Diplomáciai botrány kerekedett abból, hogy kiderült, Irán rendelte meg az ausztráliai antiszemita támadásokat

„Irán gyújtotta meg a gyufát, és szította fel az antiszemitizmus lángjait”, melyek az elmúlt egy évben két zsidóellenes gyújtogatáshoz is vezettek Ausztráliában

– vonta le a következtetést kedden Mike Burgess, az ausztrál hírszerző szervek koordinációs testületének feje a melbourne-i zsinagóga és egy Sydneyben található kóser étterem elleni támadások nyomozási eredményeiből. Az ausztrál hatóságok megállapították, hogy az Iráni Forradalmi Gárda külföldi műveletekért felelős szerve helyi bűnözőkkel és bűnszervezetekkel hajtatta végre az akciókat.

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök kijelentette:

„Egy külföldi kormány által ausztrál földön kitervelt és megszervezett agresszív akciósorozatról van szó, mellyel a társadalom egységét akarta megbontani, és el akarta szórni a viszály magjait. Az ausztrál kormány ezért erős és határozott válaszra szánta el magát”.

Albanese az „erős és határozott válasz” jegyében közölte, Ausztrália kiutasítja az országból Teherán canberrai nagykövetét, és terrorszervezetté nyilvánítja a titkos műveleteket végrehajtó Iráni Forradalmi Gárdát. A kormány Ahmed Sadegi nagykövetnek és három másik diplomatának jövő keddig adott időt arra, hogy elhagyják az országot.

Ausztrália a második világháború óta most először utasított ki külföldi diplomatákat. Az ország iráni diplomáciai képviseletét a 2025 júniusában kirobbant izraeli–iráni háború alatt evakuálták.

A lépést Benjámin Netanjahu is üdvözölte, bár az izraeli kormányfő szerint ez csak az első lépés az antiszemitizmus elleni harcban. Augusztus elején Netanjahu „gyenge” politikusnak nevezte Albanese-t, mivel szerinte az ausztrál kormányfő nem képes megfékezni az antiszemita incidenseket – melyekkel sokszor a Gáza elpusztítása miatti felháborodást vetítik ki a helyi zsidó közösségre. Netanjahu azt is sérelmezte, hogy az ausztrál kormány bejelentette, az Egyesült Királysághoz, Franciaországhoz és Kanadához csatlakozva szeptemberben el fogja ismerni a palesztin államot (a palesztin államiság elismerésének jelentőségéről itt írtunk részletesen). Ausztrália ugyancsak csatlakozott azon államokhoz, melyek szankciókkal sújtották Netanjahu két koalíciós partnerét, Itamar Ben-Gvir belbiztonsági minisztert és Bezalel Smotrich pénzügyminisztert, miután a politikusok rendszeresen Gáza elpusztítását és zsidó telepesekkel való benépesítését szorgalmazzák.

Az Iráni Forradalmi Gárda (nemzetközi zsargonban IRGC) a síita teokratikus rezsimet hatalomra segítő 1979-es forradalom után alakult meg. A régi rendszerbe beágyazott hadsereggel szembeni ellensúlyt képező forradalmi élcsapat fő feladata „a forradalom és annak vívmányainak védelme”, és az alakulatot az alkotmány a védelmi minisztérium helyett közvetlenül Khomeini irányítása alá rendelte. Az IRGC az elmúlt évtizedekben 190 ezer főt számláló katonai-titkosszolgálati-gazdasági szervezetté duzzadt; a Forradalmi Gárda alá tartoznak Irán stratégiailag legfontosabb fegyvernemei, mint például a ballisztikus rakéták vagy a légvédelem. Nem véletlen, hogy a 2025-ös izraeli–iráni háborúban Izrael egyik első célpontja a Forradalmi Gárda vezérkara volt.

A Forradalmi Gárda egyik legfontosabb szárnya a „Kudsz” (Jeruzsálem) elnevezésű különleges műveleti egység, mely az Iránnal szövetséges milíciák, terrorszervezetek és kormányzatok istápolásán túl a külföldi titkosszolgálati műveletek végrehajtásáért is felelős. Ezen műveletek jelentős része izraeli és zsidó intézmények és személyek ellen irányul, a Kudsz számlájára írható egyebek mellett a Buenos Aires-i zsidó kulturális intézet elleni 1994-es robbantás, amely 85 halálos áldozatot követelt.

A közel-keleti árnyékháborúban és az irániak erőszakos elnyomásában betöltött szerepe, valamint nemzetközi akciói miatt az IRGC ellen az Egyesült Államok már Barack Obama elnöksége alatt is számos szankciót rendelt el, az első Trump-adminisztráció pedig 2019 áprilisában az egész Forradalmi Gárdát terrorszervezetté nyilvánította.