A Fidesz a frakciója sikerét látja abban az EP-s javaslatban, amiről a Néppárttal együtt szavaztak

Halasztás után, sajtótájékoztatókkal és közleményekkel kísérve végül megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön az álláspontját az egyszerűsítési, „omnibusz”-csomagról. Ez önmagában nem lenne akkora hír, az azonban sokkal inkább, hogy mekkora felzúdulást keltett, hogy a jobbközép Európai Néppárt ezúttal nem a szocialistákkal és a liberálisokkal kiegyezve, hanem a tőle jobbra álló erőkkel, köztük a Fideszt is soraiban tudó Patrióták Európáért (PfE) frakciójával együtt szavazta meg a javaslatot.

A javaslat lényege, hogy enyhítenék a vállalatok adminisztratív terheit. Innentől például 1750 alkalmazottól és az eddigi 150 milliós eurósnál háromszor nagyobb éves pénzforgalomtól kellene a cégeknek jelentést tenniük a környezeti és társadalmi hatásukról. Abból viszont vita lett, hogy hol húzzák meg a határokat és mit enyhítsenek. Ez annyira kiélezte az európai parlamenti erőviszonyokat, hogy elsőre halasztották az eredetileg októberre tervezett szavazást.

Ahogy arról korábban írtunk, az EP-ben a legnagyobb parlamenti csoport, a jobbközép Európai Néppárt nélkül önmagukban a tőle balra vagy a jobbra álló frakciók képviselői sincsenek elegen az abszolút többséghez. Általában egy laza nagykoalíció, a néppártiak, szocialisták és liberálisok együtt szavazzák meg a jogszabályokat. A három frakció a 2024-es EP-választás után nyilatkozatot is kiadott egy közös „platformról”, ez az együttműködésük alapja.

Arra viszont a korábbi hasonló, néppárti és szocialista vagy liberális frakciók közötti alkuk mellett is volt példa, hogy az adott jogszabályok mentén mégis más felállásban szavaznak, a jobboldaliak pedig már 2024 után is többször együtt voksoltak. Annak ellenére tettek így, hogy a vezető tisztségektől karanténnal zárták el a részben fideszes alapítású, azóta már a második legnagyobb frakcióvá bővülő Patrióták Európáért, valamint a Mi Hazánkkal megalakult Szuverén Nemzetek Európája (ESN) frakciókat. Az euroszkeptikus-konzervatív Európai Konzervatívok és Reformistákkal (ECR) részben együttműködnek, bár a megítélése körüli különbségekből is volt már látványos vita, és az ECR-en belül is van egy törésvonal, amelyre például az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány világított rá.

Az alkalmi jobboldali együttszavazásokat – amelyeket az első, Venezueláról szóló állásfoglalás után „venezuelai koalícióként” is szoktak emlegetni – a baloldalról általában kritizálták, de ezek jogi következmények nélküli szövegeknél voltak jellemzőek.

A Politico és az Euractiv szerint ugyan az egyszerűsítési javaslat jobbközép néppárti felelőse, Jörgen Warborn tárgyalt a szocialista René Repasival az együttműködésről, de végül bedőlt az egyeztetés. A szavazatot leadó képviselők közül a javaslat végső formáját szinte minden néppárti mellett egyöntetűen támogatták a fenti három jobboldali frakció tagjai, valamint nagyjából másfél-másfél tucatnyi liberális és szocialista EP-képviselő.

Így a szöveg összesen 382 igent kapott 249 nem és 13 tartózkodás mellett. Idáig eljutni sem volt egyszerű menet, előtte annyi módosító indítvánnyal és részletben voksoltak a szövegről, hogy a képviselőknek összesen nagyjából 140-szer kellett a szavazógéphez nyúlniuk.

A PfE szerint megtört a karantén, a javaslat néppárti felelőse szerint nem

Repasi a Facebookon arról írt, hogy megdőlt egy tabu, ami mélypont az európai fenntarthatósági politikának és demokratikus együttműködésnek. Szerinte összeomlott a „tűzfal” – a német kifejezés a szélsőjobboldal elszigetelésére utal a a német szövetségi parlament alsóházában, a Bundestagban. Az EP-ben hasonló „karanténba” zárták a PfE-t és az ESN-t, de ez a vezető tisztségekről szól, arra korábban is volt példa, hogy például a liberálisok és a fideszesek egy oldalra sodródtak egy szavazásnál.

Warborn azt hangsúlyozta, hogy megpróbált együttműködni a szocialistákkal és a liberálisokkal, ám hiányoztak a voksok a többséghez, a végső szöveget alakító módosítókat pedig néppártiak adták be. Szerinte egyébként is kivételről van szó, és többek között a 2040-es klímacélt emlegette, amit a néppártiak a szocialistákkal és a liberálisokkal együtt támogattak. Azt is világossá tette, hogy nem a mostani volt az első eset hasonló jobboldali együttszavazásra.

