Putyin üzenete egyértelmű: ha a Nyugat fokozza Ukrajna támogatását, még több drónos berepülés lesz

2025 első hónapjai meglepően csendesek voltak Európában az előző évhez képest, amikor egymás után történtek Oroszországhoz köthető tűzesetek, robbantak fel csomagokba rejtett gyújtóbombák, szakadtak el víz alatti internetkábelek, és merényletkísérletek sora miatt aggódtak európai védelmi cégek vezetői. A nyár végére azonban ez megváltozott, és egy eddig nem látott, és a korábbiaknál is nagyobb pánikot kiváltó fenyegetés miatt kezdhettek el aggódni az európaiak.

Az orosz, vagy orosznak hitt drónok miatt, amik egymás után jelentek meg több országban is városok, repülőterek, valamint katonai és hadiipari létesítmények felett.

Bár teljes bizonyossággal nem lehet kijelenteni, hogy a Dánia vagy Németország felett megjelent drónok valóban oroszok lettek volna, az érintett országok vezetői az esetek többségéért Oroszországot tették felelőssé, és a berepüléseket Oroszország Európa ellen vívott „hibrid háborúja” részének tekintik. A hírszerzésben nagyon ritkán van teljes bizonyosság, de elég nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy szervezett orosz műveletről van szó – mondta a Telexnek Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő.

A Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatója szerint a drónberepülésekkel Moszkva azt akarja elérni, ami az évek óta zajló európai akcióik célja is: költségeket generálni az Ukrajnát támogató országoknak, kényelmetlenséget okozni, valamint zavart és pánikot kelteni az európai emberekben. Ugyanis rajtuk keresztül gyakorolnának nyomást a politikai elitre, és akarják kikényszeríteni, hogy fejezzék be Ukrajna támogatását.

Három éve szélesedett ki, de tavaly durvult be igazán

Az oroszoknak már az ukrajnai háború 2014-es megindítása előtt is voltak olyan akciói, amiket most az Európa ellen vívott „hibrid háború” részeként említenek, mint például az erőteljes dezinformációs kampányok, amikkel oroszbarát politikai erőket próbálnak hatalomra juttatni európai országokban. A Krím 2014-es annektálása és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása után pedig már szabotázsakciókat és merényleteket is elkezdtek végrehajtani, hogy aláássák az ukrán védekezési lehetőségeket. Ilyen volt a csehországi Vrbětice falu melletti lőszerraktárban 2014. október 16-án történt hatalmas robbanás, ahol 50 tonnányi lőszer robbant fel.

Ott a célpont egy Ukrajnának szánt tüzérségi lőszerszállítmány volt, mondta Jójárt. Amennyire tudni lehet, a terv az lett volna, hogy a szállítmány út közben robbanjon fel, csak az időzítő a tervezettnél előbb lépett működésbe. A szállítmány Emilian Gebrev bolgár fegyverkereskedőé volt, akit az oroszok 2015-ben kétszer is megpróbáltak megmérgezni. Bulgáriában pedig 2011 és 2020 között négy robbanás is történt olyan fegyvergyárakban, ahol Gebrev készleteit tárolták, melyeket Ukrajnának, illetve Grúziának szántak.

Az Európában végrehajtott orosz akciók azonban a 2022-ben indított totális ukrajnai invázió után szélesedtek ki, és tavaly durvultak be igazán. Akkor már odáig jutottak, hogy az amerikai hírszerzés szerint merényletet akartak végrehajtani Armin Papperger, a Rheinmetall német hadiipari cég vezetője ellen. A célpontok döntő többsége olyan országokban volt, amik támogatják Ukrajnát, és nem jegyeztek fel ilyen eseteket olyan államokban, amik nem adnak jelentős segítséget Ukrajnának, mint például Magyarország vagy Szerbia – írta jelentésében a Center for Strategic and International Studies (CSIS) amerikai védelmi kutatóintézet.

