„A Nagy, sőt Legendás Charlie Kirk halott”
– jelentette be Donald Trump magyar idő szerint szerda éjjel, miután az Amerika-szerte ismert szélsőjobboldali figurát a Utah Valley Egyetem campusán tartott szabadtéri eseményen egy – cikkünk megjelenése idején még menekülőben lévő – fegyveres egyetlen lövéssel meggyilkolta.
Ugyan az amerikai elnöktől nem áll távol a szuperlatívusz, ezúttal nem túlzott: Charlie Kirk egyszerre volt az amerikai politika kubatovgábora és bayerzsoltja, aki új utat mutatott a republikánusoknak a kultúrharcban és a mozgósításban. Nem véletlen, hogy Jim Banks republikánus szenátor Trump 2025. januári beiktatása alkalmából azt posztolta,
„Charlie Kirk gyakorlatilag többet tett azért, hogy ma itt lehessünk, mint a kongresszus összes tagja együttvéve”.
Kirk 1993-ban született egy Chicago elővárosában élő középosztálybeli családba – anyja pszichológus, apja építészmérnök. Trump másik meghatározó apródjához, Stephen Millerhez hasonlóan kamaszkori lázadásának fő tárgya a liberális korszellem volt; már középiskolásként cikket írt az épp bimbódzó neopopulizmus fő szószékének számító Breitbartba az irodalomtankönyvek „liberális elfogultságáról”. A New York Times februári portrécikke szerint fő inspirációjának a több évtizeden át óriási befolyással bíró szélsőjobboldali rádióst, Rush Limbaugh-t tartotta, de a politikai aktivizmusban motiválta a 2010-ben a republikánus párt megújítása (és radikalizálása) érdekében indult mozgalom, a Tea Party is.
18 évesen az egyetem helyett a politikát választotta. Karizmájának és kitartásának köszönhetően már 19 évesen elnyerte egy sor, a republikánusokba komoly pénzeket fektető donor bizalmát. Kirk elszánta magát arra, hogy az alapvetően liberális és/vagy baloldali nézetek által dominált felsőoktatásban is győzelemre viszi a konzervatív nézeteket. Ennek érdekében 2012-ben megalapította a Turning Point USA nevű szervezetet, mely mára a rivális konzervatív hallgatói és ifjúsági mozgalmak rovására a meghatározó, fiatalokat célzó jobboldali szervezetté vált. Jelenleg több mint 850 felsőoktatási intézményben vannak tagszervezetei. A választások idején komoly kampányokat folytatnak a fiatal szavazók mozgósítására, látványos politikai show-kat szerveznek vezető republikánus fellépőkkel, és nagy szerepet játszanak a republikánus káderek indoktrinációjában és karrierjük egyengetésében is. A Turning Point lényegében azt a szerepet tölti be, amit az amerikai politika fogásait előszeretettel másoló magyar kormány MCC-nek szán.
A 2020-as évekre már több tízmillió dolláros támogatást beszedő Turning Pointból, illetve a szervezetből kibontakozó hálózatból Kirk is szépen keresett; személyes vagyonát 2025-ben 12 millió dollárra becsülték. A néhai influenszer halála idején már Arizonában élt, ahol Erika Frantzve, az állam egykori szépségkirálynője lett a felesége. A párnak 2022-ben, majd 2024-ben is gyereke született.
Kétszer is meggondolta, felszálljon-e egy fekete pilóta által vezetett gépre
Charlie Kirk úgy vált 31 éves korára az amerikai politika meghatározó alakjává, hogy soha nem töltött be közhivatalt, és nem volt tagja egyetlen politikus kampánystábjának sem.
Trump Kirköt „az igazság és a szabadság mártírjának” nevezte, aki „beutazta az országot, és szívesen bocsátkozott jóhiszemű vitákba”. A haláláról megemlékező más jobboldali politikusok és közéleti személyiségek is előszeretettel hangsúlyozzák ki azt, hogy ő volt az az ember, aki bemerészkedett a liberális oroszlánbarlangokba, hogy az érvek és a retorika erejével győzze meg a liberálisokat. Kirk egyedisége abban rejlett, hogy valóban kereste az alkalmat a szópárbajokra a „woke” hallgatókkal a campusokon a pozitív diszkrimináció, a transzneműek jogai és más kultúrharcos kérdésekben. A halálos lövést is a rendezvényeinek mottójává vált „Prove Me Wrong” („Bizonyítsd be, hogy nincs igazam!”) szlogent viselő transzparens alatt kapta.
