Tüntetés, könnygáz, blokád: Vučić lenácizta és lehuligánozta az új választást követelő diákokat

Tüntetés, könnygáz, blokád: Vučić lenácizta és lehuligánozta az új választást követelő diákokat
Tüntetés Belgrádban 2025. június 28-án – Fotó: Djordje Kojadinovic / Reuters

940

Új lendületet vett a kormányellenes mozgalom Szerbiában. Az eddigi legnagyobb budapesti Pride-menettel párhuzamosan Belgrádban is tömegek vonultak utcára szombaton. A tiltakozók előrehozott választásokat követeltek, a rohamrendőrök pedig könnygázzal és paprikaspray-vel oszlatták fel a több tízezres tömeget, többeket őrizetbe vettek.

A helyzet hétfőre is kiélezett maradt, a feldühödött egyetemisták blokád alá vonták több szerb város fontos csomópontjait, amivel közlekedési káoszt idéztek elő. Az őrizetbe vett társaik szabadon engedését kedd reggelre nagyrészt sikerült elérniük, miközben a tiltakozások egészen új formákban is folytatódnak.

Miután például az újvidéki szemétszállító cég bejelentette, hogy a legforgalmasabb csomópontok környékéről az összes nagy kukát begyűjtik – ezzel a tiltakozók szerint egyértelműen a barikádok építését akarják akadályozni –, válaszul sokan a kormányzó Szerb Haladó Párt újvidéki központi irodája elé kezdték hordani a szemetet.

Aleksandar Vučić szerb elnök már többször is kijelentette, hogy nem fog engedni, és nem lesznek 2027 előtt előrehozott választások. „Szerbiában választásokon lehetséges megszerezni a hatalmat, akkor, amikor az illetékes szervek kiírják azokat, és nem akkor, amikor huligánbandák követelik.” Válaszul a diákok parlamenti bojkottra szólították fel az ellenzéki pártokat.

Nyolc hónapja tartó tüntetéshullám

Szerbiában 2024. november 1., az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása óta tartanak a tüntetések. Hamar az egyetemisták és középiskolások álltak a tiltakozások élére, egyetemeket foglaltak el, több százezres demonstrációkat szerveztek Belgrádban, Újvidéken, Nišben és további városokban. Miután több erőszakos incidens érte a békés tiltakozókat, a társadalom szélesebb rétegei sorakoztak fel mellettük az ügyvédektől a pedagógusokon át a gazdákig.

A 16 halottat követelő állomásomlás megmutatta a szerb társadalom problémáit és belső feszültségeit, miközben egyesítette a különböző társadalmi csoportokat. Az egész hamar Vučić korrupt, urambátyám jellegű rendszere elleni tiltakozáshullámmá nőtte ki magát. Január végén a Telex is járt Belgrádban és Újvidéken, riportunkat itt olvashatja.

A tüntetéshullám során január végén lemondott Miloš Vučević kormányfő, és több fontos dokumentum publikálását is elérték, de a tiltakozók szerint nem teljesültek a követeléseik. Vučić kísérletet tett az utca visszafoglalására, április közepén is nagyszabású rendezvényt hirdettek meg Belgrádba. A szerb vezetés még az orosz titkosszolgálat segítségétől sem riad vissza, de a kormányellenes tiltakozások élét nem volt képes elvenni.

Habár az egyetemisták a blokádok kezdete óta kategorikusan elzárkóztak az ellenzéki pártokkal való bárminemű kommunikációtól vagy együttműködéstől és a politikai témákba való beleszólástól, az előző miniszterelnök lemondása után több egyetem hallgatói jelezték, hogy nyitottak egy szigorúan átmeneti, szakértői kormány kinevezésére. Vučić ettől elzárkózott, és Djuro Macut, egy, a politikában addig ismeretlen endokrinológus egyetemi tanárt nevezte ki új kormányfőnek.

