Urándúsító, katonai bázisok, tábornokok és tudósok: kiket, miket támadott Iránban Izrael
Atomlétesítmények, katonai bázisok, a reguláris hadsereg és az iráni Forradalmi Gárda több vezetője, valamint atomtudósok is voltak az Izrael által péntek hajnalban Irán területén megindított légicsapások célpontjai között. Az iráni légvédelem és a ballisztikusrakéta-indító állomások ellen pedig titkosszolgálati akciót is bevetettek az izraeliek.
Irán kemény választ ígért, és nem sokkal később több mint száz drón indult el Izrael felé, amiket az izraeli légvédelem szerint mind leszedtek. Az első csapáshullám után péntek délután Izrael újból támadta a natanzi atomlétesítményt, és a nukleáris program olyan helyszíneinél is robbanásokról számoltak be, amiket fél nappal korábban még úgy tűnt, nem vettek célba. Irán este már ballisztikus rakétákkal indított megtorlást. Az izraeli légvédelem ezúttal nem fogta el az összes rakétát, Tel Avivban lakóépületbe is becsapódott rakéta, a legfrissebb hírek szerint 17 sérültje volt az izraeli haderő szerint száznál kevesebb rakétával végrehajtott csapásnak.
Izrael évtizedek óta igyekszik gáncsolni titkosszolgálati eszközökkel, hogy Teherán fegyverminőségű uránt dúsíthasson, az atomprogram kulcsfontosságú létesítményei ellen azonban eddig nem hajtott végre átfogó, közvetlen katonai akciót, csak üzenetértékű csapást. Most viszont az izraeli vezetés úgy értékelte, hogy innen már nincs visszaút, elkerülhetetlenné vált megelőző csapásként a katonai eszközök bevetése, noha a Trump-kormányzat tárgyalásos úton akarta rákényszeríteni Teheránt arra, hogy hagyjon fel az atomfegyver kifejlesztésével.
Az elmúlt napokban befagytak a tárgyalások, de vasárnap tartottak volna egy új fordulót Ománban. Trump az izraeli csapások után arról beszélt, hogy szerinte Iránnak hallgatnia kellett volna rá, amikor 60 napos ultimátumot szabott nekik, és most eljött a 61. nap. Tárgyalniuk kellett volna, hogy megállapodást tudjanak kötni, mielőtt még túl késő lesz, mondta.
Benjámin Netanjahu bejelentette: az Ébredő Oroszlán Művelet még akár napokig eltarthat, ez csak a kezdet volt. Később arról is beszélt, hogy több hullámban érkező, súlyos iráni ellencsapást vár. Irán hadüzenetnek vette a történteket, és az iráni Forradalmi Gárda újonnan kinevezett főparancsnoka azt üzente, hogy „a pokol kapuit” nyitja meg megtorlásul az elődje halálát okozó izraeli támadásokért.
Irán péntek este rakétákkal kezdte támadni Izraelt, az ország egész területe támadás alatt állt. Az események alakulását percről percre itt követtük.
Ebben a cikkünkben pedig sorra vettük, hogy az elérhető információk szerint hogyan, hol és milyen jellegű célpontokat támadtak az izraeliek péntek hajnalban és estig a támadások első hullámaiban.
Az izraeli hírszerzésnek fontos szerepe volt
Az első támadási hullám sikerében kulcsszerepet játszottak a Moszad Iránon belül működő ügynökei. Ahogy azt a védelmi erők több izraeli lapnak is kiszivárogtatták a csapás után, az Iránban a közelmúltban számos merész akciót sikeresen lebonyolító hírszerzők – a Moszad ügynökei a katonai hírszerzéssel együttműködésben – évek óta gyűjtögették a potenciális célpontokat; ezen kívül tevőlegesen is részt vettek ezek megsemmisítésében.
Drónindító minibázisokat létesítettek iráni légvédelmi ütegek és ballisztikusrakéta-indító állomások közelében, ahonnan kamikázedrónokat indítottak a célpontokra. A támadásokról az Izraeli Védelmi Erők (IDF) által közölt felvételek alapján a drónokon kívül izraeli gyártású Spike páncéltörő rakétákat is bevetettek – mivel ezek a The War Zone szakportál szerint nem igénylik a direkt célra tartást, azaz takarásból is indíthatók, ezért különösen alkalmasak lehetnek az iránihoz hasonló műveletekhez.
A kiszivárgott információk szerint a Moszad ügynökei járműveket is parkoltattak a lokátorok és ütegek közelében, ezeket valószínűleg hasonló távirányítású fegyverrendszerekkel szerelhették fel, mint amilyen 2020-ban egy teheráni bekötőúton kilőtte Mohszen Fahrizade atomfizikus autóját.
Az atomcélpontok
Natanz, Fordó, Iszfahán, Busehr, Arak. Sokat fogjuk várhatóan hallani, olvasni ezeket a földrajzi neveket a hírekben. Ezek Irán atomprogramjának létesítményeit is takarják ősi városok mellett, sőt sokszor inkább alatt – mivel az iráni rezsim pont a légi veszély miatt az elmúlt évtizedekben a legfontosabb objektumokat mélyen a föld alá telepítették.
