„Apu háborúba ment múlt este” – mélyen vallásos térítő volt a minnesota képviselő gyilkosa
Június 14-re virradóra különösen durva gyilkosságot követtek el a politikai erőszakban amúgy is egyre jobban elmerülő Egyesült Államokban. Egy, a rendőrség figyelmét addig elkerülő ismeretlen elkövető rendőrnek álcázva magát odahajtott Melissa Hortman, Minnesota állam törvényhozásának képviselője és férje otthona elé. Berontott a házukba, és agyonlőtte a házaspárt. Előtte John Hoffman állami szenátor házánál járt, őt és feleségét is megsebesítette. A második támadás helyszínén rendőrökre is rálőtt, majd gyalog kereket oldott.
Azóta több lap feltárta a gyilkos, Vance Boelter előéletét, ami bővelkedik furcsa fordulatokban, bedőlt vállalkozásokban. A fundamentalista keresztény férfi környezete abszolút nem gyanította, hogy a vallásos, konzervatív, az éhínségeket felszámolni akaró, Afrikában prédikáló férfi képes lenne embert ölni, pláne politikai gyilkosságot elkövetni.
„Apu háborúba ment múlt este”
Boelter egy fekete városi terepjáróval (SUV) érkezett az első helyszínre, ami kísértetiesen emlékeztetett egy rendőrautóra, írta a Guardian az ügyészség tájékoztatása alapján.. Egy „hiperrealisztikus maszk” volt rajta, magát rendőrnek kiadva, ehhez hűen beöltözve csengetett be Hoffmanékhoz. Amikor ajtót nyitottak, rájuk lőtt, majd elmenekült. A politikus és párja súlyos állapotban kerültek kórházba, de az orvosok szerint túlélik a merényletkísérletet.
Utána egy képviselő Maple Grove-i otthonához hajtott, aki szabadságon volt, nem volt otthon. Ezt egy biztonsági kamera rögzítette. Hajnali fél 3 volt már, amikor egy meg nem nevezett szenátor lakásához ért, azonban ott volt egy rendőr. A rendőr odament hozzá, azt hitte kolléga, de Boelter nem válaszolt a kérdéseire, csak nézett maga elé némán a sofőrülésben ülve. A rendőr visszament a házhoz, erősítést várva az ekkor már kitudódott Hoffman-merénylet miatt. Vance Boelter ekkor ment át Hortmanékhoz Brooklyn Parkba. Már a házuk tornácán állt, amikor ide is megérkeztek a rendőrök, ekkor tüzet nyitott rájuk, majd a házba behatolva agyonlőtte a házaspárt.
A férfi kereket oldott, majd a rendőrség szerint készpénzért vett egy idegentől egy kocsit, és hazaautózott Green Isle-ba. Az ide kiérkező rendőrök egyike látta, amint befut egy erdőbe. Órákon át keresték speciális csapatokkal és helikopterekkel, végül némi tárgyalás után előjött az erdőből, és feladta magát. Az ő és felesége autóját is átvizsgálták, kézírásos üzeneteket, két lőfegyvert, útleveleket és 10 ezer dollár készpénzt találtak bennük. Boelter egy üzenetet is küldött a feleségének arról, hogy „szavak nem tudják kifejezni, mennyire sajnálom ezt a helyzetet”, és szeretné, ha családja nem lenne a házban, amikor majd fegyveres emberek (valószínűleg a rendőrségre gondolt) rontanak be. Így fogalmazott: „Apu háborúba ment előző este.”
A rendőrség szerint Boelter „hidegvérrel lőtte le” áldozatait. A férfit két napig űzték, a hatóságok a tagállam történetének legnagyobb hajtóvadászataként jellemezték a műveletet. Boeltert végül kétrendbeli szándékos emberöléssel és kétrendbeli gyilkossági kísérlettel vádolták meg tagállami szinten, de szövetségileg is több pontban emeltek ellene vádat. Elítélése esetén akár ki is végezhetik az Independent szerint. Ügyét legközelebb június 27-én tárgyalják majd. Mivel saját ügyvédre nincs pénze, kirendelt védő képviseli.
A rendőrség egyébként több írásos anyagot talált a férfi lakásán és autójában, ezek között voltak a potenciális áldozatok listái – 45 választott, állami és szövetségi tisztviselő volt rajtuk, mind demokraták, akiket Joseph Thompson ügyész szerint Boelter alaposan feltérképezett. Az ügyészség egyértelműen politikai indíttatású merényletnek mondta a történteket.
