Még mindig kotlanak a kormányok az óraátállítás uniós eltörlésén, de felvillant némi remény

Vasárnap hajnalban úgy kellett ismét átállítgatni az órákat az Európai Unióban, hogy több mint hét éve javasolták az évi kétszeri tekergetés eltörlését. Bár az előző, tavaszi átállítás előtt a magyar kormány is átvette a Magyarországon Mediaworks-kiadványokból szétterjedt álhírt, hogy az Európai Bizottság visszavonta a tervezetet, az uniós testület ezt cáfolta.

A tagállami kormányoknál elakadtak

Igaz, olyan régóta elakadt az elfogadása, hogy alapesetben ezt is ment volna a kukába a többi olyan javaslattal együtt, amelyek legalább öt éve függőben vannak a társ-döntéshozók, az Európai Parlament (EP) és a tagállami kormányokat képviselő Tanács megegyezése nélkül. Előbbi már elfogadta a saját álláspontját, amely alapján tárgyalhatna a Tanáccsal, utóbbi viszont máig képtelen volt erre. Korábban a Telexhez is eljutott egy olyan előzetes tervezet az Európai Bizottság ötéves munkaprogramjából, amelyben a hosszú pangás miatt automatikusan visszavonták volna a harmadik jogalkotási ciklusában járó indítványt, de végül februárban megtartották.

Az Európai Bizottság szóvivője szerdán megerősítette, hogy továbbra is az asztalon van a javaslat, sőt, szerinte a következő éves munkaprogramjukban is szerepel.

„Még mindig hiszünk benne: megvan a lehetőség, hogy egy koordinált megoldást találjunk”

– hangsúlyozta Ana-Kaisa Itkonen. A szóvivő emlékeztetett rá, hogy a 2018-as javaslat előtt az EP mellett tagállami kormányoktól is többször felszólították a testületet, hogy indítványozza az átállítás összehangolt eltörlését. „Alapvetően úgy véljük a Bizottságnál, hogy ez olyasmi, amit a tagállamoknak meg kell tenniük”, egymás között kellene megegyezniük és koordinálniuk, de 2019 óta nem igazán haladtak a Tanácsban.

A testület félévente cserélt elnöksége 2024 júliusától a magyar kormánynál volt. Amikor tavaly ősszel megkérdeztük a soros magyar elnökséget, az részben az Európai Bizottságra mutogatott vissza: a tanácsi álláspont hiányához „hozzájárul, hogy

szükség lenne a Bizottság részéről a javaslattal kapcsolatos hatástanulmány elkészítésére, azonban ez máig nem történt meg”.

Itkonen szerdán közölte:

már több tanulmányt letettek az asztalra, de egy újabbat készítenek. Ilyen szintű támogatást tudnak adni az intézményi szerepükben, viszont „jelenleg a labda a tagállamok térfelén van, igazából rajtuk múlik, hogy közös álláspontra jussanak erről a javaslatról”.

Egységbe kovácsolta az EP frakcióit

Amikor az Európai Bizottság megkérdezte az európaiak véleményét a témáról, rekordszámú, 4,6 millió választ kapott – emlékeztetett rá csütörtökön Aposztolosz Cicikosztasz.

A közlekedésért és turizmusért is felelős biztos felidézte, hogy az óraátállítást több európai ország azért vezette be az 1970-es években, mert energiát igyekezett spórolni. Közösen összehangolták a különféle kezdő- és végdátumokat, amikor a belső piac elkezdett formát önteni, de „az idők megváltoztak. A mai technológiával és digitalizációval ez a rendszer már nem mutat fel energiamegtakarítást”, miközben zavarosabbá teszi a menetrendeket, és

tudjuk, hogy „árt az emberek egészségének”.

Megkavarja a belső óránk működését, az alvásunkat és az anyagcserénket. Rövid távon csökkenti az energiánkat és a figyelmünket, ami a termelékenységre és a közlekedési biztonságra is hat, de hosszú távú következményei is lehetnek, különösen a gyerekre és az idősekre, a Tanácsban mégsem jutottak közös álláspontra.

A biztos szerint a decemberi hivatalba lépése kezdetétől igyekezett megvizsgálni az ügyet. Miután a Tanács lengyel elnökségével tárgyalt (amely idén januárban vette át a stafétát a magyar kormánytól), egy részletes elemzésen dolgoznak – erősítette meg.

Az EP vitáján felszólaló biztos után hozzá hasonlóan szinte mindenki az okokat sorolta, hogy miért kellene megszüntetni az átállítgatást – pártállástól függetlenül. Többen is megfogalmazták, amit a szocialistáktól Johan Danielsson: a saját álláspontjuk 2019-es elfogadása óta várják, hogy a tagállami kormányok „méltóztassanak megállapodni”, és azóta is állítgatjuk az órát, „aminek nem sok értelme van”. „Tudom, hogy a tagállamoknak össze kell hangolniuk, hogy ne legyen összevissza a rendszer, de azért

nevetséges, hogy ezt nem tudjuk megoldani.”

Akadt, aki mégis kicsit máshogy látta. Julien Leonardelli a részben fideszes alapítású Patrióták Európáért frakcióból elismerte a hátrányokat, ám a tagállami kormányok felelősségre vonása helyett brüsszelezni kezdett. „Mindig ugyanaz a történet. »Brüsszel« végighallgat, egyeztet, megvitat, de soha nem az emberek érdekében dönt.” Ha az Európai Bizottság végre be akarja bizonyítani, hogy meghallja az emberek hangját, mutassa meg konkrét tettekkel, „mondjon le az óraátállításról, és adja meg végre a nemzeteknek a jogot, hogy a saját óráikat szabályozzák”.

A közlekedési biztos örömmel hallotta, hogy egyetértés van az óraátállítás megszüntetésében. „Gondolják, hogy ebben a parlamentben volt másik ilyen pillanat”, amikor minden frakció „egységes volt egyetlen álláspont mögött”? – tette fel a kérdést a Tanácsnak címezve.

A spanyolok piszkálják a témát

A kormányokat képviselő testületben mindenesetre látszik némi mozgolódás. A spanyolok a testület energiaügyekkel és közlekedéssel együtt tárgyaló formájában hétfőn vetették fel az ügyet. Részben azzal indokolták a kérést, hogy a lengyel elnökség alatt több tagállamból megújult érdeklődést mutattak a téma iránt.

A féléves elnökséget júliusban átvevő dánok energiaügyi minisztere a hétfői, energiaügyekkel foglalkozó ülés után lepasszolta az óraátállításról szóló újságírói kérdést. Lars Aagaard jelezte, hogy ezzel a közlekedési ügyekért felelős kollégája foglalkozik, de a bizottsági elemzés „előkészíthet” egy megbeszélést.