Ćaciland

Miután az egyetemisták néhány hónapja már az előrehozott választások kiírását is próbálják elérni, és az eredeti követeléseik – például a baleset felelőseinek felkutatása, a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala, az elmúlt hónapokban a tüntetőkre támadók felelősségre vonása, a felsőoktatásra szánt költségvetési keret növelése – közül a legtöbb még mindig nem teljesült, szombat este 21 órát jelölték meg Vučićnak arra, hogy kihirdesse az előrehozott választások időpontját. Az elnök már pénteken megüzente a tüntetőknek, hogy erre ne is számítsanak.

Külön jelentősége volt a szombati, június 28-i időzítésnek, hisz ez fontos dátum a szerb nemzeti öntudat szempontjából (az ún. Vidovdan). Ez az 1389-es rigómezei csata emléknapja, ekkor csaptak össze a szerbek által vezetett seregek az oszmánokkal, és a hatalmas veszteségek miatt – dacára az eldöntetlen ütközetnek – később Szerbia már nem tudta megvédeni magát, és évszázadokra török megszállás alá került.

A Balkan Insight összefoglalója szerint a tüntetők szombaton a belgrádi Slavija téren gyülekeztek, és

az előrehozott választások mellett annak a sátortábornak az elbontását is követelték, ahol hónapok óta kormánybarát aktivisták táboroznak.

A március 15-i tüntetés során a parlament és az elnöki hivatal elé, a Pionirski parkba települt egy sátortábor, ahol elvileg „tanulni vágyó egyetemisták” gyűltek össze. Azóta csak még nagyobb lett a tábor, emiatt az egész teret lezárták a forgalom elől, és már nem is nagyon takargatták, hogy nem csak egyetemisták vannak ott. Beépülő újságírók már márciusban kiderítették, hogy sok táborozó pénzt kapott azért, hogy ott legyen. Megjelentek a délszláv háborúkban vitatott akciókat végrehajtott vörös sapkás veteránok, idővel pedig számos traktort szállítottak Belgrádba trélereken az egyre nagyobb táborhoz. Egy rossz helyesírású graffiti után a kormányellenes tüntetők ezért ćacilandnek (a cirillbetűs graffitin a „đaci”, azaz „tanulók” szót írták rossz karakterrel, ebből lett „ćaci”) nevezték el a parkot.

Másfél hete arról írt a Szabad Magyar Szó vajdasági magyar hírportál, hogy az egyik ćaci kitálalt a Slavija Info portálnak. Ő azt mondta, 70 és 1000 euró (28 és 400 ezer forint) közötti napidíjat kaptak a táborozók. A kitálaló férfi egyébként korábban szélsőjobboldali csoportokkal tüntetett a kormányellenes fiatalok ellen Újvidéken, így egy idő után nem is engedték be a campusokra. Azt állította, hogy a belgrádi táborozásba Miloš Vučević januárban lemondott kormányfő fia, Luka szervezte be, cserébe megígérték neki, hogy megszüntetik az ellene folyó eljárásokat – amit végül aztán nem tartottak be.

Tüntetés, könnygáz, oszlatás, blokád

A kormányellenes tüntetés szombat esti hivatalos befejezése után kezdődtek az összetűzések a demonstrációt elvileg biztosító rendőri erőkkel. A rendőrök megakadályozták, hogy a tüntetők a belváros, és ezzel a Vučić-párti sátortábor felé nyomuljanak. A tüntetés diákszervezői közleményt adtak ki arról, hogy onnantól minden eszkaláció a kormány felelőssége.

A belügy szerint 36 ezren voltak a tüntetők a szombati eseményen, a szervező civilek szerint 140 ezren. Mindez azért is nagy szó, mert egy állítólagos bombafenyegetés miatt pont a tüntetés előtt állították le a vonatközlekedést Szerbiában. Beszámolók érkeztek arról is, hogy a tüntetésre tartó buszokat sok helyen útközben megállították és nem engedték továbbmenni a rendőrök.