Azt nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi szabotázsakciót, vandalizmust, gyújtogatást, kibertámadást, propagandaterjesztést, drónbehatolást és dezinformációs műveletet hajtottak valóban végre, mert a hatóságok nem minden esetben jelezték az azok mögött meghúzódó orosz szálat, és az összesítéseket végző szervezetek is különböző módszertant használtak. Az EBU IJN oknyomozó szervezet idén márciusban több mint hatvan esetet jegyzett fel, az AP márciusi vizsgálata 59 esetet talált 2022 óta, a Center for Strategic and International Studies (CSIS) márciusi jelentésében 52 eset szerepel, míg a konfliktusadatok gyűjtésére és válságfeltérképezésére specializálódott ACLED 2022 és 2025 áprilisa között 190 esetet jegyzett fel. Az International Institute of Strategic Studies (IISS) védelmi intézet augusztusi jelentése szerint az oroszok több mint hatvan támadást hajtottak végre csak európai kritikus infrastruktúra ellen.

Az azonban mindegyiküknél egyértelműen látszik, hogy az orosz beavatkozások száma kiugróan magas volt 2024-ben, háromszor-négyszer annyi, mint az előző években.

Robbanások, tűzesetek

Az elmúlt három és fél évben sok rejtélyes lőszerraktártűz, meg robbanás volt különböző országok területén, amiknek egy része orosz művelet lehetett, amivel az oroszok a katonai célt próbálták támogatni, és Ukrajna hadianyag-ellátását próbálták megakadályozni – mondta Jójárt. Ezek egy része nem kapott nagy figyelmet, és a nyugati országok sem verték különösebben nagydobra, talán mert nem akarták pont a saját társadalmaik előtt sem mutatni ezeket a sebezhetőségeket – magyarázta a szakértő.

Az oroszok ezeket az eseteket jellemzően nem kommentálják vagy pedig tagadják, nyugati hisztériával magyarázzák.

Az IISS jelentése szerint nagyjából negyven gyújtogatási tervet kötöttek Oroszországhoz csak Németországban és Lengyelországban, utóbbiban Varsó legnagyobb bevásárlóközpontjában keletkezett tüzet is. A hatóságok eleinte balesetként hivatkoztak rá, de később nyugati hírszerző szervezetek már orosz szabotázsként említették az Ukrajnában használt IRIS-T föld-levegő rakétákat is gyártó Diehl német cég egyik berlini gyárában tavaly májusban történt tűzesetet. Londonban pedig tavaly márciusban egy Ukrajnának szánt kommunikációs eszközökkel teli raktárat gyújtottak fel helyi fiatalok az orosz állam megbízásából.

A legnagyobb vihart a DHL és a DPD csomagküldő-szolgálatokkal Litvániából feladott csomagbombák okozták, amik Németországban, Lengyelországban és Nagy-Britanniában okoztak tüzeket. Nyugati hírszerzők az erről először beszámoló Wall Street Journal cikke szerint azt gyanították, valakik azt tesztelték, hogyan tudnak bombákat juttatni az Egyesült Államokba tartó repülőgépekre, hogy azokat a levegőben felrobbantsák. Erre egy hónappal később csendben figyelmeztették is az érintett cégeket.

A fenyegetést a Fehér Házban annyira súlyosnak ítélték, hogy a New York Times és a Wall Street Journal értesülései szerint Jake Sullivan akkori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és a CIA akkori igazgatója felhívta az orosz vezetést, hogy figyelmeztessék Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy ezt fejezzék be. Az eset miatt 15 ember ellen emeltek terrorizmus miatt vádat szeptember végén Litvániában, köztük voltak olyanok is, akik a helyi hatóságok szerint egy Ikea áruházat is felgyújtottak a fővárosban.

Emellett több támadás is érte az európai kritikus infrastruktúra létesítményeit. A Balti-tengeren internetkábeleket szakítottak el, amitől már 2022-ben tartottak Európában; Svédországban idén nyáron az E22-es autópálya mentén nagyjából harminc telekommunikációs eszközt rongáltak meg, október elején pedig szabotázsként kezdték el vizsgálni a hatóságok egy üvegszálas kábel elvágását; míg Norvégiában orosz hekkerek egy gát felett vették át az irányítást, és négy órán át másodpercenként ötszáz liter vizet engedtek le, mire megállították őket.

Moszkva fenyeget és belpolitikai konfliktusokat szít

Ezekkel a támadásokkal Oroszország egyrészt költségeket akar okozni, valamint jelzik azt is, hogy mire képesek: tudnak kellemetlenségeket okozni, és ezt fokozni is, ha a Nyugatot nem képesek elrettenteni Ukrajna támogatásától – mondta Jójárt. Emellett feltérképezik, hol vannak az európai infrastruktúra sebezhető pontjai, hogy egy nyílt háború esetén már tudják, miket kell támadni. Az orosz katonai stratégiában ugyanis kulcsfontosságú szerepe van a kritikus infrastruktúra elleni csapásoknak, hogy az ellenséget rákényszerítsék a fegyveres konfliktus Oroszországnak elfogadható feltételekkel történő beszüntetésére.