Boeltert június 16-án hallgatta meg először a bíróság, a Fox News szerint bilincs nélkül vezették be a tárgyalóterembe, egyenesen a Sherburne megyei börtönből. Nem tűnt idegesnek, nem félt, az ügyvédjével beszélgetett.
Tipikus midwesternből afrikai térítő
A CNN portréja szerint az 57 éves Boelter klasszikus közép-nyugati életet élt: egyre magasabb pozícióba került a Gerber és 7-Eleven kiskerláncoknál, öt gyereket nevelt a feleségével, Jennyvel, volt két németjuhásza és egyre nagyobb és nagyobb otthonokat vásárolt wisconsini és minnesotai agglomerációban. Egy bébiételt és virslit gyártó wisconsini cégnél menedzser volt, egy másik gyorsételeket gyártónál pedig még díjat is kapott munkaerőfejlesztéséért. Eközben a már megszűnt Stritch Bíboros Egyetemen vezetői képesítést, sőt doktori fokozatot is szerzett. A CBS csütörtökön arról írt, Boelter 1990-ben a dallasi Krisztus a Nemzetekért Intézet nevű teológiai főiskolán is szerzett egy diplomát. Az intézmény jelezte is, mélyen megrendítette őket, hogy egy volt hallgatójuk gyilkolt. „Nem ez az, amik vagyunk. Nem ez az, amit tanítunk. Nem ez az, amit példaként mutatunk be” – írták.
A férfi részt vett minnesotai munkaerőfejlesztési projektekben is, több tréninget segített lebonyolítani, sőt még a demokrata kormányzó alá rendelt Munkaerőfejlesztési Tanács tagja is volt kétszer 3 évig. Walz jelezte is a CBS szerint, hogy rengeteg ilyen önkéntes tanács van, nem ő hallgatja meg a pályázókat, Boelterrel sem találkozott. A New York Times arról is említést tesz, hogy Boelter mellett Hoffman is benne volt ebben a 41 fős tanácsban, sőt 2022-ben egy virtuális megbeszélésen is részt vettek mindketten. Ettől függetlenül nem tudni, volt-e köztük bármilyen mélyebb kapcsolat.
Hite is fontos szerepet játszott életében, 1993-ban lelkipásztorrá is avatták, később a Közel-Keleten is térített. Állítólag egy könyvet is kiadott Eredeti képesség: engedelmeskedhet az ember Istennek? címmel, de a CNN nem talált példányt belőle sehol sem. A férfi próbálkozott biztonsági cégek alapításával (mint a Praetorian Guard Security Services), de egyik se volt hosszú életű,
viszont így Boelter fegyverviselési engedélyt szerzett, kézifegyvereket is tartott.
2021-ben valami történt vele, felmondott az állásából, majd közölte, elutazik a Kongói Demokratikus Köztársaságba, hogy véget vessen az éhínségnek, javítson az élelmiszer-ellátáson. A vallásos férfi rendszeresen kiutazott Afrikába, ahol prédikált is az embereknek (ld. a fenti, 2021. szeptemberi kongói videót), ezt pedig egy temetkezési vállalkozásnál vállalt új állásból finanszírozta. Munkája az volt, hogy bűnügyi helyszínekről vitt el holttesteket. Prédikációi során és weboldalain olyan, nem alátámasztott állításokat is tett, miszerint iszlamista gerillákkal próbálta megismertetni a Bibliát, és tanítani őket arra, hogy az erőszak nem megoldás, valamint keresztény szórólapokat terjesztett Ciszjordániában, a Gázai övezetben és Libanonban is.
Charlie Kalech, a J-Town webdesignnal foglalkozó cég vezetője, aki dolgozott együtt a vádlottal, azt mondta róla az ABC-nek, „nagyon vallásos, nagyon szenvedélyes volt”, jobb hellyé akarta tenni a világot, de elég idealista módon. Kalech azt mondta, Boelter nem tartotta magát „megváltónak”, csupán „egy okos fickónak, aki kitalálta a megoldásokat a problémákra, és az nem is olyan bonyolult, szóval csináljuk meg!” Kalech arra emlékezett még, hogy a férfi kiállt Izrael mellett, és emiatt viszont a (még demokrata) amerikai vezetést kritizálta, mivel az a zsidó állam ellen akart szerinte fordulni. Egy „revoformációs” (a reformáció és a revolúció, azaz forradalom szavakból) mozgalmat is létre akart hozni, könyvet és prezentációt is írt erről. Vallotta még, hogy az „amerikai éhínséget” mesterségesen gerjesztik, hogy ezzel irányítsák az embereket.