Ivica Dačić belügyminiszter hétfőn délelőtt azt mondta, hogy a rendőrség 77 embert vett őrizetbe, és legalább 38-an még a sajtótájékoztatója idején is a fogdán voltak. Már a tüntetés előtt is elfogtak embereket, akiket „az állam megdöntésének” kísérletével gyanúsítottak meg. A miniszter szerint 48 rendőr sérült meg, és 22-en kértek orvosi segítséget. Később kiderült, hétfő éjjel további 44 ember került őrizetbe.

Vučić arról beszélt, hogy megakadályoztak egy színes forradalmat – ezzel a kétezres évek elején a posztszovjet köztársaságokon végigsöpört forradalmi hullámra utalt, ami sok országban Kreml-barát kormányokat buktatott meg. Az államfő utasította az ügyészséget, hogy járjon el a szabályszegőkkel szemben, ne legyen naiv, valamint kijelentette, hogy várhatóan még több embert fognak őrizetbe venni.

A fentiekre válaszul az utóbbi bő fél évben ebben rutint szerzett egyetemisták 20 városban közel 50 blokádot emeltek a Nova.rs szerint. Már vasárnap este elkezdődtek a blokádszervezések Belgrádban és külvárosában, Zimonyban, hétfőre pedig fontos hidakat, illetve a tavaszi blokád egyik elhíresült helyszínét, az Autokomanda csomópontot is lezárták. A Nova videója alapján nagy dugók alakultak ki a városba vezető sztrádákon, de a hevenyészett úttorlaszokat is sikerült megörökíteni:

Az éjszaka során többek között Čačak, Niš, Újvidék és Szabadka legforgalmasabb kereszteződéseit is kukákkal, autógumikkal, mozdítható fémkerítésekkel bénították meg a tüntetők. Habár hétfő reggelre a rendőrség számos városban eltávolította a barikádokat, a lakosság hétfő délelőtt újakat emelt, és több városban is szerveződtek, hogy folytassák a tiltakozást.

A megmozdulások ennek megfelelően számos városban hétfőn délután és este még nagyobb intenzitással folytatódtak.

A rendőrség pedig az éjszaka folyamán még több tüntetőt vett őrizetbe, gyakran fizikai erőszakot is bevetve. Az egyetemisták polgári engedetlenségre szólítják fel az embereket, emellett általános munkabeszüntetést sürgetnek – arra kérik a lakosságot, hogy aki csak teheti, július elsejétől, keddtől szüntesse be a munkát, ezzel is mutatva a kormánynak, hogy mennyien szeretnének változást.

Azt végül elértek, hogy kedd reggel a rendőrség szabadon engedte az összes egyetemistát, akiket az elmúlt napokban „államellenes cselekedetek” vádjával vettek őrizetbe.

Parlamenti bojkottot akar a diákság

Az egyetemisták az X-oldalukon felszólították „a valódi ellenzéket” hogy bojkottálják a parlament működését, a lakosságot pedig kollektív polgári engedetlenségre buzdították. „A Szerb Köztársaság a többpártrendszer bevezetése óta az egyik legmélyebb politikai és intézményi válsággal néz szembe” – idézte felhívásukat az N1.

Szerintük a diákok és polgárok higgadtan állnak a frontvonalban, a bojkottról pedig azt írták: „Mély meggyőződésünk, hogy ez az egyetlen demokratikus és jogszerű módja a sérült nemzeti szuverenitásunk helyreállításának és a demokratikus legitimitását elvesztett kormány intézkedéseinek következményeként előállt intézményi bénultság feloldásának.” Végül felszólították a pártokat, hogy a parlamenti munka helyett foglalkozhatnának az utcákon az általuk képviselt emberekkel, valamint elengedhetnék a pozícióharcot.

Az ellenzéki Demokrata Párt (DS) hamar beleállt a kérdésbe, a 021 portál szerint levelet küldtek a többi parlamenti pártnak, hogy csatlakozzanak hozzájuk. A 2003-ban megölt Zoran Đinđić egykori miniszterelnök pártjának képviselői fél éve nem vesznek részt a parlamenti munkában, mert szerintük az csak Vučić „autoriter rezsimjének” díszleteként szolgál. Szerintük a képviselőknek nem a látszattal kell törődniük, hanem a polgárok mellé kell állniuk. Szerintük „nincs többé semmilyen politikai, erkölcsi vagy stratégiai érv amellett”, hogy a politikusok a parlamentben maradjanak.

