Brit pénzek miatt tört ki a botrány Szlovákiában: orbáni recepthez nyúlt Fico

Egy állítólagos brit befolyásolási kísérlet, egy kire szavaznál kalkulátor, egy úgy-ahogy stabilizált kormánykoalíció, a kisebbségekkel való packázás és a mélyben lappangó gazdasági bajok jellemzik mostanság Szlovákiát. Robert Fico jobboldali politikát folytató (bár névleg baloldali) kormánya sűrű napokat él, és úgy tűnik, egyfajta Soros György-alternatívát talált egy brit szervezetben. Szalay Zoltán, a Napunk szlovákiai magyar hírportál vezető szerkesztője segítségével foglaljuk össze a Szlovákiát lázban tartó botrányt, és egyéb, az ottani magyarságot is mélyen érintő kérdéseket.

Szalay szerint Fico dobta be a köztudatba július 29-én a történetet: „Előállt azzal, amiről a szlovák Marker.sk írt egy brit portál alapján, ez pedig arról szólt, hogy a brit kormány 10 millió fontot (4,57 milliárd forint) fordított a demokrácia támogatására közép- és kelet-európai országokban. A kormányfő »elég önkényesen értelmezte az eredeti hírt«, mintha a fő kormánypárt az Irány (Smer) ellen és a vezető ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) mellett történt volna az állítólagos befolyásolási kísérlet.

Nyilvános forrásokból annyit tudni, hogy egy szlovák szervezet 2023-ban, a szlovák parlamenti választások előtt kb. 90 ezer eurót (35,8 millió forint) kapott Nagy-Britanniából. Ebből 63 ezer eurót (25 millió forint) egy választási kalkulátor létrehozására költöttek. Ez egy olyan applikáció lett, ami kérdésekre való válaszadás esetén kiadja, melyik szlovákiai párt áll az emberhez legközelebb. A maradék összeget a fiatalok általános választási mozgósítására használták.”

A pénzeket egy Zinc Network Ltd. nevű brit szervezettől kapta a Memo 98 nevű szlovák szervezet. A Memo nem titkolta az adatokat, Szalay szerint azok nyilvánosan elérhetők voltak. A kormány arra hivatkozott a PS megvádolásában, hogy a fiatalok eleve nagy számban szavaznak a liberális pártra, de a szerkesztő szerint ez nincs összefüggésben az applikációval.

Szalay hozzátette, a Szuverenitásvédelmi Hivatal is felfigyelt a brit pénzosztásra Magyarországon, és közzétett egy rövidke jelentést róla. A magyar kormány politikai bunkósbotjának számító szervezet szerint a brit Zinc fogaskerék volt a USAID támogatási rendszerben. A hivatal az influenszereket emelte ki, akik kaptak a brit pénzből, hogy tartalmat gyártsanak. „A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálja a külföldi politikai beavatkozás magyarországi szálait” – írta a hivatal.

A Memo Szalay szerint egy olyan civil szervezet, ami társadalmi célok szerint folytat a demokráciát erősítő tevékenységet. A választási részvétel növelésével, szociológiai kutatásokkal, álhírek elleni fellépéssel is foglalkoznak. A nevük az 1998-as fordulatra utal, amikor a magyarellenességéről is hírhedt kormányfőt, Vladimír Mečiart elmozdították a hatalomból, és Szlovákia demokratizálódni kezdett.

Szalay szerint azt nem tudni, hogy más szlovákiai szervezet is kapott-e brit pénzt. Olyan személyek viszont szerepeltek a Zinc támogatási listáján, akik kötődnek a PS-hez. Ilyen Veronika Cifrová Ostrihoňová, akinek karrierje tévés műsorvezetőként indult, majd 2024-ben elindult a PS színeiben az EP-választáson, meg is választották képviselőnek (és még a Budapest Pride ügyében is felszólalt Strasbourgban). 2023-ban még civilként részt vett a fiatalok választásra buzdításában, amiért 2000 eurót (800 ezer forint) kapott.