Azonban Kirk debattőri imázsa – és tagadhatatlan karizmája és intelligenciája – ellenére ezekben a vitákban nem törekedett valamiféle intellektuális többletre, netán konszenzusra, elsősorban a közösségi platformok által favorizált provokatív mozzanatokat, algoritmusbarát interakciókat akart kicsiholni, melyeket utána politikai tőkére, aktivistákra, befolyásra és adományokra tud konvertálni. A Turning Point a „szabad vita” favorizálása mellett a „woke” és „radikális” professzorok listázására szólította fel a hallgatókat, és Kirk köpönyegéből olyan radikális figurák kerültek ki, mint Candace Owens, az antiszemita, antifeminista fekete influenszernő.
Mivel 31 évesen halt meg, ezért Kirk esetében csak korlátozottan lehet kiforrott nézetekről beszélni, azonban ezek nagyjából igazodnak a 2010-es években egyre radikalizálódó jobboldali mainstreamhez. Elkötelezett védelmezője volt az Egyesült Államokra jellemző széles körű fegyvertartási jogoknak. Halálakor elő is került egy 2023-as megszólalása, amikor az év 130., halálos áldozatokkal járó lövöldözése után azt mondta, hogy a lőfegyverek tartását alapjogként deklaráló „2. alkotmánykiegészítés, melynek hála megvédhetjük Isten adta jogainkat, megéri azt az árat, hogy sajnos néhányan minden évben fegyver által haljanak meg”.
Kirk a New York Times gyűjtése alapján többször is hangoztatta, hogy a klímaválság valójában „zagyva” nézet, és az éghajlatváltozás valójában egyáltalán nem jelent akkora problémát. A trumpista jobboldal kánonjának megfelelően mereven ellenezte a bevándorlást. Miközben korunk szélsőjobboldali figuráinak többségére jellemző módon elkötelezetten támogatta Izraelt, Kirk az antiszemita áthallásoktól hemzsegő „nagy népességcsere elmélet” egyik fontos terjesztője volt. Az „elmélet” szerint egy baloldali hálózat tudatosan bevándorlókkal akarja megtörni a zsidó–keresztény kultúra és a fehérek dominanciáját. Az elmélet egyik hazai terjesztője a 2010-es évek második felében Orbán Viktor volt.
Kirk a woke- és genderellenes érvelésében néha egészen szélsőséges kijelentésekre is ragadtatta magát: egyszer azt mondta, hogy a 30-as nők már „nincsenek a csúcson”, miközben saját felesége öt évvel volt idősebb nála. Máskor azt fejtegette, hogy kétszer is meggondolja, mielőtt olyan gépre száll, amit fekete pilóta vezet, hátha csak a légitársaság sokszínűségi kvótája miatt vették fel.
Nemcsak a győzelemben segített, hanem a kormányalakításban is
Kirk a politikai jobboldal ifjú titánjaként már 23 évesen felszólalt a 2016-os republikánus elnökjelölő gyűlésen. Trump környezetébe az elnök fia, Donald Trump Junior vezette be 2017-ben. Kirk javasolta, hogy Trump fiai is vállaljanak aktív politikai szerepet. Barátságuk és fiatal kora miatt az első Trump-ciklusban elkerülték a kamarillapolitika cápái, közben a Turning Point az elnökhöz legközelebb álló szervezetként elszívta a levegőt a többi republikánus ifjúsági szervezet elől.
Kirk Donald Trump politikai karrierje és egyben az amerikai demokrácia mélypontja, a 2021. január 6-i puccskísérlet után is kitartott a bukott elnök mellett. Befolyására jellemző, hogy személyesen utasított rendre a MAGA-vonalról letérő szenátorokat, kitúrta – az Egyesült Államokban közepesen jelentős posztnak számító – republikánus pártelnökségből Ronna McDanielt, és személyesen lobbizott Trumpnál azért, hogy J. D. Vance előbb elnyerje az ohiói szenátorjelöltséget, majd az alelnökjelöltséget.
Vance Kirk meggyilkolása után személyes hangvételű posztban emlékezett meg arról, hogy „Charlie mindig velünk volt, állandóan hívott bennünket, kérdezett a családról, és felajánlotta támogatását. (…) A kampány legsikeresebb eseményei közül jó néhányat nem a stábunk, hanem a Turning Point szervezett, és a kormányzat sok sikeres intézkedése közvetlenül Charlie szervezőkészségének tudható be. Nemcsak hogy segített a 2024-es győzelemben, de segített abban, hogy megtaláljuk a megfelelő embereket a kormányzáshoz”.
