Magyar nyelven is megjelent Angela Merkel memoárja, amely a Szabadság címet viseli – a budapesti könyvbemutatón a volt német kancellár is jelen volt, majd miután találkozott Orbán Viktorral a Karmelitában, hosszú interjút adott a Partizánnak. Gulyás Márton európai és globális politikai kérdésekről is kérdezte, és Merkel elmondta a véleményét Orbán Viktorról is.
Sosem érezte úgy, hogy neki személyesen túl nagy hatalom lenne a kezében. „Számomra mindig is világos volt, hogy nemzetközi szinten csak közösen tudunk cselekedni” – mondta, erre az állítására az interjúban többször visszatért. Kancellári regnálása alatt úgy érzi, Donald Trumppal is sikerült együttműködni. Merkel azt mondta, neki az volt a lényeg, hogy ne protekcionista kereskedelem folyjon, amiben Donald Trumppal eltérő véleményen voltak, de aztán mindig sikerült kompromisszumra jutni. Az európai országok együttes fellépését tartja kulcskérdésnek az ukrajnai háborúval kapcsolatban is.
Orbán Viktor nemrég arról beszélt, hogy Angela Merkel kancellári regnálása alatt Vlagyimir Putyin nem merte volna megtámadni Ukrajnát. A volt kancellár erre azt mondta, hogy nem szeretné kifecsegni, amit Orbánnal erről bizalmasan értekezett. Memoárjában viszont erre is kitér. Felteszi azt a kérdést is, hogy Putyin kirobbantotta volna a háborút, ha nincs világjárvány 2020-tól, vagy sem. Biztos választ erre sem tud mondani, de úgy gondolja, hogy a koronavírus megváltoztatta a világpolitikát, mert a politikusok sem tudtak találkozni egymással.
„Ha szemtől szemben nem lehet megbeszélni a nézeteltéréseket, akkor új kompromisszumokat sem lehet kötni”
– mondta.
A fontos kérdés szerinte jelenleg az, hogy miképp folytatódik Oroszország és Ukrajna konfliktusa. Európának katonailag meg kell erősödnie, de a diplomáciát sem szabad elfelejteni – mondta Merkel.
2021-ben még igyekezett előmozdítani egy közös európai politikát Oroszországgal kapcsolatban, mivel szerinte csak így lehetett volna tárgyalni a 2014-es minszki egyezményt egyre nyíltabban ignoráló Vlagyimir Putyinnal. Ezt a közös álláspontot végül nem sikerült kialakítani, majd miután Merkel távozott hivatalából, Oroszország megtámadta Ukrajnát. Azt viszont szerinte lehetetlen megmondani, hogy mi történhetett volna másképp.
Merkel azt mondta, Orbán Viktorral gyakran hosszú vitákat folytatott, de mindketten kompromisszumkészek voltak, így mindig sikerült egyezségre jutni. Merkel többször hangsúlyozta, hogy az Európai Unió csak akkor képes bármit elérni, ha mindenki egyetért, vagy néha valaki kimegy a teremből.
Egyes források szerint 2015-ben Merkel felrótta Orbánnak, hogy egyre inkább az ellenzékévé válik. A magyar miniszterelnök nem a liberális demokráciát tartja a helyes útnak, és az egyenjogúság és a sokszínűség kérdéseiben is más álláspontot képvisel, mondta Merkel, hozzátéve, hogy mindezek ellenére az számított, hogy az EU-s ügyekben megegyezzenek.
„Mi mindig nyíltan beszéltünk”
– válaszolta a kérdésre, miszerint személyesen fogalmazott-e meg kritikát Orbánnak találkozóik alkalmával. „Fontos, hogy akkor is, ha különböző véleményünk van, bízzunk egymásban. A bizalom pedig azt jelenti, hogy ne fecsegjünk ki mindent. Végül is az számít, amit elértünk.”
Amikor 2020-ban Németország soros EU-elnöksége alatt Merkelnek kellett tárgyalnia Magyarország és Lengyelország vezetőivel a korrupciós gyanúk miatti eljárásokról, akkor is sikerült egyezségeket kötni. Merkel az unió 7-es cikkelye szerinti eljárással kapcsolatban ekkor azt mondta Orbánnak, hogy a magyar félnek kell bizonyítania, hogy nincs korrupció. Az EU által kért intézkedések egy részét Magyarország meghozta, így a befagyasztott források egy részéhez is hozzájuthatott, Merkel szerint tisztességes kompromisszum született.
Az orosz gáz vásárlásával és felhasználásával kapcsolatban Merkel megjegyezte, hogy annak eladásából nemcsak Oroszország profitált, hanem Európa, és ezzel Németország is. A putyini agresszió miatt fel kellett függeszteni az orosz energiahordozók importját, de Magyarország és Orbán Viktor más utat választott. Merkel úgy fogalmazott:
„Én ebben az esetben nem értek vele egyet, hogy továbbra is orosz gázt és olajat vásárol, de nagyon határozottan képviseli a magyar gazdasági érdekeket.”
Szerinte azonban nem igaz, egyenesen abszurd elképzelés hogy Orbán Viktor Putyin „trójai falova” lenne az Európai Unióban, szerinte Európa nem is dőlne be egy ilyen trükknek. Ezután Merkel az európai demokráciák jelenlegi helyzetéről beszélt.
„Világossá kell tennünk, hogy a szabadság olyan dolog, amiért minden nap újra meg újra meg kell küzdeni.”
„Ami nem működik, az az, hogy a felelősséget csak néhány szereplőre ruházzuk. Ha azt gondolom, hogy van néhány politikusom, akik megoldják minden problémámat, az nem fog működni. Szükségünk van olyan civil társadalomra, amely hajlandó kiállni az elvei mellett, és egyértelműen hangot adni elképzeléseinek” – mondta Merkel. „Nincs ideális politika. A könyv írása közben elgondolkodtam, hogy talán mi, politikusok túl sokat ígértünk. Megígérjük minden probléma megoldását. Ha az egyik nem ígéri meg, akkor a másik párt ígéri meg. Ez nem működik, és csalódást okoz.”
Angela Merkel szerint hiába erősödött meg most az Alternatíva Németországért (AfD) párt, a német demokratikus pártoknak továbbra is van lehetősége kezelni az ország problémáit, és visszaszorítani a szélsőjobboldalt. Azt belátja, hogy a németek többsége szerint kezelni kell az illegális migrációt, de nem azon az áron, hogy teljesen embertelenül bánunk a hozzánk érkező emberekkel. A migráció kérdését is a gyökerénél kell megoldani, és az emberek származási országait kell támogatni, hogy felszámolják például az éhezést.