Ez ebben az esetben akár a 300 métert is elérheti, ezért szakértők szerint nem biztos, hogy a levegőből hatékonyan lehet támadni őket – bár ebben nem teljes az egyetértés, a CNN-nek más szakértők azt mondták, az izraeli rakéták mélyen a felszín alatt is hatékonyan rombolhattak. Az sem biztos, hogy Izraelnek megvannak a megfelelő fegyverei mindegyik létesítmény eléréséhez, habár izraeli légierő nagy tapasztalatot szerzett az amerikai gyártmányú, nagy átütőerővel rendelkező „bunkerromboló” bombák használatában, az iráni bevetésre pedig különlegesen átalakított bombákat szereltek fel a gépekre.
Az iráni atomprogram nagy vonalakban a következő létesítményekből épül fel:
- Busehr: atomerőmű;
- Szaghand, Bandar-Abbász: uránbányák;
- Natanz: urándúsító üzem;
- Arak, Iszfahán: uránátalakító üzemek;
- Teherán, Fordó, Bonab: nukleáris kutatóintézetek.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) is úgy tudja, hogy az izraeli légierő csütörtökről péntekre virradóra a natanzi üzemet támadta, a busehri erőművet viszont megkímélték. A Teherántól 224 kilométerre délre fekvő Natanzot az iráni állami tévé szerint több hullámban érte csapás – írta a BBC. A NAÜ szerint az urándúsító telep körül változatlan maradt a radioaktív sugárzási szint az izraeli csapásokat után is. „A létesítményen belül jelentkező radioaktív szennyezés mértéke – főként az alfa-részecskék- megfelelő védőintézkedésekkel kezelhető” – írta a NAÜ az X-en.
A nukleáris program egyik legfontosabb elemének számító – korábban szabotázsakcióval megbénított – natanzi urándúsító az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint súlyos károkat szenvedett A Jerusalem Postnak azt mondták, Irán legnagyobb urándúsító üzemének föld alatti részei is beomlottak, betemetve sok dúsításhoz használt centrifugát. Az iráni hatóságok szerint ugyanakkor csak a felszínen sérültek meg épületek.
Rafael Grossi, a hivatal vezetője szerint Fordót és Iszfahánt az első hullámban nem támadta Izrael. Az iráni hírügynökségek szerint péntek estére ez is megváltozott: a New York Times szerint támadás érte a fordói létesítményt is, az AP szerint több iráni forrás is két robbanásról számolt be a közelből. Az iráni Mehr hírügynökség pedig egy csapásról számolt be Iszfahánnál is.
Irán évek óta erődíti atomlétesítményeit, készült a légicsapásokra. Így kérdéses, a légitámadások melyik létesítményben mennyi kárt tudnak tenni. A CNN-nek nyilatkozó szakértők szerint speciális, extra ellenálló betont építettek a kritikus létesítmények fölé-köré, a fordói helyszín pedig több száz méterrel a földfelszín alatt található. Egyszerű trükköket is bevetnek: a mélybe vezető alagutakban 90 fokos kanyarok vannak, amiket nem tudnak bevenni a robotrepülőgépek.
Más katonai célpontok
Több olyan katonai célpontot is izraeli csapás ért, amelyek nem direkt magukhoz a nukleáris fejlesztésekhez köthetők. Ezek közül több csapás is valamilyen formában az atomfegyvereket is célba juttatni képes ballisztikus rakétákat célozta. A BBC felvételek alapján igazolta, hogy az északnyugati országrészben lévő Piránsahrt támadás érte, ez a ballisztikusrakéta-program fontos helyszíne.
Egy másik támadott helyszín a nyugati Kermánsahban található, ez a közvetlenül az ország legfelsőbb vezetőjének, Ali Hamenei ajatollahnak alárendelt Forradalmi Gárdához köthető. Valószínűleg itt is föld alatti rakétabázisok találhatók. Az AP hozzátette, Nyugat-Iránban tucatnyi radarállomást, valamint föld-levegő rakéták indítóállomásait semmisítették meg az első hullámban, kiütve a légvédelmet. Izraeli katonai vezetők szerint közel 200 vadászgéppel támadták a célpontokat.
Később, már helyi idő szerint kora délután Izrael újabb támadást indított a – neve ellenére Iránhoz tartozó és az ország nyugati részén található – Kelet-Azerbajdzsán tartomány legalább tíz célpontja ellen. Csapás érte a tebrizi katonai repülőteret is péntek délután, ami már egyértelműen egy második támadási hullámra utalt. Az egyik izraeli csapás Irán északnyugati részén semmisítette meg a határőrök egyik bázisát, írta péntek este az AFP a Tasním iráni hírügynökségre hivatkozva. Egy katona is meghalt a támadásban.