Kirk 2024-es kampányában a Turning Pointon keresztül 108 millió dollárt költött a republikánusokkal alapvetően szimpatizáló, de a voksolástól idegenkedő fiatal férfiak meggyőzésére és mozgósítására. Ez a löket döntőnek bizonyult, mivel Kamala Harris hétből hat csatatérállamban komoly veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni a 30 éven aluli szavazók körében. A fiatal férfi szavazók beterelése a Trump-táborba persze nem csak Kirk érdeme, a brokultúra átpolitizálódásának jelenségéről mi is részletesen írtunk, de a politikai terepmunkáért ő aratta le a babérokat.
Nem csoda hát, hogy a 2024–25-ös átmenet idején kulcsszerepe volt a kormány tagjainak, a tárcák politikai kinevezettjeinek kiválasztásánál, és az sem, hogy halála megrázta a teljes amerikai és nemzetközi politikát.
„Valami nagyon, nagyon rossz lehet ennek a vége”
Fehér házi értesülések szerint Donald Trumpot mélyen megrázta az általa „zseninek” tartott Charlie Kirk halála, amit az is jelez, hogy utasítására a szövetségi intézményekben félárbócra eresztették a nemzeti lobogót. Ez egy közjogi funkciót be nem töltő politikai aktivista esetén szokatlan.
Bár a merénylőt cikkünk megjelenéséig még azonosítani sem sikerült, az elnök a „szélsőbaloldalt” tette felelőssé a gyilkosságért, és kilátásba helyezte az erőszakos retorika elleni fellépést. Trump a hibáztatást a közelmúlt politikailag motivált merényleteinek felsorolásával támasztotta alá, azonban a listából kihagyta a baloldali politikusok elleni erőszakos cselekedeteket.
Egyből politikai indíttatást feltételezni azért is túlzásnak tűnik, mert az amerikai politikusok elleni merényletek elkövetőinek jelentős része nem kiérlelt ideológiai nézetektől vezérelve, hanem a zavarkeltés és a pusztítás szándékával ragad fegyvert. Így volt ez a tavalyi elnökválasztási kampányban is, amikor Donald Trump élete csupán centiken múlt, az ő merénylőjéről sem sikerült bizonyítani a politikai szándékot.
A merénylet utáni kommunikációban annál inkább tetten érhető ez. Miközben magát a merényletet oldaltól függetlenül a teljes politikai elit egységesen elítélte, a jobboldalon sokan nem várták meg a körülmények tisztázását. Jesse Watters Fox-kommentátor például azt posztolta: „Olyan bosszút fogunk állni Charlie haláláért, amilyen bosszút ő is helyesnek tartana”. Több MAGA-influenszer is deklarálta, hogy Kirk meggyilkolása a „háború” kezdete, volt olyan több százezer követővel rendelkező csatorna, mely a demokraták betiltását, sőt, kivégzését követelte.
Szakértők is attól tartanak, hogy Charlie Kirk halála megtorlások sorozatához vezethet az eleve roppant megosztott és roppant erőszakos amerikai közéletben. A Reuters 2021 és 2024 vége között 300, politikához köthető erőszakos esetet regisztrált, január óta pedig legalább 21-en vesztették életüket politikai motivációval elkövetett gyilkosságban, köztük 14-en a New Orleans-i iszlamista mészárlásnak estek áldozatul. Mike Jensen erőszakkutató a hírügynökségnek elmondta, hogy 2025 első hat hónapjában 150 politikailag motivált támadás történt, ami kétszerese az előző év hasonló időszakának.
Az indulatokat nem is nehéz felkorbácsolni. A Kirk nyakából fröccsenő vérről készült felvételek különösebb szűrés nélkül végigsepertek a közösségi oldalakon. Jessica Maddox médiakutató a New York Timesnak azt mondta, hogy a reakciók ugyanolyan megosztottak voltak, mint amikor Luigi Mangione végzett a gyűlölt egészségbiztosító, a UnitedHealthcare igazgatójával, Brian Thompsonnal: „a közönség egy része a politikát hibáztatja, másik része poénkodik, harmadik pedig heves vitába bonyolódik”.
A tendenciát a politikai polarizáció, az egzisztenciális bizonytalanság mellett terrorizmus-szakértők szerint az is erősíti, hogy a Trump-kormányzat az Amerikán belüli terrorfenyegetéssel foglalkozó szerveket leépítette, erőforrásaikat átcsoportosította az illegális migránsok elleni akciókra. Jensen szerint „ez egy olyan kormányzat, mely alig nyolc hónap alatt mélyreható változásokat hajtott végre. Egyeseknek ez tetszik, mások utálják. Azok, akik utálják, egyre inkább fellépnek a kormányzat ellen. Akiknek tetszik az, amit a kormányzat tesz, pedig fellépnek azok ellen, akik utálják a kormányt, és
ez az egész egy olyan spirálba fordul, aminek nagyon, nagyon rossz vége lehet”.
