Ismét Orbán Viktor kavarhatja meg az uniós állam- és kormányfők csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóját, de most nem egyedül.
Ukrajnánál harmadszor hagyhatják ki Orbánt, aki már konzultációt lobogtathat
Ukrajnánál még várhatóan csak egymagában különcködik. A tagjelölt országról a legutóbbi két alkalommal is csak a többi 26 vezető nevében tudtak kiadni következtetéseket – köztük olyan mondatokkal, amikkel korábban még Orbán is egyetértett. A kimaradásnak eddig sem volt közvetlen gyakorlati következménye, az állam- és kormányfők intézménye, az Európai Tanács nem jogalkotó. Az ülések végén egyhangúlag kiadott következtetések viszont a legmagasabb politikai szinten mutatják a tagállamok vezetőinek közös akaratát. Ez különösen az olyan döntéseknél fontos jelzés, amik egyhangúságot követelnek meg.
Ilyen egyhangúságot követelő döntés az is, amelyikben egy tagjelölt ország csatlakozásának kérdéseit bírálják el. Ukrajnának a következő lépcsőben meg kellene nyitnia az óriási uniós joganyag első, alapkérdésekről szóló fejezetcsoportját, hogy aztán fokozatosan elkezdhesse átvenni az uniós jogot és kiépíteni a szükséges intézményeket. A hónap végén lejáró lengyel elnökség annyival gyorsította volna a folyamatot, hogy egyszerre az összeset nyissák meg, de Ukrajna még így is messze lenne a folyamat végétől, a csatlakozás feltételeit – például az átmeneti és állandó kivételeket – sem látni. A 35 fejezet csoportonkénti lezárásához, majd magához a belépéshez szintén egyhangú döntés kellene. A legutóbbi lépést tavaly júniusban tudták megtenni, miután a tagállami kormányok -köztük a magyar – egyhangúlag megegyeztek a tárgyalási keretükről. Utána kezdődött a döntéshozó miniszteri testület féléves magyar elnöksége, ahol az ukrán jog átvilágítására hivatkozva nem haladtak, de a magyar kormány miatt azóta se léptek tovább. A folyamat amúgy sem túl gördülékeny, a nehézségeit az általában már több mint egy évtizede beleragadt balkáni országok, mint Szerbia és Montenegró példája is mutatja. Ezekről szintén szó lesz a csúcson.
Bár volt olyan uniós vezető, aki Ukrajnánál 2030-as céldátumról beszélt, a 26-ok legutóbb kiadott következtetései sem mondtak ki ilyet az ukrán csatlakozásról, csak hogy az „Európai Unió erőteljesebben fogja támogatni Ukrajnának az uniós tagság felé vezető úton tett, reformokra irányuló erőfeszítéseit”. Fontosnak tartották, hogy előrébb lépjenek a tárgyalási folyamatban, „összhangban az érdemeken alapuló megközelítéssel, az egyes témaköröket a feltételek teljesülésekor megnyitva, az »alapkérdések« témakörrel a lehető leghamarabb elkezdve”.
Azelőtt, hogy várhatóan zsinórban harmadszor Orbán nélkül fogadnának el következtetéseket, a kormány lezárta a konzultációját Ukrajna tagságáról. Menczer Tamás, a kormánypártok kommunikációs igazgatója szerdán Facebookon jelezte: a miniszterelnök másnap – azaz a csúcs kezdőnapjára időzítve – ismerteti az eredményt Ukrajna tagságáról. „Brüsszelben nehezebb csata vár ránk. Szerencsére reggelre már ott lesz a tarsolyomban a magyarok véleménye” – posztolta Orbán Viktor is.
Az ülés egy részébe a tervek szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is bekapcsolódik videón.
Szankcióblokkolással kavartak be Orbánék
A csúcsot egy másik, de már páros vétófenyegetés bolondíthatja meg igazán – a legújabb szankciócsomag megakasztásánál már Orbán Viktor mellett áll szlovák kollégája, Robert Fico is. Bár egy nyilatkozat alapján több helyen arról írtak, hogy a szlovák kormány nem is blokkol, csak a magyar, azt értelmezték félre, hogy nem maguk a szankciók, hanem egy orosz energiát kivezető javaslat miatt húzták be a kéziféket.
Az állam- és kormányfők még a 2022. márciusi ülésükön mondták ki: „az Európai Unió fokozatosan, a lehető leggyorsabban meg fogja szüntetni az orosz gáz, olaj és szén importjától való függőségét”. Ugyanakkor hozzátették, hogy „figyelembe fogják venni a nemzeti körülményeket és a tagállamok energiaszerkezetét”. Előtte már egy informális találkozón is kimondták célként a függetlenedést, „különösen azáltal”, hogy például az egész EU-ban kiteljesítik és javítják az európai gáz- és villamosenergiahálózatok összekapcsolását.
