Eredetileg Magyar két ügyében és Dobrevnél is a mentelmi jog kiadását javasolták volna az EP-ben

Pénteken az Európai Parlament (EP) oldalán nyilvánossá tették a mentelmi ügyi jelentéseket, amelyekről szeptemberben szavazott a testület jogi szakbizottsága. Magyar Péter három, Dobrev Klára és Ilaria Salis egy-egy ügyében hoztak javaslatot arról, kiadják-e a mentelmi jogukat. Hamar kiszivárgott, hogy mind az öt alkalommal a mentelmi jog fenntartását javasolták, és az is, hogy Salisnál egyetlen szavazattal, de felülbírálták az eredeti javaslatot összeállító jelentéstevőt. Az viszont nem, hogy kinél mivel indokolták a döntést – ahogy az sem, hogy Dobrevnél és kétszer Magyarnál is leszavazták az eredeti jelentéstevői ajánlást.

Mi ez az öt ügy?

Magyar Péterrel szemben három felfüggesztési eljárást is kezdeményeztek. Az elsőt tavaly októberben jelentette be az EP elnöke, Roberta Metsola. A Legfőbb Ügyészség nem sokkal korábban közleményt adott ki arról, hogy ezt a magyar hatóságok indítványozták, miután a vád szerint Magyar egy szórakozóhelyen elvett egy mobiltelefont, és a Dunába dobta. Az eset körülményeiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Másodszor alig egy hónappal később jelentettek be hasonló kérelmet. Itt az EUrologus miénkkel egybevágó információi szerint Simonka György volt fideszes politikus lépett, aki tavaly arról beszélt a Népszavának, hogy büntetőjogi és polgári jogi pert kezdeményezett Magyar ellen, amiért az bűnözőnek nevezte. A szakbizottság az eljárás alatt nem adott ki semmilyen információt az ügyről. A pénteken nyilvánosságra hozott dokumentum számos részlete illik Simonka ügyére.

Májusban Metsola egy harmadik kérelmet is bejelentett. A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László áprilisban TikTokon jelentette be, hogy feljelentették Magyart rágalmazásért. Arra hivatkoztak, hogy a Fidesz szatellitpártjának nevezte őket, azt állította, Dúró Dóra rendszeresen egyeztet Kocsis Mátéval, a Fidesz frakcióvezetőjével, és „valami olyasmit is mondott, hogy orosz ügynökök vagyunk”, de a mentelmi jog miatt felfüggesztették az eljárást. A pénteki dokumentum megerősítette, hogy a Mi Hazánk kezdeményezte ügyről van szó, amiben a párt szerint megsértették a jó hírnevét.

Dobrev Kláránál az Index szerint a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság tavaly augusztusban indítványozta, hogy függesszék fel az EP-képviselő – azóta már a Demokratikus Koalíció elnöke – mentelmi jogát. Dobrevet Pölöskei Gáborné Áder Annamária jelentette fel. Áder János volt államfő testvére azért indított büntetőeljárást, mert Dobrev azt állította, hogy bűnös a pedofilbotrányban. Pölöskeiné tavaly márciusban tett magánindítványként feljelentést nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt, amiért Dobrev állítása szerint Áder testvére főosztályvezetőként tudott a bicskei pedofil igazgatóról, mégsem tett semmit.

Salis az egyik gyanúsítottja annak az ügynek, amely szerint egy szélsőbaloldali csoport 2023-ban, a magyar és német katonák II. világháborús budapesti kitörési kísérletének évfordulóján viperával és gázspray-vel szélsőjobboldalinak tűnő emberekre támadt a terepszínű ruhájuk miatt. Salist tavaly februárban vették őrizetbe bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, akár 11 éves börtönbüntetést is kaphat. A nő ártatlannak vallotta magát, és még nincs jogerős ítélet ellene.

A politikai tevékenységük aláásásától tartanak

Az már az szakbizottsági szavazás napján kiszivárgott, hogy az ötből egyszer sem tanácsolta a mentelmi jog kiadását a szakbizottság. (A testületben a képviselők egy része között osztották szét a helyeket a frakciók nagyságát és egyéb szempontokat figyelembe véve.) A végső dokumentumokból viszont az indoklás is kiderült. A testület mind az öt esetben arra hivatkozott, hogy a jogi eljárások szándéka az érintettek politikai tevékenységének aláásása EP-képviselőként.

