Péntek estére már biztossá vált, hogy a szociálliberális D66 párt kapta a legtöbb szavazatot a szerdán tartott holland parlamenti választáson, így a párt vezetője, a 38 éves Rob Jetten lehet az ország következő, és eddigi legfiatalabb miniszterelnöke. Előbb azonban még kormányzóképes koalíciót kell majd alakítania.
A szerdai választás nagyon szoros volt, még péntek este is számolták a szavazatokat, de a holland ANP hírügynökség ekkor már jelentette, hogy a D66 már olyan előnyre tett szert, amit a Geert Wilders vezette szélsőjobboldali Szabadságpárt már biztos nem tud behozni. A D66 mindössze egy mandátummal szerezhet többet, mint a Szabadságpárt, 27-et Wildersék 26 helyével szemben, viszont minden mainstream párt kizárta már, hogy a Szabadságpárttal koalícióra lépjen.
Rob Jetten péntek este Hágában tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ha kormányalakítási megbízást kap, széles, centrista koalíció kialakítására törekszik majd. „A legfontosabb, hogy megvizsgáljuk, miként tudjuk képviselni azokat a milliókat, akik nem ránk szavaztak – olyan témákban, mint a lakáspiac, a migráció, a klíma és a gazdaság” – mondta.
A szerdai választásra azután került sok, hogy Geert Wilders nyár elején bedöntötte az addig kormányzó koalíciót. A 2023-as választáson a Szabadságpárt 37 mandátummal többségbe került, de csak koalícióban tudott kormányozni. A fél évig tartó tárgyalások után a jobboldali pártok csak úgy mentek bele az alkuba, amibe a többi párt részben úgy ment csak bele, ha nem az Orbán Viktor szövetségesének számító Wilders lesz a miniszterelnök, a megalakult kormány pedig nem vette át a Szabadságpárt radikálisan bevándorlásellenes politikáját. Wilders arra számíthatott, hogy pártja erősebb pozícióba kerülhet, de a választási kampány során a lakhatási válság kérdése lenyomta a migráció kérdését, így Wilders csúnyán elszámolta magát. A holland választási kampányról, a D66 felemelkedéséről és Wilders bukásáról ebben a cikkben olvashatnak részletesebben.