„A brit kormány kategorikusan elutasította, hogy befolyásolási kísérlet történt volna” – idézte fel Szalay Zoltán a brit diplomácia reakcióját. Mint mondták, a brit kormány világszerte támogat ilyen ügyeket. A Szuverenitásvédelmi Hivatal írásában is 22 országot említenek, ahova a Zinc brit kormányzati forrásokat közvetített.

Fico azt ígérte, hogy a nyáron napirenden tartják a témát, amit Szalay szerint „nagyon súlyos ügyként állítottak be”. A szlovák kormányfőnek nem ez az első kísérlete az állítólagos külföldi befolyásolás leleplezésére. Pár hónapja még az ukránok mellett harcoló grúz légiók puccskísérletéről beszélt, amire csak pár fotót mutatott be bizonyítékként. Az a sztori Szalay szerint „hamvába holt”, az egész csak politikai kommunikáció volt. Az állítólag államcsínyre készülő grúzok ügyében indult rendőrségi nyomozásról se tudni szinte semmit.

„Nem gyanúsítottak meg egyelőre senkit, a rendőrség alig kommunikál erről” – mondta.

Peter Pellegrini köztársasági elnök is Robert Fico mellé állt a Zinc-ügyben, „aggodalmának adott hangot”, hogy a brit kormány miért foglalkozott a szlovákiai választásokkal és a demokrácia helyzetével. Pellegrini „ritkán szokott az ilyen ügyekbe beleállni, még ritkább, ha Ficót ennyire megtámogatja” – mondta a szerkesztő, akinek véleménye szerint Pellegrini kampánya kapcsán is felmerültek fontos kérdések. A gyanú szerint például a saját nővére küldött 300 ezer eurót (119,5 millió forint), amivel nem számoltak el idejében. Szalay szerint el akarták titkolni a támogatást.

Inog a gazdaság, stabil a pártpolitika

Fico Szalay szerint valószínűleg a szlovák gazdaság nehézségeit próbálja leplezni a figyelemeltereléssel. Az egész történetet keretbe foglalja, hogy a gazdasági nehézségek kérdését pont a PS igyekszik napirenden tartani. Ők álltak elő a múlt héten azzal, hogy a kormány áfaemelésre készül. Az áfakulcsot nemrég emelték fel 20-ról 23 százalékra, de a PS szerint ezt most még tovább, 25 százalékra emelnék. A pénzügyminisztérium tagadja ezt. A 25 százalékos áfakulcs a második legmagasabb lenne az EU-ban a magyarországi 27 százalékos mögött.

Szalay szerint a bizonytalanság oka, hogy még nem tudni, mennyi pénz folyhat be az államkasszába a tavaszi konszolidációs csomag részeként megemelt adókból. A tranzakciós adó, amit Magyarországról másoltak, nagy tiltakozást szült annak idején, „az emberek például elkezdtek inkább készpénzzel fizetni”. Ezen végül enyhíteni is fog a szlovák kormány így „lesz egy kiesés a büdzséből, amivel számolniuk kell”.

A konszolidációs intézkedések összességében nem segítettek a gazdaság élénkítésében, a növekedést pedig még a trumpi vámok is visszafoghatják. Szlovákiának megkönnyebbülés volt az EU és az Egyesült Államok kiegyezése, eredeti formájukban a tervezett vámok egyik nagy vesztese a Magyarországhoz hasonlóan az autóiparba fektető Szlovákia lett volna. Akárhogy is, az egyensúlyjavító intézkedéseket folytatni kell, ezt Fico jelezte is, bár konkrétumokat nem közölt a kormány, ezért is vannak találgatások. „Kevéssé valószínű, hogy önmagukon, a kormányzaton fognak spórolni” – jegyezte meg Szalay. A kormánykoalíció két nagyobbik pártja például ellenezte a legkisebb kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) ötletét a közjogi méltóságok fizetéscsökkentéséről. Az SNS elsősorban a köztársasági elnök fizetését vágta volna meg, leginkább Andrej Danko és a szintén kormányzó Hlas párt éléről az államfői székbe került Peter Pellegrini személyes konfliktusa miatt.

