Ismét csak Orbán Viktor nélkül fogadtak el az uniós állam- és kormányfők következtetéseket Ukrajnáról. Bár értesüléseink szerint magyar oldalról felvetődött, hogy egy rövid, általános szöveget fogadjanak el, végül a legutóbbi két csúcshoz hasonlóan ismét a hosszabb, 26 vezető nevében kiadott következtetések mellett maradtak. Ezt Orbán már az ülésre érkezve, az Ukrajna EU-tagságáról szóló nemzeti konzultáció eredményének ismertetése után előre jelezte. „Nyilatkozni lehet, beszélni lehet, de az uniónak sem lesz közös álláspontja”, mert a magyar kormány „azt nem támogatja. De aki nem ért velünk egyet külön, huszonhatan vagy ahányan vannak, azt mondanak, amit akarnak”.
A következtetések nagyrészt a korábbi ülésekét ismétlik (jórészt olyanokat, amelyeket március előtt még Orbán Viktor is jóváhagyott). Többek között
- átfogó, igazságos és tartós békét szeretnének a nemzetközi jog alapján;
- üdvözöltek minden törekvést egy ilyen békére, „beleértve azokat, amiket az Egyesült Államok vezet” (Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a végleges szöveg kiadása előtt arról írt X-re, hogy el akarják hallgattatni a békepárti hangokat);
- „teljes, feltétel nélküli és azonnali tűzszünetet” kértek, üdvözölve Ukrajna kormányának készségét erre, az orosz vezetést pedig arra sürgették, hogy „mutasson valódi politikai akaratot” ennek az elfogadására, az invázió befejezésére és az érdemi tárgyalásokra;
- felszólítják a tagállamokat az erőfeszítéseik növelésére, hogy kezeljék Ukrajna védelmi igényeit, de itt tekintettel vannak „bizonyos tagállamok” védelempolitikájára (ezt a kivételeket megengedő fordulatot használták akkor is, amikor még magyar jóváhagyással mondták ki Ukrajna katonai támogatását);
- megerősítik a rendületlen támogatásukat Ukrajna szuverenitása és függetlensége mellett a nemzetközileg elismert határain belül.
Orbán Balázs az X-bejegyzésében úgy vélte, úgy beszélnek Ukrajna csatlakozásáról, mintha az már egy kész egyezség lenne. A 26-ok csütörtöki nyilatkozata támogatta Ukrajna EU-ba vezető útját, üdvözölte a „legnagyobb kihívások” ellenére elért reformjait, de hangsúlyozta: a következő lépéseket az érdemei alapján teszik meg. A csatlakozási fejezetek csoportjait akkor nyitják meg, ha teljesülnek a feltételek. Az óriási uniós joganyagot 35 fejezetre osztják, amiket a jelöltnek hat csoportba osztva kell átvennie. A korábbiakhoz képest újdonság, hogy kifejezetten jelezték: az Európai Bizottság értékelése alapján adottak a feltételek, hogy megnyissák az első csoportot, ami az alapvető kérdésekről szól.
A fejezetek megnyitásához és lezárásához – a csatlakozási folyamat más fontos lépcsőfokaihoz hasonlóan – a tagállami kormányok egyhangú beleegyezésére van szükség.
Ukrajna tavaly júniusban tette meg a legutóbbi ilyen lépést, miután a tagállami kormányok – köztük a magyar is – egyhangúlag jóváhagyták a tárgyalási mandátumukat. Utána jött az ukrán jog átvilágítása, miközben a magyar kormány vette át 2024 második felére a miniszterek döntéshozó testületének soros elnökségét. A kezdetén Bóka János EU-ügyi miniszter nem számított rá, hogy az átvilágítás odáig jusson, hogy december végéig, a magyar elnökség alatt felmerüljön egy fejezet megnyitása. Az ukrán igazságügyi miniszter februárban arról beszélt, hogy a magyar kormány akadályozza a csatlakozási folyamat haladását.
Az állam- és kormányfők már a Közel-Keletről és a védelempolitikáról is kiadták a következtetéseiket. Az ülést az EU világban elfoglalt helyével és a versenyképességgel folytatják. Bóka korábbi elmondása alapján utóbbi témánál kerül majd szóba a szlovák-magyar szankcióblokkolás, bár a 26-ok – így többek között Robert Fico szlovák miniszterelnök – nevében kiadott rész is felhívja rá a külügyminisztereket, hogy fogadják el az új csomagot. Erről és az ülés várható témáiról bővebben itt írtunk.
Cikkünket kiegészítettük az új szankciócsomagra tett utalással.