Boelter egyre furcsább vállalkozásokba fektetett pénzt, többek között egy minnesotai fegyveres biztonsági cégbe és egy kongói halászati és mezőgazdasági vállalatba (mindezt a CNN a férfi LinkedIn-oldalán is igazoltnak látta). Egy ismerőse azt tanácsolta neki, ne égesse ilyenekre a pénzét, nincs értelme. Ráadásul eközben alig tudta fenntartani a Green Isle-i házát, eltartani a gyerekeit és kutyáit. A CNN szerint pár nonprofit szervezetet is gründolt az amerikai és globális éhínség enyhítésére, a derék célokat azonban nem követték tettek, egyik cége bevétel nélkül dőlt be két évvel alapítása után. Kongóban a Red Lion Group nevű cégével akart mindenfélébe belevágni a biztonsági szolgáltatásoktól az olaj- és gáziparon át a médiáig – még azt is kitalálta, hogy Congowood néven létrehoz majd egy filmstúdiót, Hollywood utánzására.
Boelter politikai hovatartozásáról van némi ellentmondás az amerikai sajtóban. A CNN szerint regisztrált republikánus volt, de a New York Times szerint Minnesotában nem tüntetik fel a regisztráción a párthovatartozást. Annyiban mindkét sajtótermék értesülései egyeznek, hogy a legutóbbi elnökválasztáson Donald Trumpra szavazott. Június 17-én a Minnesota Reformer nyomát találta annak, hogy Boelter szavazott a tavalyi republikánus előválasztáson. Ha politikáról volt szó, általában hamar rövidre zárta a beszélgetéseket, nem szerette a témát. A közösségi médiájában sincs nyoma szélsőségességnek, sőt politikai tartalomnak se nagyon. Ismerősei is azt mondták, semmi szélsőségeset nem vettek észre a nézetein. A CNN szerint azonban az egyik afrikai prédikációban azt mondta, nyomot akar hagyni a történelmen, ha a mennyekbe jut, neki is meglesz a maga története, valamint az LMBTQ-embereket is támadta.
A Tízparancsolat értelmében az emberölés kizárja a mennybe jutást – erre Kalech is emlékeztetett az ABC cikkében. A férfi nem érti, Boelter a sok jó akarásától hogyan juthatott el a gyilkosságig. „Ki tenne ilyet? Olyan, aki abszolút kétségbeesett, és azt látja, nincs más választása. Ez az egyetlen dolog, amit el tudok képzelni” – próbált Kalech magyarázatot találni. Hozzátette, szerinte Boeltert elvakíthatta hite.
David Carlson közeli barátja volt Boelternek, a New York Timesnak azt mondta, iskola óta ismerte a férfit, aki az utóbbi időben mentális mélyponton volt. Végül küldött is neki egy búcsúüzenetet, miszerint meg fog halni, ők ezt nem érthetik, de nagyon szereti őket, és elnézést kér az okozott bajokért előre. Furcsa módon négy hónapnyi, előre kifizetett bérleti díjat is átadott Carlsonnak a minnesotai közös lakás után.
A meggyilkolt képviselő
A New York Times nekrológot szentelt az 55 évesen agyonlőtt Melissa Hortmannek még június 16-án. A cikk azzal indít, hogy a teljesen egyenlően megoszló tagállami képviselőházban Hortman nemrég kiszavazott a demokrata frakcióból, együtt a republikánusokkal. Nehéz döntés volt, de ezzel a szavazattal tudták elfogadni a költségvetést. A fő vitapont az volt, hogy a nem dokumentált bevándorlóktól elvegyék-e a tb-t. Hortman szavazatával elvették. A néhai képviselő utána könnyek közt magyarázta a sajtónak, miért kellett ezt megtennie.
Ez a magatartás jellemezte két évtizedes politikai karrierét Minnesotában: sokszor felülemelkedett nézetein, és kompromisszumokat igyekezett kovácsolni a másik politikai oldallal. 2019 és 2025 között házelnök is volt a tagállam képviselőházában, e ciklusa vége felé demokrata többség mellett hoztak liberális jogszabályokat, mint az abortuszjogok kiterjesztése, a rekreációs füvezés engedélyezése és a munkavállalók védelmében hozott szabályozások. A 2024-es választásokon egyenlőségbe kerültek a házban a demokraták és republikánusok, úgy tűnt, totális patthelyzet jön, mire Hortman kiegyezett a jobboldal frakcióvezetőjével, Lisa Demuth-tal, akinek két évre átadta a házelnökséget is.