Likvidált vezetők
Az iráni fegyveres erők és az atomprogram több fontos figuráját is megölték az izraeliek, zömüket gyaníthatóan Teheránban, erre utal a CNN által közzétett térkép is az eltalált lakóépületek helyeiről. Cahi Hanegbi, az izraeli nemzetbiztonsági tanács elnöke péntek délután bejelentette, hogy Izrael nem támadja Irán politikai vezetőit. „Nem áll szándékunkban fellépni az iráni politikai vezetés ellen a jelenlegi hadműveletben” – mondta.
Mint írtuk, Irán nem egy terrorszervezet vagy drogkartell, ahol a likvidált vezérek helyére csak egy még agresszívabb még ambiciózusabb utód lép, és a szervezet egészének működését csak ideiglenesen zavarja meg a vezetők kiiktatása. Képzett, beágyazott és befolyásos főtisztek és tudósok haltak most meg, pótlásuk igen nehéz lesz. Már a Forradalmi Gárda különleges műveletekért felelős parancsnokát, a 2020 januárjában amerikai dróntámadással likvidált Kászim Szolejmánit sem sikerült pótolni.
A 65 évesen meghalt Hoszein Szalámi tábornok, a Forradalmi Gárda parancsnoka az egyik legmagasabb rangú áldozat. 2019-ben került magas pozícióba, de pályafutása során többször is a „cionista rezsim” megsemmisítéséről beszélt – írta róla a Háárec. Az Egyesült Államokat is megfenyegette, miután az amerikaiak 2020-ban Bagdadban végeztek a Forradalmi Gárda alá tartozó elitegység, a Kudsz Erők parancsnokával.
Mohamad Bageri iráni vezérkari főnökkel is végeztek az izraeli erők. Ő volt az Ali Hamenei ajatollah mögött a legmagasabb rangú katonai vezető az országban. Bageri 1980-ban, az iraki–iráni háború kitörésekor csatlakozott a Forradalmi Gárdához, amiben aztán feljebb lépkedett a ranglétrán. Később a hírszerzéshez került, 1997-ben részt vett egy kurdok elleni iraki műveletben, majd 2016-ban nevezték ki vezérkari főnöknek. A szolgálati, akadémiai adatain, valamint az ellene is kivetett nyugati szankciókon kívül keveset tudni róla. Ezeket többek közt a 2022-es iráni tüntetések leverése, Ali Hameneihez való közelsége, valamint az Ukrajnát megtámadó Oroszországnak juttatott drónok miatt hozták vele szemben.
Több forrás csak sérüléséről beszélt, de az IRINN állami tévé szerint az ország egykori fő nemzetbiztonsági figurája, Ali Samháni is az áldozatok közt van. Hamenei egyik fontos bizalmasa volt, szerepe volt a Szaúd-Arábia és Irán közti enyhülésben. Előtte a Forradalmi Gárdánál és a védelmi minisztériumban is magas posztokat töltött be. 2023-ban nem tisztázott okok miatt parkolópályára tette őt a rezsim. Gyaníthatóan azért, mert túlzottan ambiciózusnak tartották – noha a 2001-es elnökválasztáson indulva csak harmadik lett 2,66 százalékkal. Ugyanakkor továbbra is Hamenei tanácsadója maradt, és az Egyesült Államokkal újraindult tárgyalásokban is szerepe volt.
A New York Timesnak három, a támadás részleteit ismerő izraeli tisztségviselő is azt mondta, hogy a légicsapásokban meghalt a Forradalmi Gárda légierejének főparancsnoka, Amir Ali Hadzsizadeh tábornok. Életét vesztette még Golam Ali Rasid, aki a Forradalmi Gárda és a hadsereg összekötő tisztje volt.
Irán már elismerte hat atomtudósa halálát is. Ferejdún Abbászi a legfontosabb név, korábban ő vezette az Iráni Atomenergia-ügynökséget. Mohamad Mehdi Tehráncsi a teheráni Iszlám Azad Egyetem rektora volt, Abdolhamid Minusehr, Ahmad Reza Zolfagari és Amirhosszein Fehi a teheráni Sahíd Behesti Egyetem akadémikusai voltak, míg a hatodik áldozat nevének csak egy része ismert a BBC szerint: Motallebizadeh.
A pénteki nap folyamán az ajatollah kinevezte a kivégzett tábornokok utódjait. Mohamad Pakpúr vette át a Forradalmi Gárda vezetését Szalámi helyett, Abdolrahim Múszavi lett a vezérkari főnök Mohamad Bageri helyett.
Teheránban is több épületet találat ért. Irán szerint összesen 78-an meghaltak, 329-en megsérültek a támadássorozatban. A BBC szerint független forrásból még nem sikerült megerősíteni az iráni állami média információit. Kelet-Azerbajdzsán tartomány kormányzója az iráni ISNA hírügynökségnek azt mondta, hogy Tebriz környékén nyolcan meghaltak, 12-en pedig megsérültek az izraeli légicsapások következtében.