A megvalósításhoz 2022 májusára kértek európai bizottsági tervet. Ez lett a REPowerEU, aminek köszönhetően a magyar kormány egy nagyjából egymilliárd eurós előleghez jutott az uniós helyreállítási alapból úgy, hogy egyébként semmilyen kifizetést nem kaphatna teljesítetlen jogállamisági feltételek miatt. Az uniós javaslattevő testület, az Európai Bizottság idén májusban adta ki a REPowerEU ütemtervét, majd júniusban a hozzá tartozó jogszabályt.
Ez nem kapcsolódik közvetlenül ahhoz a külön szankciócsomaghoz, amit két hete javasolt az Európai Bizottság, a magyar és a szlovák kormány mégis összekötötte vele. Az ok egyszerű: amíg a szankciókat tudják blokkolni, a REPowerEU-s jogszabályt nem, mert ott elég a minősített többség, azaz lakosságszámtól függően legalább négy ellenző kellene a buktatásához.
Robert Fico szlovák kormányfő szinte közvetlenül a szankciós javaslat megjelenése után jelezte, hogy nem támogatják, amíg nem kapnak „valódi megoldást a válsághelyzetre”, amit a leállás okozhat. Orbán Viktor az izraeli-iráni konfliktusra hivatkozva azóta bejelentette: a kormány kezdeményezi, hogy „az új helyzetre tekintettel” vegyék le „a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére” tett javaslatot, és haladéktalanul készítsenek hatástanulmányt „a közel-keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozatairól”. A Közel-Kelet amúgy is szerepel az EU-csúcs témái között, így a tagállami vezetők reagálhatnak az iráni-izraeli tűzszüneti megállapodásra. A következtetések Telex által látott, nem végleges változatban még csak utalás volt az EU Izraellel kötött társulási szerződésének emberi jogi felülvizsgálatára a gázai hadműveletei miatt, illetve arra, hogy Iránról is szólhat a szöveg.
A külügyminiszterek hétfői ülése után Szijjártó Péter jelezte: Szlovákiával együtt „megakadályoztuk” az új szankciók elfogadását. „Ezt azért tettük, mert mindezzel párhuzamosan az Európai Unió, »Brüsszel« meg akarja tiltani”, hogy az uniós tagállamok orosz földgázt és kőolajat vásároljanak. Szlovák kollégája, Juraj Blanár a TASR szlovák hírügynökség szerint arról beszélt, hogy készek a csomag támogatására, az nem okozna kárt a szlovák gazdaságnak, de garanciákat akarnak a REPowerEU-nál a negatív következmények elhárítására. Szerinte a többiek lényegében fenntartások nélkül elfogadták a kérést, azaz valamilyen biztosítékot adhatnak a szlovákoknak.
Már az is utalt rá, hogy az ügyben a csütörtöki EU-csúcson próbálhatnak megegyezni, hogy Kaja Kallas külügyi és külgazdasági főképviselő a hét végéig – azaz közvetlenül a csúcs után – akar megállapodni a szankciókról. Az ülést előkészítő keddi miniszteri találkozón az EU-ügyi tárcát vezető Bóka János ki is mondta, hogy a versenyképesség témájánál szó lesz a két kormány kéréséről a csúcson.
Bóka úgy fogalmazott: a szlovák vezetés „egyértelművé tette, hogy mindaddig nem tudja elfogadni a következő szankciós csomagot”, amíg „az aggályait nem kezelik”, ezt a magyar is „teljes mértékben támogatja”. A megfogalmazás is arra utal, hogy a magyar kormány menet közben állt be a szlovák mellé, ami előbb kötötte össze a szankciók elfogadását az orosz gázt és olajat kivezető tervvel. Szijjártó egy hete ezt még nem tette meg, a REPowerEU miatt Ukrajnának küldött figyelmeztetést a magyar áramtranzit miatt.