„A diákok kérése jogos, világos és sürgős. Ha nem fogadnánk el, az azt jelentené, hogy hátat fordítunk az egyetlen hiteles ellenállási mozgalomnak, amelynek az elmúlt hónapokban sikerült felszínre hoznia a változás reményét.”

Az Ökológiai Felkelés nevű zöld párt is csatlakozott a bojkotthoz. A pártvezető Aleksandar Jovanović Ćuta azt mondta, akkor térnek vissza a parlamentbe, ha a hatóságok szabadon engedik az őrizetbe vett diákokat. Támogatásáról biztosította a javaslatot a Mozgalom a Szerb Királyság Megújulásáért párt és a Szerb Új Demokrata Párt is.

Ana Brnabić, a nemzetgyűlés elnöke, volt kormányfő értelmetlennek nevezte a parlamenti bojkottról szóló felhívást. „A volt rezsim pártjainak felelőssége az lenne, hogy megtartsák mandátumaikat, meghallgassák választóikat, és harcoljanak az intézményekben” – mondta a DS-re utalva. A házelnök szerint leghamarabb 2027 legvégén lehetnek választások Szerbiában.

Tüntetők blokádot építenek Belgrádban 2025. június 30-án – Fotó: Oliver Bunic / AFP
Tüntetők blokádot építenek Belgrádban 2025. június 30-án – Fotó: Oliver Bunic / AFP

Mindeközben a kormány tagjai folyamatosan külföldi ügynököknek nevezik az egyetemeket blokád alatt tartó hallgatókat, sőt, Vučić egy Instagram-posztban lényegében náciknak minősítette őket. Másnap megjelent Niš városában egy molinó a „Bolje ćaci nego naci”, azaz „Jobb ćacinak lenni, mint nácinak” felirattal. Ezt a helyi diákok távolították el. A diákok a Južne Vesti lap szerint azt reagálták, hogy tehát a hatalom szemében náci, aki az erőszak, a bűnözés és a korrupció ellen tiltakozik, vagy nem ért egyet a hazugságokkal.

Vučić hétfőn Spanyolországba utazott egy, az ENSZ-égisze alatt rendezett nemzetközi fejlesztési konferenciára. Miután az elnök találkozott VI. Fülöp királlyal és feleségével, Letíciával, Pedro Sánchez kormányfővel és António Guterres ENSZ-főtitkárral, az otthoni helyzetet is érintette az újságíróknak.

„Ami a barikádokat és a Szerbiában folytatott terrorista cselekményeket illeti, az állam elvégezte a dolgát, és minden nap ugyanígy fog tenni” – mondta Sevillában. A blokádok felállítóiról azt is kijelentette, hogy „mindent, amit tesznek, a saját országuk ellen teszik, és (…) felelni fognak tetteikért”. Kitért azokra a vádakra is, amik szerint a rendőrség erőszakot alkalmazott, ezeket az állításokat „hazug erőszaknak és képtelenségnek” nevezte, és hozzátette, hogy az állam elég erős ahhoz, hogy rendet tegyen és biztosítsa a közrendet.

„Minden szerb azt akarja, hogy Vučić távozzon” – osztotta meg észrevételeit Alekszander Dugin filozófus, akit a mostani orosz rendszer egyik szellemi megalapozójának tartanak. A Vijesti szerint Dugin azt mondta a Kremllel jó viszonyt ápoló szerb elnökről, hogy már nem bírja a lakosság támogatását, sokan pedig csak a színes forradalomtól tartva nem csatlakoznak a tüntetőkhöz. Dugin szerint Vučić legitimációja odaveszett, a társadalom már semmilyen kormányzati engedménnyel vagy megegyezéssel nem elégedne meg.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!