Évi 1,500,000,000,000 dollárnyi egészségügyi kárt okoz a műanyagválság

Nem vesszük elég komolyan a műanyagtermelés okozta egészségügyi válságot, még mindig egyre több műanyagot gyártunk – írja a Guardian egy, a Lancetben megjelent elemzés alapján. A szerzők szerint a műanyagválság korát éljük, ugyanis a káros egészségügyi hatások mindenkit érintenek – évi 1,5 billió dollárnyi egészségügyi kárt okozva.

Bár a műanyag sok esetben rendkívül hasznos, nem feltétlenül kéne mindent abból készíteni. Hiába tudjuk már évek óta, hogy nem jó ötlet ész nélkül gyártani az egyszer használatos műanyagokat, és hiába találunk már mindenhol mikroműanyagot, a termelés nem lassul: az 1950-es évek óta kétszázszorosára gyorsult, 2060-ig pedig várhatóan tovább triplázódik, évente több mint 1 milliárd tonnára. A bolygón most 8 milliárd tonna műanyagszemét hever, a Mount Everesttől az óceánok mélyéig mindenhol ott van.

Az elemzés szerzői szerint a műanyag minden életszakaszában káros az emberekre: amikor kitermelik a fosszilis energiahordozókat, amikből később legyártják a műanyagot, a készítése során, de a használata és a kidobása után is. Légszennyezéssel, káros vegyi anyagok felszabadulásával, mikroműanyaggal jár, sőt még a betegségeket terjesztő szúnyogok számára is remek szaporodóbázissá válik.

Bár sok ország egy ideje már arról tárgyal, hogyan tudnának valamilyen gátat szabni a termelésnek, a műanyaglobbi és a fosszilis energiahordozókból meggazdagodó országok, mint például Szaúd-Arábia az egyeztetések során mindent megtettek, hogy elgáncsolják a tárgyalásokat – jó eséllyel sikeresen.

„Nagyon sokat tudunk arról, hogy a műanyagszennyezés milyen súlyos károkat okoz a környezetnek és az emberek egészségében. Leginkább a legkiszolgáltatottabb csoportokat, az újszülötteket és a gyerekeket érinti. Az eredmény egy óriási gazdasági teher a társadalom számára, és rajtunk múlik, hogy tegyünk ez ellen”

– mondta Philip Landrigan gyerekorvos, a kutatás vezető szerzője.

Bár a korlátozásokat ellenző országok az újrahasznosítást támogatnák, a műanyagot sokkal nehezebb újra felhasználni, mint mondjuk a papírt vagy az alumíniumot. A szerzők szerint a jelenlegi válságot már nem is lehetne pusztán újrahasznosítással megoldani, muszáj csökkenteni a termelést.

A világ műanyagjának 98 százalékát kőolajból, földgázból és szénből állítják elő, ami már önmagában is energiaigényes folyamat, és rengeteg (2 milliárd tonnányi) szén-dioxidot enged a levegőbe évente – többet, mint a világ 4. leglégszennyezőbb országa, Oroszország. Tehát a gyártás is szennyezi a levegőt, mivel az elszórt műanyagszemetet gyakran elégetik, használata után is szennyező tényező marad.

A műanyaggyártás során több mint 16 ezer vegyszert használnak, amik közül már többről is kiderült, hogy káros lehet az egészségre. Az elemzés szerzői azonban rámutatnak, hogy nem átlátható, hogy melyik műanyagtárgyba mi került, így nehéz felmérni egy-egy termék kockázatát. A szemétből kiválik a mikro- és nanoműanyag, ami bekerül a szervezetbe, a vérbe, az agyba, az anyatejbe, a méhlepénybe, a csontvelőbe. Még nem tudjuk, hogy ez pontosan milyen veszélyt jelent, de kutatások alapján köze lehet szívrohamokhoz és stroke-okhoz.