Az Európai Parlament (EP) elfogadta az álláspontját az uniós éghajlattörvény módosítási javaslatáról. A jogszabály új, köztes és kötelező érvényű 2040-es uniós célt tűzne ki, amely az üvegházhatású gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését írja elő az 1990-es szinthez képest.
A testület közleménye szerint „az európai parlamenti képviselők úgy vélik, hogy a zöld átállás és az EU versenyképességének javítása kéz a kézben jár. Ezért egyetértenek” az Európai Bizottság javaslatával, „amely új rugalmasságokat kíván bevezetni e célok elérésének módjában”.
Csakhogy amíg az eredeti bizottsági tervezettel három százalékot válthatnának ki a tagállami kormányok partnerországoktól vett karbonkvótákkal, az uniós miniszterek testületéhez, az EU Tanácsához hasonlóan ezt ötre emelné az EP álláspontja. A testület közleménye szerint itt az EP „szilárd biztosítékokat” követelne meg. Abban is egyetértettek a Tanáccsal, hogy tolják el egy évvel, 2028-ra a szén-dioxid-kvóták kereskedelmének kiterjesztését a közlekedésre és épületekre.
A javaslat végső formájáról az EP-nek és a Tanácsnak kell megegyeznie a saját álláspontja alapján, de ahogy a fentiekből is látszik, számos átfedés van a kettő között. Az Euractiv szerint Peter Liese, a javaslat néppárti (jobbközép) jelentéstevője úgy fogalmazott, hogy az EP javított a „Tanács eleve nagyon jó szövegén”.
Az oldal arról írt, hogy a részben fideszes alapítású Patrióták Európáért (PfE) és az euroszkeptikus-konzervatív ECR kérésére a szövegnek voltak olyan részei, amelyekről titokban szavaztak. Az Euractiv szerint a néppártiak tagjai közül többen olyan módosítót adtak be, amely alacsonyabb kibocsátási célt és a kvótakereskedelem kiterjesztésére hosszabb halasztást javasolt, de végül ez nem kapott többséget.
A testület közleménye alapján a végső szöveg 379 igent kapott 248 nem és 10 tartózkodás mellett.
A 2040-es célszámok dilemmáiról, egyes szereplők érdekeiről ebben a cikkünkben bővebben is írtunk. Az EU független klímatudományi tanácsadói szerint a 90 százalékos célkitűzés összhangban lett volna a tudományos eredményekkel, és azt is tanácsolták, hogy ne lehessen karbonkrediteket vásárolni, mert az hátráltatja az európai iparágaknak szükséges beruházások megvalósulását.