„Sokat szeretnék együttműködni a platformpártokkal a jövőben”, de „többséget kell találni, és olyan helyzetben vagyunk, hogy segítenünk kell a cégeknek”. Örült, hogy nagy többséget kapott a szöveg, köztük a liberálisok és a szocialisták egy részétől is. Amikor a sajtótájékoztatón az ECR, a PfE és az ESN támogatását firtatták, minden kollégájának köszönetet mondott, aki támogatta a szöveget. Szerinte Európa történetében ez a csomag spórolhat a legtöbbet a költségeken, és nagyon hasonlít a kormányokat képviselő Tanácséra, amellyel majd a jogszabály végső formáját kell kialkudni.

A PfE a nagy győzelméről és jelentős sikerről írt az X-en, amivel szerintük felborították a régi koalíciós többséget, és megnyitották az utat, hogy lecseréljék a korábbi zöld csomagot egy versenyképességi programmal.

„Először tört meg az úgynevezett karantén egy törvényhozási szavazásnál.”

Szerintük a PfE, az ESN, az ECR és az Európai Néppárt „új többsége” kerekedett felül egy arányosabb, növekedés felé irányuló megközelítéssel.

Ki nyert ma?

A magyar képviselők a végszavazáson a frakcióik többségével szavaztak és a véleményük sem lógott ki a saját csoportjukból.

„Patrióta győzelem

a vállalkozások terheinek csökkentéséért!” – hirdette ki Győri Enikő. A fideszes képviselő szerint „sikerült visszanyesnünk a vállalkozások bürokratikus terheit. A Néppárt végre megértette: a saját programját is az uniós versenyképesség növelése érdekében csak velünk közösen tudja megvalósítani. Sziszifuszi munka, komoly taktikázás volt a siker kulcsa. A ciklus első jogalkotási dossziéja, melyben a józan ész és a jobboldali egység győzedelmeskedett.” Hasonlóan látta Schaller-Baross Ernő fideszes képviselő. Az omnibusz-javaslatot beadó Európai Bizottság néppárti elnöke, Ursula von der Leyen képével illusztrált Facebook-posztban arról írt, hogy „fontos győzelmet arattunk az európai munkavállalók, a gazdák és a vállalatok érdekében!”. Szerinte bebizonyították, hogy „létezhet másfajta többség, és másfajta politika is Európában. És ez csak a kezdet.”

Navracsics Tibor a szavazás napján arról írt, hogy „a mostani helyzet nagy nyertese az Európai Néppárt”. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter az Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos főmunkatársaként úgy látta: a Néppárt „a jobbközépen állva mind a centrumpártok, mind pedig a jobboldali pártok felé nyitott témánként alkalmi szövetségeket kötni”. Navracsics a Fidesz 2021-es néppárti távozása után az akkor még néppárti KDNP-s tagságát aktiválva dolgozott rajta, hogy közelítse a Fideszt a Néppárthoz.

A néppárti frakcióban ülő Tisza Párt közleménye kiemelte, hogy „a javaslat célja a fenntarthatósági célok szem előtt tartása mellett az európai vállalatok versenyképességének javítása az adminisztratív terhek csökkentésével, különösen a kis- és középvállalkozások esetében”.

Szerintük az Európai Néppárt több hónapig konstruktív módon kereste a megegyezést az Európai Parlament mérsékelt frakcióival, felelősséget vállalva az európai munkahelyekért és a gazdasági versenyképesség megőrzéséért csakúgy, mint a fenntarthatóság biztosításáért. „Az előző plenáris ülésen azonban nem sikerült többséget szerezni az eredeti javaslatnak, hiszen Dobrev Klára és Orbán Viktor európai pártjai összeálltak és a kompromisszum ellen szavaztak. Az Európai Néppárt most saját módosító javaslatokat terjesztett elő”, amelyek elfogadása „garantálja a mihamarabbi kézzelfogható segítséget a magyar vállalkozásoknak is”.

„A jobboldal furcsa koalíciója, a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk ma ismét összefogott az Európai Parlamentben, hogy közösen tegyen szívességet a nagyvállalatoknak az emberek kárára” – írta a Facebookon Dobrev Klára. A DK elnöke szerint „hónapok óta dolgozunk azon, hogy azok viseljék a terheket, akik brutális mértékben rombolják a környezetet”. Ennek ellenére a „jobboldali pártoknak sikerült kimenekíteniük a multikat és a gigacégeket a felelősség alól”.