Megint eredmény nélkül zárult az ENSZ műanyagszennyezésről szóló tárgyalása Genfben
Három év egyeztetés, öt tárgyalási forduló és egy újabb éjszakába nyúló vita után péntek reggel a delegáció tagjai a záró plenáris ülésen ismét bejelentették, hogy nem született megállapodás az ENSZ globális műanyagszennyezés megszüntetését célzó egyezményéről – írja az MTI. A genfi székházban augusztus 5-e óta tárgyal 185 ország képviselője. Mivel ez idő alatt nem tudtak konszenzusra jutni, a tárgyalások folytatódni fognak, de egyelőre nem világos, hogy mikor és milyen formában.
Az egyeztetésen számos delegáció elutasította a kompromisszumos tervezetet, amely már nem tartalmazta a műanyaggyártás korlátozását. A tárgyalásokon az Európai Unió, valamint több dél-amerikai, afrikai és ázsiai ország több mint száz tagú szövetsége a termelés csökkentését, az egyszer használatos műanyagok fokozatos kivezetését és az újrahasznosított alapanyagok használatát szorgalmazza. Ezzel szemben az olajtermelő országok a hulladékcsökkentést helyeznék előtérbe a főként olajszármazékokra épülő termelés visszaszorítása helyett.
Luis Vayas Valdivieso, a rendezvény elnöke által előterjesztett konszenzusos szerződéstervezetet 80 ország utasította el. A műanyagtermelés korlátozását célként kitűző országok elfogadhatatlannak és hatástalan hulladékgazdálkodási eszköznek nevezték a tervezetet, mert az nem tért ki a termelési korlátozásokra és a műanyag termékekben használt vegyi anyagokra. A Guardian arról ír, hogy egyes NGO-k már feladták a reményt az ügyben, szerintük a többség által támogatott, erős szerződési víziót egy, az olaj- és műanyaggyártó országokból álló befolyásos kisebbség blokkolja.
A tárgyalások eredeti célja egy olyan, a műanyagok teljes életciklusát szabályozó egyezmény lett volna – a termeléstől a terméktervezésen át a hulladékkezelésig –, amelyet az ENSZ még 2022-re szeretett volna elfogadni. A mostani genfi kudarc már a második meghiúsult kísérlet, miután tavaly decemberben a dél-koreai Puszanban sem sikerült megállapodásra jutni.
„A civil társadalom, az érintett közösségek, az őslakos népek, mindenki egységesen szeretne valami érdemlegeset látni ebben a kérdésben. Reménykedünk, hogy a kormányok helyesen cselekednek, és a petrolkémiai szektor rövid távú profitja helyett a közös egészségünket helyezik előtérbe” – nyilatkozta Graham Forbes, a Greenpeace delegációvezetője, aki szerint egy gyenge, sietve összerakott szerződés megszületése katasztrófa lenne. Emmanuel Macron francia elnök az X-en arról írt, hogy „fogadjanak el egy olyan megállapodást, amely valóban megfelel a környezeti és közegészségügyi vészhelyzet súlyosságának”.
A Lancet nevű tudományos szaklap az augusztus 5-én megkezdődő tárgyalás előtt közölt elemzéséből kiderült, hogy évi 1,5 billió dollárnyi egészségügyi kárt okoz a műanyagválság. A szerzők szerint a műanyagválság korát éljük, ugyanis a káros egészségügyi hatások mindenkit érintenek, azokat viszont mégsem vesszük elég komolyan.