A kisebb súrlódások ellenére Fico korábbi húzásai bejöttek, tavasszal stabilizálta a kormánykoalíciót. Szalay szerint „a kormányon és koalíción belül sem láthatóak erős törésvonalak”, nem látszik, hogy újabb rebellis képviselők bukkannának fel, akiket minisztériumokkal kell lekenyerezni. A tervezett alkotmánymódosítás kérdésében viszont „nem mindenben teljes az egyetértés a koalíción belül”. Egy kormánypárti képviselő korábban annyira kikelt a javaslat ellen, hogy a szavazást is el kellett miatta halasztani, mert nem lett volna hajlandó megszavazni. „Továbbra is vannak elégedetlenek, az őszi ülésszakon ezek a konfliktusok ismét felszínre kerülhetnek”, de a nagyobb problémákat sikerült orvosolni az osztogatásokkal, összegzett Szalay.

Atom és bombariadók

Fico egyik fontos témája az új atomerőmű építése, amivel egy amerikai céget bízna meg, mondta Szalay, aki szerint abban „megoszlanak a vélemények, hogy mennyire szorul rá az ország, mennyire létfontosságú befektetés”. Az ügylet óriási beruházás, hosszú évtizedekre elnyúló projekt lenne. Ficónak presztízskérdés lenne, hogy megindítson egy ilyen fontos építkezést, „kicsit az életműve részévé akarja ezt tenni”.

Az új atomerőmű egyrészt stabilizálná az ország áramtermelését, másrészt erősítené a kapcsolatot az amerikai kormánnyal, Fico így próbál „közelebb kerülni a Trump-kormányhoz, élvezni az előnyét, hogy világnézetileg hasonló platformon vannak”. Felmerült Fico washingtoni látogatása is, de ezt nem erősítette meg a kormány. Szalay szerint a szlovák ellenzék élesen bírálja, hogy egy ekkora beruházást, ami az ország történetének egyik legnagyobbika lehet, Fico teljesen átláthatatlanul intéz.

A nyár egyik legérdekesebb sztorija a csehországi és szlovákiai bombariadókért felelős ukrán férfi elfogásának története. „Érdekes helyzet alakult ki, a csehekkel és az ukránokkal együtt zajlott a művelet” – mesélte Szalay. A szlovák hatóságok állítólag egy félreértés miatt idő előtt közölték az elfogás hírét, amiért a csehek szóltak is, mert ez veszélyeztette a művelet sikerét. A szlovák belügyi szervek tájékoztatása idején az akció résztvevői még Ukrajnában voltak. Ellentéteket szült az is, hogy a cseh hatóságok a történet orosz szálát hangsúlyozták – az ukrán elkövetőt állításuk szerint oroszok pénzelték. A szlovák belügyminisztérium dezinformációnak minősítette ezt. Szalay szerint nem látni tisztán még az ügyben, de a cseh rendőrség és titkosszolgálat is kiállt az orosz szál mellett.

Már a Felvidéken is mocskos a Fidesz

Július 23-án a Gombaszögi Nyári Táborban is megjelent az idén egyre gyakoribb „mocskos Fidesz!” skandálás. Szalay szerint „van befolyásuk a magyarországi zenészeknek a szlovákiai magyar fiatalokra”, akik követik a magyarországi trendeket, megnyilvánulásokat. Máshol ő Szlovákiában nem látott még mocskos fideszezést. Gombaszögön viszont ez nem meglepő. A fesztivál közéleti programjában erős ugyan a fideszes vonal, de az „nem olyan, mint Tusványos, nem a Fidesz házi fesztiválja”. Lapja, a Napunk is tart itt beszélgetéseket, más szervezetek is jelen vannak a jobboldaliak mellett. A közönség is színesebb, összetettebb, itt „mindig is jelen voltak különböző világnézetű látogatók, fesztiválozók”. A zenei program is nyitott.

