Eurobarométer: Az EU-ban 85, nálunk 82 százalék kötné a jogállamisághoz az uniós pénzeket
A szerdán megjelent Eurobarométer alapján a magyarok 88 százaléka szerint kellene egységesebben fellépniük a tagállamoknak a világszintű kihívásokkal szemben. A félévente ismételt, reprezentatív uniós közvélemény-kutatásban ez hajszállal marad el a 90 százalékos, népesség alapján is súlyozott EU-átlagtól.
Amíg az uniós polgárok első helyen a védelemre és biztonságra helyeznék a hangsúlyt, hogy az EU megerősítse a helyét a világban 37 százalékkal, ez a magyaroknál csak holtversenyben, az energiafüggetlenséggel és infrastruktúrával együtt a harmadik (29 százalék). Magyarországon több keleti és déli tagállamhoz hasonlóan a versenyképesség az első 36 százalékkal (EU: 32 százalék). Második az élelmiszer-biztonság és mezőgazdaság 35 százalékkal, nagy eltéréssel a 25 százalékos uniós arányhoz képest.
Az Európai Parlament (EP) megbízásából készült felmérésben 82 százaléknyi magyar értett egyet vele, hogy az EU-nak több eszközre van szüksége a globális kihívásokhoz, ami magasabb a 77 százalékos uniós átlagnál. A kérdés azért időszerű, mert ez volt az első Eurobarométer a következő, 2028-ban induló hétéves költségvetés tervezetének bemutatása óta. A felmérés így külön ki is tért erre több kérdéssel, például hogy az EU-nak több projektet kellene-e finanszíroznia. Az igenek az uniós és a magyar adatoknál is 80 százalék közelében voltak, de nálunk annak ellenére volt alacsonyabb az összesített arány és ezen belül a határozottan egyetértőké, hogy nettó haszonélvezők vagyunk. A költségvetési tervezet közös bevételeket is javasolt. Ilyeneket a felmérés alapján a harmadik legnagyobb arányban támogatnának a magyarok.
A jogállamiság és demokratikus alapelvek, valamint az uniós pénzek összekötésénél is hasonló a helyzet, bár nagyobb eltolódásokkal. Az EU-n belül 40 százalék értett ezzel egyet teljesen, 45 százalék inkább, míg Magyarországon 21–61 az arány. A jogállamisági befagyasztások mellett még így is jelentős többségben vannak nálunk az igenek a 3 százaléknyi teljesen és 14 százaléknyi inkább elutasítóval szemben. (A jogállamiságról épp kedden tárgyaltak az EU-ügyi miniszterek Koppenhágában, Bóka János innen is jelezte, hogy a magyar kormány nem támogatja ilyen eszközök fenntartását vagy kiterjesztését a következő hétéves költségvetésben.)
Az EU megítélésénél jelentős a különbség az uniós átlaghoz képest. Utóbbit nézve az állampolgárok több mint felének (52 százaléknak) pozitív a képe, ilyenre eddig csak kétszer volt példa az elmúlt két évtizedben. A negatív véleményűek aránya még kicsit kisebb is Magyarországon (16 kontra 13 százalék), mint az EU-ban, de a semlegeseké a 27 tagállamból nálunk a legnagyobb 42 százalékkal. A semlegesek aránya négy százalékot nőtt az előző felméréshez képest, a pozitívaktól és a negatívaktól is két-két százaléknyian gondolták meg magukat. Így is kis többségben vannak hazánkban az EU-t pozitívan látók (45 százalék).
A mindennapi életünkre gyakorolt hatásnál szintén messze az uniós átlag feletti volt a semlegesek aránya Magyarországon (42 kontra 31 százalék). A pozitívaké kicsit kisebb (Magyarországon 42 százalék inkább, 3 százalék nagyon ilyennek látta az EU hatását, ugyanez a két arány az összes tagállamot nézve 44 és 6 százalék). Közben – pici emelkedéssel – a magyarok háromnegyede szerint Magyarország előnyére vált az uniós tagság, csak 22 százalék gondolja ellenkezőleg. Ez nagyjából megfelel az összesített átlagnak.
Az EU előnyeinél viszont épp fordított sorrend alakult ki az első négy helyen a magyar adatoknál az uniósakhoz képest. Nálunk a legtöbbször a munkalehetőségeket említették, utána jött a gazdasági növekedés, az együttműködés a többi uniós országgal, majd a hozzájárulás a békéhez és a biztonsághoz.
