfogadták a SAFE-et – ugyanakkor májusban 27-ből csak 26-an szavazták meg a miniszterek jogi döntéshozó testületében, a magyar kormány képviselője tartózkodott, ami gyakorlatilag udvarias nemet jelent.

Az Országgyűlés márciusban elfogadott egy határozatot a csomag „hitelfelvételi eleméről”. Ez „ellenzi az Európai Bizottság elnöke által javasolt, maximum 150 milliárd eurós eszközhöz szükséges közös európai adósságfelvételt”. A döntést „az európai adósságunióval szembeni elvi fenntartásaival”, valamint az egyszeri helyreállítási alap mögötti hitel tanulságaival indokolta. Utóbbiból jogállamisági feltételek miatt még mindig nem kérhet rendes kifizetést, pedig az alap jövőre lejár. A határozat felszólította a kormányt, hogy ezt az álláspontot képviselje az uniós intézményekben is. A szövegre a Fidesz-KDNP-ből, a Jobbikból, a Mi Hazánkból és a függetlenektől mondtak igent.

A következtetések hangsúlyozták, hogy „az EU összes földi, légi és tengeri határának védelme hozzájárul Európa egészének biztonságához, különösen az EU keleti határára tekintettel,

figyelembe véve a fenyegetéseket, amiket Oroszország és Belarusz jelent.”

A következtetések végén hozzáteszik az általában semleges országokra értett kitételt, hogy mindez „nem érinti egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikájának egyedi jellegét”.

A védelempolitika után a Közel-Keletre tértek át, de információink szerint erről is lezárták a vitát, ami után Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztetnek videókapcsolaton keresztül. A csúcs várható témáiról ebben a cikkben írtunk bővebben.