A magyar kormány keze nyoma is látszik az EU-csúcs közel-keleti következtetésein

Az uniós állam- és kormányfők csütörtökön azonnali tűzszünetre szólítottak fel Gázában. Az Európai Tanács egyhangúlag kiadott közel-keleti következtetései azt követelték, hogy az összes túszt feltétel nélkül engedjék el, akiket a Hamász gázai terrorszervezet 2023 októberében ejtett egy nagyszabású támadásban, és ami után Izrael kormánya hadműveletet indított a területen.

Az uniós testület elítélte a Hamászt, amiért nem hajlandó átadnia a még fogságában lévő túszokat, de elfogadhatatlannak nevezte a polgári áldozatok számát és az éhezés szintjét Gázában. A következtetések felszólították rá Izraelt, hogy ne tartsa tovább blokád alatt a területet, és engedje be a segélyeket.

Az állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor „tudomásul vették” az izraeli-uniós társulási szerződés emberi jogi felülvizsgálatát, aminél az Európai Bizottság arra jutott, hogy Izrael megsértette az egyezményt. Arra szólították fel a külügyminisztereiket, hogy „folytassák a megbeszéléseket”, miután a héten már eléjük került a dokumentum, de nem hoztak miatta semmilyen döntést.

Elítélték azt is, hogy a Gázához hasonlóan túlnyomórészt palesztin lakosságú, de a Hamász helyett a mérsékeltebb Fatah által uralt Ciszjordániában fokozódik a helyzet a zsidó telepesek egy részének erőszakossága, „az illegális települések kiterjesztése és Izrael katonai művelete” után. További szankciókra szólították fel a külügyminisztereket a „szélsőséges telepesek” és őket támogató szervezetek, valamint a Hamász ellen.

Az Iránról szóló részben üdvözölték „az ellenségeskedés végét”, mindenkit visszafogottságra intettek. Az EU álláspontja „mindig is világos volt”:

„Iránnak soha nem lehet hagyni, hogy atomfegyverhez jusson”. Ugyanakkor a hosszú távú megoldást „csak tárgyalásokkal lehet elérni”,

amihez az EU kész segíteni.

Szíriánál üdvözölték, hogy – Bassár el-Aszad elnök bukása után – megszüntették az uniós szankciókat, de jelezték, hogy ez egy fokozatos és visszafordítható folyamat. Békés átmenetre szólították fel a polgárháborúból kilábaló, vallásilag és etnikailag sem egységes országot, ahol márciusban vérengzésekkel álltak bosszút a volt elnök támogatóinak gerincét adó alavitákon, múlt héten pedig egy ortodox keresztény templomot ért terrortámadás. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, az uniós kollégáival tartott brüsszeli ülés után mélyen megdöbbentőnek tartotta, hogy akkor nem merült fel a mészárlás elleni állásfoglalás. Így nem nehéz kitalálni, melyik kormány hatására került bele a csütörtöki következtetésekbe a támadás elítélése, ami nem szerepelt egy korábbi, nem végleges szövegtervezetben, amit a Telex látott.

Az ülés várható témáiról ebben a cikkünkben írtunk.