Ráadásul a katonai műveletek felderítési, navigációs, kommunikációs támogatása főként a világűrből zajlik. A német védelmi miniszter szeptember végén jelentette be, hogy orosz kémműholdak követnek olyan kommunikációs műholdakat, amiket a német hadsereg is használ.

Az Európa sebezhetőségeit demonstráló orosz műveletek kiélezhetik azt az ellentmondást, ami a saját védelmi képességek megerősítése és Ukrajna katonai támogatása között feszül

– mondta Jójárt. Emellett zavart keltenek és éket tudnak verni a társadalom és a politikai elit közé, így próbálva elérni legfőbb céljukat, hogy leválasszák a Nyugatot Ukrajnáról. Ehhez legújabb fegyverként a drónberepüléseket használják, amik igazán hatásosan tudnak pánikot kelteni a lakosság körében.

Drónok mindenütt

Az ősz eleje az orosz drónokról szól Európában, miután szeptember 10-én legalább 19 orosz drón repült be Lengyelország légterébe, amik közül többet is lelőttek a NATO segítségével. A szándékos provokációként és a légvédelem orosz tesztjeként értékelt légtérsértések után Romániában is vadászgépeket küldtek fel egy drón miatt, és az európai országok egy „drónfal” kiépítéséről kezdtek el beszélni, míg a NATO bejelentette, hogy Keleti Őrszem (Eastern Sentry) néven indítanak egy katonai műveletet a szövetség keleti határainak megvédésére.

Kevesebb, mint két héttel később azonosítatlan drónok miatt lezárták a koppenhágai és az oslói repülőteret, majd a rá következő napokban újabb dán repülőterek és katonai létesítmények közelében észleltek rejtélyesként jellemzett drónok. Emellett Belgiumban és Németország északi tartományaiban jelentek meg gyanús, feltehetően kémkedésre használt drónrajok, és München repülőterét is többször le kellett zárni drónok miatt.

Oroszország tagadta, hogy köze lenne ezekhez a drónészlelésekhez, és az érintett országok hatóságai annak természeténél fogva nem is tudták kétséget kizáróan bizonyítani, hogy ezeket Moszkva hajtotta végre. „Nem tudjuk, ki áll mögötte, de minden professzionális szereplőre utal” – mondta a dán védelmi miniszter, míg a dán kormányfő kijelentette, cáfolni sem tudja, hogy Oroszország a felelős.

Friedrich Merz német kancellár óvatosan fogalmazva közölte, hogy az észlelt drónok többségét a gyanújuk szerint oroszok irányították, egy kisebb részét pedig őket másoló németek. A holland kormányfő kijevi látogatása alatt kijelentette, hogy bár „nem tudjuk bizonyítani”, de egyetértés van az európai országok körében, hogy Moszkva áll a történtek mögött.

Jójárt Krisztián szerint nem is annyira a légvédelmek tesztelése volt a drónberepülések célja, hanem hogy minél inkább megpróbálják kiélezni a konfliktusokat a különböző társadalmi csoportok és a politikai elitek között, kényelmetlenségeket okozni a nyugati társadalmaknak, félelmet kelteni az emberekben, hogy rajtuk keresztül gyakoroljanak nyomást az Ukrajnát támogató politikai vezetőkre.

Az emberek „láthatóan nem akarják elfogadni azt, hogy Európa egyfajta háborús üzemmódba kapcsol át, és nyilván többet kell költeni a védelemre”

– mondta a szakértő.

Ezt az ellentétet pedig dezinformációs kampányokkal is próbálják erősíteni, miközben igyekeznek pozícióba juttatni és hatalomra segíteni oroszbarát, vagy Oroszországhoz megértéssel viszonyuló politikai erőket, legyen az szélsőjobb, vagy szélsőbal oldalról – mondta. Az oroszok üzenete egyértelmű: ha a Nyugat jobban belefolyik Ukrajna támogatásába, vagy adott esetben nyugati katonák települnének majd Ukrajnában, akkor célpontnak tekintik ezeket az országokat, és számítani kell arra, hogy sokkal több ilyen drónos berepülés lesz.