Egy hónap múlva új uniós szabályok lépnek életbe a közmédia függetlenségére

Az európai médiaszabadságról szóló rendelet legtöbb rendelkezése egy hónap múlva lesz alkalmazható, hívta fel rá a figyelmet kedden Maria Luís Albuquerque. Az Európai Bizottság biztosa Strasbourgban közölte, hogy augusztus 8-tól több biztosítékra támaszkodhatunk a közmédia független működésére és a médiában a tulajdoni viszonyok átláthatóságára. Igazságosabb és átláthatóbb lesz az állami reklámkiadások elosztása, és a „médiapiaci koncentrációknál” és javulni fog a kiszámíthatóság. Közvetlenül védhetik az újságírói forrásokat és bizalmas kommunikációt, beleértve a kémprogramok elleni védelmet, jelezte a médiarendeletről szervezett európai parlamenti (EP-)vitán Albuquerque.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság aznap kiadott jogállamisági jelentése is „hasznos támogatást” nyújt a tagállamoknak. „Az európai médiaszabadságról szóló törvény helyes alkalmazása segíteni fog az idei jogállamisági jelentésben tett számos ajánlás végrehajtásában is, különösen azokban, amelyek a közmédia függetlenségére, az újságírók védelmének bizonyos aspektusaira, valamint az állami hirdetések elosztásának átláthatóságára és méltányosságára vonatkoznak.” (A dokumentum Magyarországról szóló része szerint még mindig nem oldották meg a média sokszínűségét fenyegető veszélyeket, amiket a korábbi jogállamisági jelentések emeltek ki, és több olyan hiányosságot is felsorolt, amit az augusztusban életbe lépő szabályok írnak elő.)

„Ha ebben a házban média szabadságról beszélnek, akkor az valójában azt jelenti, hogy a liberális és a baloldali véleménymonopóliumot védik” – vélte Dömötör Csaba. A Fidesz-KDNP képviselője kijelentette, hogy „a brüsszeli intézmények csakis és kizárólag liberális médiumokat finanszíroznak, és a szerződések nem nyilvánosak”, de ha Lengyelországban jobboldali médiumok működését akarják felfüggeszteni, akkor egy szavuk sincs. „Az is szokásos ügymenet, hogy jobboldali újságírókat nem engednek be ebbe a házba. Elhúzzák a regisztrációjukat.”

Emellett „cenzúrarendszer kiépítésén dolgoznak, mindezt a tényellenőrzés álcájában. Már most is több mint ötven tényellenőrcsoportot pénzel az Európai Bizottság, és zárt ajtók mögött azt ígérte nekik, hogy még nagyobb lesz a finanszírozás. Ez így nincsen rendben, mert nemcsak a véleményszabadságot torzítják, hanem a választói akaratot is semmibe veszik”, teljes körű nyilvánosságot követelt.

A médiaszabadságról szóló európai rendelet európaiságunk és nemzeti identitásunk megőrzésének egy nagyon fontos eleme, jelentette ki Tarr Zoltán. A Tisza Párt delegációjának vezetője szerint a rendelet a média szabadságát biztosító keretek minimumát rögzíti.

„Magyarországról jövök. Megtapasztalom, milyen az, amikor a kormány rátelepszik a közmédiára, és a hirdetési piac torzításával befolyásolja a sajtót. Azzal is tisztában vagyok, mivel naponta átélem, hogy milyen az, amikor a hatalom a médiát és annak munkatársait fegyverként használja, hogy hamis kérdésekkel erőltesse ránk saját narratíváját. Pontosan ez az, amit ez a szabályozás nem enged” – jelentette ki Tarr. Szerinte a rendelet „arról szól, hogy a közszolgálati média ne egyetlen politikai tábor szócsöve legyen, hanem valóban a közt szolgálja, és tájékoztasson, teremtsen lehetőséget a vitára. Ez a média feladata. Aki a hatalom birtokában van, de fél a média kérdéseitől, az valójában a saját népétől fél.”