Ideológiák és konteók kereszttüzében
Donald Trump amerikai elnök ugyan együttérzését fejezte ki az elhunytak hozzátartozói felé, de később Tim Walz demokrata kormányzót minősítette. A Hill szerint az újságírói kérdésre az elnöki különgépen, hogy felhívja-e a kettős gyilkosság miatt Walzot, azt felelte: „Szerintem a minnesotai kormányzó ki van ütve. Nem hívom.” Hozzátette még: „A srác fogalmatlan. Ő maga a káosz. Szóval, tudja, lehetnék kedves, és felhívhatnám, de minek vesztegessem az időmet?”
A 2024-es demokrata alelnökjelölt Walz erre azt reagálta hivatalán keresztül, hogy reméli, Trump elnök az áldozatok családjaira fókuszál inkább. A közlemény szerint az egész tragédia nem Trumpról vagy Walzról szól, hanem Hortmanék és a Hoffmanék családjáról, illetve Minnesota államról. Nem kihagyható, hogy Walz baráti viszonyt ápolt Hortmanékkel, a megölt képviselővel együtt dolgozott sokáig az állami törvényhozásban. Trump egyébként korábban azt is közölte, a gyilkossági ügyön dolgozik az Egyesült Államokban a főügyész szerepét is betöltő igazságügyi miniszter, Pam Bondi, illetve a szövetségi nyomozók, az FBI is.
Szintén az amerikai politikát jellemző következmény, hogy órákkal a gyilkosságok után ellepték az ország közösségi médiáját az összeesküvés-elméletek, amikből az NBC írt cikket. Ebben főleg a szélsőjobb megmondóemberei jártak élen, egy ponton baloldali aktivistának billogozva az amúgy konzervatív, vallásos elkövetőt. Elon Musk techmilliárdos és republikánus szenátorok is megosztottak fura elméleteket. Ez a cikk szerint már trendszerű, ahogy történik valami nagy volumenű, akár tragikus esemény, egyből megjelennek a másik politikai tábort támadó bejegyzések, tartalmak.
A Trump-barát Jason Robertson arról írt az X-re rögtön a gyilkosságok után, hogy egy szavazásnál Hortman nem szavazott a párt irányvonalának megfelelően az egészségbiztosítás visszavonásáról az iratok nélküli bevándorlók esetén. Robertson utólag is megvédte az NBC-nek posztját, mondván az „tényállítás”. Később olyan posztok jöttek jobbos influenszerektől, mint „a sajátjuk támadta meg őket”, illetve „kék a kék elleni erőszak” – ez utóbbi a Demokrata Párt hagyományos színére utal. Zavart okozott a rendőrség által kitett poszt egy fotóval, amin a trumpi katonai parádé napjára időzített, „No Kings” tüntetésekre utaló feliratok szerepeltek papírlapokon. Ezt úgy interpretálták sokan, hogy a támadó kormányellenes. Musk még ezután is azt posztolta – és ezt 52 millióan látták –, hogy „a szélsőbal gyilkosan erőszakos”.
Az egyik legnagyobb felháborodást Mike Lee utahi szenátor váltotta ki, aki három posztjában is a marxistákat tette felelőssé a merényletsorozatért, szerinte ez történik, ha a marxisták nem érik el, amit akarnak. Később „Rémálom a Waltz utcában” kiírással utalt az ismert horrorra és az állam kormányzójára – rosszul írva le a nevét is. A demokrata politikusokat nagyon felhúzta Lee hozzáállása, illetve hogy viccelődött a történeten. Lee a Wall Street Journal szerint végül június 17-én törölte felháborodást kiváltó posztját, sőt a New York Times szerint egy erőszakot elutasító posztot is kitett.
A gyilkosság felhívta a figyelmet az Amerikát mélyen megosztó politikai törésvonalakra, kölcsönös gyűlöletre. A PBS is emlékeztet, az utóbbi évtizedekben olyan durva merényletkísérletek történtek, mint Gabby Giffords meglövése 2011-ben, Steve Scalise meglövése 2017-ben, Nancy Pelosi férjének, Paulnak a megtámadása 2022-ben vagy a Donald Trump elleni tavalyi merényletkísérlet. Mind a négyen túlélték, de a politikusok biztonsága egyre romlik, ezért a kongresszus is lépéseket tervez tenni a jogalkotók védelmében. Joe Thompson tagállami ügyész azt mondta egy sajtótájékoztatón: „Dermesztő támadás ez a demokráciánk ellen, az életmódunk ellen. A [politikai erőszak] trendje növekvőben van az utóbbi években, és remélem, ez mindenkinek ébresztő, hogy az emberek nem érthetnek egyet önökkel anélkül, hogy gonoszak lennének, hogy [bárkit] meg kellene ölni emiatt.”