Magyar telefonos ügyénél a jelentésben következetlenségeket láttak a rendőri nyomozásnál, az ügyészség pedig szerinte nem adott teljes választ arra, arányosak voltak-e a hatóságok tettei más, kis értékű ügyekben. A választ sem találták világosnak arra, hogy milyen jogi besorolású bűncselekménnyel vádolják Magyart.

Magyar magánszemélyes ügyénél az indoklás kiemelte, hogy rágalmazás miatt polgári vagy büntetőjogi eljárás is indulhat, és akár börtönbüntetés is lehet a vége, miközben az érintett egy magas szintű korrupciós botrányban érintett.

A Mi Hazánk kezdeményezésénél a végső jelentés kétségesnek látta, hogy mi az eljárás célja, és „túlmehet az állítólagosan elszenvedett kár orvoslásának jogos célján”.

Dobrev ügyének jelentése ugyanezt vetette fel, szerinte a DK-elnök a tevékenységével EP-képviselőként politikai kiállást tett.

Salisnál olyan kétségeket láttak, amelyeket a kapott információk sem oszlattak el, az eljárás pedig „úgy tűnik, el akarja hallgattatni Ilaria Salist a hosszú ideje tartó politikai aktivizmusa és véleménye miatt”, és felemlegették a fogva tartása körülményeit is.

Ötből négyszer leszavazták a jelentéstevőket

A szavazás után az is hamar kiderült, hogy Salisnál a szakbizottság szoros eredménnyel, 12–13 arányban leszavazta az eredeti javaslatot, amit a tervezet elkészítésével megbízott jelentéstevő – Salisnál a néppárti Adrián Vázquez Lázara – készített elő. A pénteken nyilvánosságra hozott dokumentumokból viszont az is látszik, hogy a jelentéstevők négyből csak egy esetben, Magyar telefonos eljárásánál javasolták a mentelmi jog fenntartását 20–4 arányban.

A másik kettőnél viszont 7–17, illetve 7–18 arányban leszavazták az eredeti javaslatot. Előbbit a magánszemélyes rágalmazásnál a konzervatív ECR frakcióhoz tartozó Jog és Igazságosság tagja, Dominik Tarczyński készítette. A volt lengyel kormánypárt sokáig a Fidesz egyik legszorosabb szövetségesének számított, de az Ukrajna elleni orosz invázió óta elhidegültek egymástól. A harmadikban a Patrióták Európáért (PfE) francia tagját, Piera Pascalét jelölték ki – ebben a frakcióban ülnek a Fidesz–KDNP képviselői is.

Dobrevnél 6–19 arányban szavazták le Marcin Sypniewski jelentését. A korábban ügyvédként dolgozó képviselő a Mi Hazánkkal megalakult Szuverén Nemzetek Európája frakcióban ül. (A négy tervezetnél a leszavazásuk miatt most a szakbizottság elnökét, Ilhan Kyuchyukot jelölik jelentéstevőként, ilyenkor gyakorlatilag automatikusan átírják az ajánlást.)

Salisnál billeg a végső eredmény

A végső döntést az EP plenáris ülésének kell majd meghoznia, ami három nagy tömbből áll: a jobbközép Európai Néppártból, valamint a tőle balra és jobbra álló frakciókból. A háromból kettő elvileg képes többséget alkotni.

A néppárti frakció sajtóosztályának vezetője, Daniel Köster pénteken jelezte: azt javasolják a képviselőiknek, hogy ne szavazzák meg Salis mentelmi jogának fenntartását. Úgy látta, hogy az ő ügye teljesen más, mint Magyaré, Salist a megválasztása előtti tettel gyanúsítják. Még a néppártiaktól jobbra álló frakciók közül a legmérsékeltebb, az ECR szóvivője is külön kiemelte, hogy figyelni fognak Salisra.

A jobboldali pártok együtt elvben elegen lehetnek a többséghez, de ezt befolyásolják a hiányzások, tartózkodások és az átszavazások. A szavazás ráadásul titkos lesz, miután ezt a szükséges mennyiségű képviselő támogatta, vagyis az EP-ben általában amúgy is viszonylag laza frakciófegyelmet sem lehet érdemben betartatni.

Ahogy arról a mentelmi jogról és az ilyenkor mérlegelt szempontokról szóló cikkünkben írtunk, 2019 óta nem találtunk olyan esetet, hogy a teljes képviselő-testület ne szavazta volna meg a szakbizottsági javaslatot.