EP-vita: „Az USA vezetése olyan gyorsan vált álláspontot, hogy már a címünk Budapestre hivatkozása is elavult”

„Üdvözlünk minden erőfeszítést, hogy igazságos és tartós békét érjünk el, és támogatjuk az Egyesült Államokat az erőfeszítésében” – jelentette ki szerdán az Európai Parlament (EP) ülésén Marie Bjerre. A dán EU-ügyi miniszter a tagállamokat képviselő Tanács nevében szólalt fel azon a vitán, amelynek a címébe a Budapestre tervezett csúcstalálkozó is bekerült.

Bár csak két nappal korábban adták hozzá a napirendhez, szerdára így már veszített is a sürgősségéből. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke múlt csütörtökön jelentette be, hogy Budapesten találkozna orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal „várhatóan két héten belül”. Kedden viszont kiderült, hogy egyelőre rövid távon lekerült a napirendről a találkozó. Ugyan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai vezetőkkel együtt támogatta a Trump terve szerinti azonnali tűzszünetet, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem.

Bjerre hangsúlyozta: a békéhez az első lépésnek egy teljes, feltétel nélküli, azonnali tűzszünetnek kellene lennie, de eddig semmi jelét nem látták annak, hogy az orosz vezetés készen állna a békére. Ellenkezőleg: fokozta a támadásait a tél előtt, több csapás éri a polgári és energetikai célpontokat. „A Tanács nagyon világos volt. Az EU egységesen áll Ukrajna önrendelkezése és joga mögött, hogy dönthessen a saját jövőjéről” – jelentette ki úgy, hogy a hasonló nevű, de állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsban zsinórban háromszor csak Orbán Viktor nélkül tudtak Ukrajnáról szóló következtetéseket elfogadni. Úgy vélte, fokozni kell a nyomást Oroszországon, hogy valóban elkötelezze magát a tárgyalások mellett.

„A célunk, hogy a héten elfogadjuk a 19. szankciócsomagot” – tett egy érdemi bejelentést az ülésen. (A javaslatot sajtóhírek alapján nem a magyar, hanem a szlovák kormány miatt nem tudták eddig elfogadni, de enyhült Robert Fico hozzáállása. Várhatóan szó lesz a csomagról a csütörtöki EU-csúcson, ahová Orbán menet közben fog megérkezni, miután ünnepi beszédet tart a Békemenet után.)

Bjerre jelezte, hogy a tagállami vezetők a közelmúltbeli béketörekvésekről is egyeztetni fognak a csúcstalálkozón. (Az ülésen a napirend elfogadása után az első pont Ukrajna, így vélhetőleg pont ezen nem tud végig vagy semennyire sem személyesen részt venni Orbán. A távollétében várhatóan a szlovák kollégája fogja helyettesíteni, a saját álláspontját pedig írásban küldi be.)

„Erre a vitára azért kerül sor, mert sokakat zavarna itt, ha Budapesten lenne Trump és Putyin” béketárgyalása

– jelentette ki Dömötör Csaba. A Fidesz EP-képviselője szerint van, akinek a helyszínnel, van, akinek azzal van baja, hogy nem hívták meg a „brüsszeli vezetője”. „Ha éveken keresztül sértegették az amerikai elnököt” és „szégyenpadra ültettek mindenkit, aki a békéért állt ki, akkor ne csodálkozzanak”. A részben fideszes alapítású Patrióták Európáért vezérszónokaként megkérdőjelezte, hogy a testületben békét akarnak, mert neki nem úgy tűnik, és elfelejtették, hogy az európai együttműködés legfontosabb vívmánya a béke. Az Európai Bizottság elnöke szerinte „az itteni beszédeit mindig a háborús politikának rendeli alá. Egy 800 milliárd eurós csomagot akarnak elfogadtatni katonai kiadásokra. Hogy erre legyen elég forrás, leépítenék a kohéziós forrásokat, az agrárkasszát.”

Valóban létezik egy eredetileg 800 milliárd eurósnak mondott védelmi csomag, de ez a szám 650 milliárd euróra becsült lazításból jön össze a költségvetési szabályoknál és egy 150 milliárd eurós hitelből. Utóbbiból holtversenyben a harmadik legnagyobb darabot kaphatja a magyar kormány, bár még ennél is többet kért, és előbbi mentességet is kérte. A csomag harmadik eleme a választható átcsoportosítás a kohéziós forrásokból. A másik kettőhöz hasonlóan ez sem kötelező, azokkal ellentétben viszont nem tudtak hozzá konkrét összeget rendelni, így nem számolták bele a 800 milliárdba, és az egésznek nincs köze az agrártámogatásokhoz.

A néppártiak vezérszónoka, Michael Gahler szerint Putyin mindig maximalista álláspontokat foglal el, nácitlanításról beszél a zsidó elnökű Ukrajnában, „de az itteni nácik a házban támogatják”.

Az USA vezetése szinte naponta váltja az álláspontját, olyan gyorsan, hogy „már a címünk Budapestre hivatkozása is elavult”.

(A vita hosszrekordra pályázó teljes címe egyébként „az Ukrajnának nyújtott egységes támogatás, valamint egy Ukrajna feltételei szerinti igazságos és tartós béke megteremtésének szükségessége, európaiakkal és anélkül, hogy beadnánk a derekunkat Vlagyimir Putyin feltételeinek az előrelátható budapesti csúcstalálkozó előtt”.)

Gahler úgy vélte, a helyszínválasztás barátságtalan volt, de a lényeg, hogy ha tűzszünet kell előbb, azzal Ukrajna együtt tudjon élni, és jogilag ne ismerjék el az orosz területszerzést.

„Ukrajna mellett állunk a győzelemig” – jelentette ki az euroszkeptikus-konzervatív ECR vezérszónoka, Adam Bielan. (Orbán Viktor 2023 decemberében csak idő kérdésének nevezte, hogy ebbe a frakcióba a tavalyi EP-választás előtt vagy után veszik majd fel a Fideszt, Bielan pártja sokáig a Fidesz egyik legszorosabb szövetségese volt.) A lengyel képviselő szerint emlékeztetniük kell magukat arra, hogy Ukrajna a közös értékeiket: az önrendelkezést, a szabadságot és a nemzetközi rendet védi, amely minden nemzetnek békét biztosít, nem csak az erőseknek. Nem hagyhatják, hogy Putyin illúziója a stabilitásról és a kifáradási megosztottság megbénítsa őket, egy széttöredezett Európa a legnagyobb ajándék lenne neki. Ukrajna feltételei mentén kellene egy igazságos és tartós békét kötni, amely tiszteletben tartja a területi egységét, a helyreállításába pedig a lefoglalt orosz vagyont is be kellene vonni.