A magyar kormány perel, mert megkerülték egy ukrán támogatási döntésnél

A magyar kormány hivatalosan is pert indított az Európai Unió Tanácsa és az Európai Békekeret (EPF) ellen, vette észre szerdai cikkében a Portfolio. A keresetet – amit az EU bíróságához adott be a kormány, de átraktak az alsóbb szintű törvényszékre – augusztus 25-én tették közzé az EU Hivatalos Lapjában. Így a bíróság vizsgálni fogja a magyar kormány kifogásait, ugyanakkor az eljárás további menetrendje még nem ismert, írta a lap.

Kihagyták a magyar kormányt

Az EPF-ből EU-n kívüli országoknak vitt katonai eszközöket, fegyvereket térítenek utólag az uniós tagállamoknak. Mivel ilyen célra nem adhatnak pénzt a rendes költségvetésből, így azon kívül hozták létre, viszont minden egyes kifizetéshez egyhangú tagállami beleegyezés kell. Az alaphoz minden tagállam a gazdasági teljesítménye arányában járul hozzá (Magyarország nagyjából egy százalékkal).

Az Ukrajna ellen 2022-ben indult orosz invázió óta a magyar kormány eddig hét ilyen kifizetést engedett át Ukrajnába vitt szállítmányok után – legalább egyszer konstruktív tartózkodással –, de 2023 óta változatos érvekkel tartja fel az újabb utalásokat. Ahogy arról korábban írtunk, a konstruktív tartózkodás azt jelenti, hogy az adott tagállam nem köteles alkalmazni a határozatot, de elfogadja, hogy köti az EU-t.

A magyar kormány konstruktívan tartózkodott annál a kifejezetten ukrán szállításokra szánt ötmilliárd eurós alzsebnél is, amit tavaly márciusban hoztak létre. Akkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: az ár egy jogszabály-módosítás volt, hogy a döntésből Magyarország semmilyen politikai vagy pénzügyi terhet nem vállal.

Nem sokkal később úgy határoztak, hogy a lefoglalt orosz vagyonból szerzett bevétel 90 százalékát becsatornázzák a békekeretbe. Szijjártó 2024 júniusában úgy fogalmazott, hogy a kormány „tartózkodott az első olyan szavazásnál”, amely a profit „felhasználásáról szólt”. A miniszterekből álló „Tanács jogi szolgálata, Brüsszel, a bürokraták és egyes tagországok is úgy gondolták, hogy ez kellő hivatkozási alap” a kormány döntési jogának „semmibe vételére”. Így az „álláspontjának figyelmen kívül hagyásával arról döntöttek, hogy az Európai Békekeretből 1,4 milliárd eurónyi forrást újabb, Ukrajnába irányuló fegyverszállítások finanszírozására használnak”.

Szijjártó a döntést akkor „egyértelmű vörös vonalnak” nevezte. Szerinte „a demokrácia és a jogállamiság saját maguk által felkent harcosai” a „lehető legszégyentelenebbül lépték át és vették semmibe a szabályokat Magyarország kizárásával ebből a döntésből”. Már ekkor jelezte: a brüsszeli „európai uniós jogi csapatunk” vizsgálja, mit tehet a kormány.

Josep Borrell akkori uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő viszont úgy látta: a tartózkodás miatt a magyar kormány „nem kellene, hogy része legyen a pénz felhasználásáról szóló döntésnek”. Szerinte ez a jogi kerülőút „kifinomult, mint minden jogi döntés, de működik”.

A mostani perben a magyar kormány egy idén februári kifizetési döntést támadott meg, amit egy tavaly májusi tanácsi határozat alapján hoztak. Utóbbi a békekeretes pénzügyi hozzájárulás elosztásának feltételeiről szól. Kimondták benne, hogy „helyénvaló” az orosz vagyonból lefölözött „új finanszírozási forrásra vonatkozóan különös szabályokat megállapítani”, „így különösen, a kiegészítő hozzájárulást nem kell jóváhagynia” a békekeret külön bizottságának. (Ennek az idén februári kifizetési döntését semmisítené meg a perben a kormány.) Ha az ukrán szállításokra létrehozott alzsebnél egy kormány konstruktívan tartózkodott, az adott ország „nem minősül hozzájáruló tagállamnak” – mondták ki.

A bírósági kereset szerint a külön békekeretes bizottság idén februári kifizetési határozatánál megsértették a szabályokat azzal, hogy úgy ítélték meg: a magyar kormány – mivel

Magyarország „állítólagosan nem minősül »hozzájáruló tagállamnak« – nem vehet részt a szavazásban, és ezért szavazatát figyelmen kívül hagyták. Ezáltal sérült a tagállamok közötti egyenlőség elve, illetve az Unió demokratikus működésére vonatkozó alapelv, mivel jogalap nélkül, indokolatlanul elvonták egy tagállam szavazati jogát”.

Az orosz vagyonból lefölözött bevétel felhasználásával fizetik vissza azt az 50 millió dolláros G7-es kölcsönt is, amelynek az EU-s részét magyar elnökséggel, magyar és máltai tartózkodással fogadták el a tagállami kormányok, de ezt nem érinti közvetlenül a februári békekeretes döntés, aminek a megsemmisítését kérte a magyar kormány.