Annak, hogy a magyar kormány csak a szlovák mögé sorolt-e be, azért lehet jelentősége, mert nem mindegy, hogy ugyanúgy csak valamilyen biztosítékot akar, vagy valóban kitart az egész tervezet visszavonatása mellett. Az sem mindegy, mi lenne ez a garancia: valamilyen nyilatkozat, mint a gazdasági szankciók januári meghosszabbításáért cserébe az energiaellátásról (miután leállt az orosz gáz átvitele Ukrajnán át), vagy mondjuk a 2022-es energiafüggetlenségi nyilatkozatban sorolt infrastrukturális fejlesztésekre hivatkozó támogatás. Azt mindenesetre senki sem vetette fel nyilvánosan, hogy a két ország kormányának valamelyike az orosz gazdaságot sújtó, félévente lejáró szankciók lassan ismét esedékes hosszabbításánál fenyegetőzne, aminek a befagyasztott orosz jegybanki vagyon miatt jóval nagyobb tétje lenne.
A következtetések Telexhez is eljutott, nem végleges tervezete utalna a 18. szankciócsomagra, de ez a bizonytalan szövegrészeket jelző szögletes zárójelben van a dokumentumban.
Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn úgy vélte, „semmi új nincs abban”, hogy a magyar kormány blokkol egy szankciócsomagot. „Már ismerjük ezt”, „láttuk korábban”, „meglátjuk, milyen kompromisszumokat kell kötnünk”. Kérdés, hogy sikerül-e ez és ha igen, mennyi idő alatt. A csúcsokat a decemberben hivatalba lépett elnök, António Costa általában egy nap alatt lerendezi, és a meghívójában is arról írt, hogy erre törekedik, de hivatalosan kétnaposra írták ki.
A NATO-csúcs miatt a védelempolitika is előtérben
Feszes lesz a program, mert számos más témát is bezsúfoltak. Ilyen a védelempolitika, aminek emeli a jelentőségét, hogy a szerdai NATO-csúcson megállapodtak a védelmi kiadások emeléséről a bruttó nemzeti össztermékük öt százalékára. Erre a Telex által látott szövegváltozat közvetlenül is utalna. Az EU tagjainak túlnyomó része az észak-atlanti szövetségben is benne van, így a cél teljesítése különösen fontossá teszi azokat az uniós kezdeményezéseket, amikkel a tagállamok több pénzt költhetnek a hadseregeikre. Erre az Európai Bizottság márciusban mutatott be egy csomagot, ami várhatóan a csúcstalálkozón is előkerül. A javaslattal részleges mentességet lehet kérni a védelmi kiadásokra a tagállami költségvetési hiányt visszafogó szabályok alól, amik alapján a magyar kormány ellen is túlzottdeficit-eljárás indult. Az új kivétellel a magyar kormány is élt, de Orbán szerdán közölte, hogy ezen a téren nagyobb szabadságot kellene adni a kormányoknak. A tagállami kormányok a héten állapodtak meg egymás között arról a védelmi programról is, amit a vitáik miatt a 2024 végéig tartó soros magyar elnökség nem tudott eltuszkolni a célvonalig. Bár a jogszabályról még nyélbe kell ütni a végső alkut az Európai Parlamenttel, és viszonylag kis összegről van szó, növelheti a jelentőségét, hogy az uniós helyreállítási alapból is átcsoportosíthatnának rá pénzt.
A találkozón a migrációról is egyeztetnek az Európai Bizottság vezetőjének levele alapján. Ursula von der Leyen a Politicón kiszivárgott levele szerint bemutatta az uniós menekültügyi és migrációs politikát szigorító intézkedéseket, például az elutasított menedékkérők hazaküldéséről szóló javaslatot a biztonságosnak minősíthető országok listáját vagy a több kormánnyal, például Egyiptoméval kötött visszafogadási megállapodásokat. Rámutatott, hogy a migráció ötödével esett 2025 első felében – különösen a Magyarországot is érintő útvonalon, itt közel 60 százalékos az esés. Arra is felhívta a vezetők figyelmét, hogy időben félúton járnak a túlnyomórészt tavaly elfogadott, 2026 júniusában teljesen életbe lépő menekültügyi csomag megvalósításában, és ugyan sokat haladtak, de még sok munka maradt a hátralévő szűk egy évben. A Telex által látott szövegváltozat bátorítaná a jelenlegi és az elfogadott jogszabályok alkalmazását – miközben a menekültügyi huxit miatt napi egymillió eurós büntetést vonnak le a magyar támogatásokból – , valamint leszögezné: az EU eltökélt a külső határok megerősítésében és ellenőrzésében.
A kemény migrációs politikát támogató vezetők csoportja külön is találkozik a csúcs margóján, ezen információink szerint – korábbi példához hasonlóan – Orbán is részt vesz.
Cikkünket kiegészítettük a migrációs találkozóval és Orbán szerdai mondataival a költségvetési szabályokról és a védelmi kiadásokról.