„Az idei fesztivál érdekessége az volt, hogy a mocskos fideszezés összekapcsolódott azzal, hogy a Tisza Párt alelnöke, Tarr Zoltán is felbukkant egy beszélgetésen” – mondta Szalay. Pedig tavaly még abból volt botrány, hogy Magyar Pétert nem engedték fellépni. Érezhető valamiféle elmozdulás, a politikai hangulat változása Gombaszögön is tapintható volt. Igaz, Szlovákiában, ahol hivatalosan senki se lehet kettős állampolgár, nem folyik akkora harc a magyarok szavazatáért, így kevésbé kiélezett a politikai légkör. Ettől még téma, hogy mi lesz Magyarországon, részben mert itt is sokak megélhetése függ a magyarországi támogatástól. A felvidéki magyar választók régebben is megosztottak voltak, sose volt jellemző, ami Erdélyben, „hogy 90 százalék a Fideszre szavazott volna”.

Szalay beszélt a Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) kuratóriumi és igazgatói pályázatairól is. A szervezet azért fontos, mert „a kisebbségi kulturális autonómia egy formáját jelenti”. Az egyes kuratóriumokba a kisebbségek szervezetei jelölhetnek tagokat, az ötfős kuratóriumokba hármat. Ezek döntenek a kisebbségi kulturális pénzek elosztásáról. Az intézmény költségvetése 8,8 millió euró (3,5 milliárd forint), ezen osztozik az összes kisebbség, a magyaroknak kb. évi 4 millió euró (1,6 milliárd forint) jut. „Ez lefedi a kultúra minden területét a könyvkiadástól a fesztiválokon keresztül a színházakig”, sok intézmény léte függ ettől, de még médiumok, újságok is pályázhatnak összegekre.

Az elmúlt két évben a kulturális minisztérium próbálja rátenni a kezét a függetlenül működő alapokra, a művészeti és audiovizuális alapokat el is foglalták már, mondta Szalay. Ezzel „a független kultúracsinálók elestek a támogatásoktól”. Az igazgató is jelölhet kuratóriumi tagokat, van befolyása a pénzek szétosztására. A kisebbségek aggódnak, hogy az új igazgató, Ján Štovka a Napunk infói szerint közel áll a koalícióhoz. Kinevezése miatt a Magyar Szövetség politikusai is kiakadtak.

A többi kisebbség is osztja az aggodalmakat. Az SNS uralta kulturális minisztérium képviselői számonkérték a jelölteken, hogy hogyan próbálnák a kisebbségi kultúrát a többségihez közelíteni. „Az államnyelvi osztály képviselői sokat rugóztak a kérdésen” Szalay szerint, ők „próbálhatnak egy szlovákosító tendenciát megerősíteni”. A tárca vezetője, Martina Šimkovičová az egyik legelutasítottabb kormánytag, „sosem fogadta el őt a szakma”. Szinte minden intézményvezetőt leváltott, helyükre „dilettánsokat” nevezett ki, akik „nem rendelkeztek tapasztalattal”. Šimkovičová jobbkeze Lukáš Machala, sokak szerint voltaképp ő irányítja a minisztériumot. Szalay szerint ő laposföld-hívő, korábban Nagymegyer város fürdőjét vezette, akkoriban eltávolította a szlovák–magyar feliratokat, és szlovák–angolokat helyezett ki a strandon.

A tavaly ősszel riadalmat okozó, de aztán jegelt nyelvtörvény ügyében Szalay szerint nincsen új fejlemény, de a minisztérium még nem tett le róla. Amikor legutóbb a Napunk kérdezte őket, azt felelték, hogy zajlanak tárgyalások, egyeztetések róla. A cél az államnyelv pozíciójának megerősítése, amit szankciók nélkül nem lehet elérni. Azt csak valószínűsíteni lehet, hogy a magyar kormánnyal kommunikálnak erről.