Az Európai Unió felpuhította a klímacéljait, más országok eredményeit számíthatják be maguknak
Hajnalba nyúló tárgyalások végén az Európai Unió klímaügyekért felelős miniszterei úgy döntöttek, hogy engedményeket tesznek a klímacélok elérésében. Azt irányozták elő, hogy 2040-re az 1990-es évek alapértékhez képest 90 százalékkal csökkentik a tagországok a szén-dioxid-kibocsátásukat, de ebből 5 százalékot megvásárolt karbonkreditekkel is letudhatnak, írta a Reuters.
Az Európai Unió 2050-re akar karbonsemlegessé, nettó zéró szén-dioxid-kibocsátóvá válni, és ehhez hasznos, ha közbülső célokat is kitűznek maguk elé az államok. Az Európai Bizottság eredetileg 90 százalékos kibocsátáscsökkentési célt javasolt, maximum 3 százalékos kvótavásárlással. Az ütemezésben az unió tagsága nem volt egységes, több állam kisebb mértékű csökkentésben látta magát érdekeltnek. Többek közt Lengyelország, Szlovákia és Magyarország is ellenezte a 2040-es klímacélt azon az alapon, hogy az sújtaná az iparágak versenyképességét.
„Nem akarjuk tönkretenni a gazdaságot. Nem akarjuk tönkretenni az éghajlatot. Mindkettőt egyszerre akarjuk megmenteni” – mondta Krzysztof Bolesta lengyel klímavédelmi miniszterhelyettes kedden. Több ország szerint a 90 százalékos cél túl korlátozó a magas energiaköltségekkel, az olcsóbb kínai importtal és az amerikai vámokkal küzdő hazai iparágak számára. Mások, köztük Hollandia, Spanyolország és Svédország az ambiciózus célok okaként a súlyosbodó szélsőséges időjárást és azt említették, hogy utol kell érni Kínát a zöld technológiák gyártásában.
A megszavazott 90 százalékos érték így önmagában jónak mondható, de azzal időt nyertek maguknak a tagállamok, hogy más országoktól vásárolhatnak karbonkrediteket ennek teljesítéséhez. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátásokat más országokban fogják vissza, és az ott elért teljesítmény szén-dioxid tonnákra átszámolva értékesíthető válik, és Európa a nevére veheti.
A 90 százalék így várhatóan sok ország esetben inkább csak 85 százalék lesz. Sőt az EU abban is megállapodott, hogy a jövőben fontolóra veszi azt a lehetőséget, hogy nemzetközi szén-dioxid-kibocsátási krediteket használjon fel a 2040-es kibocsátáscsökkentés további 5 százalékának elérésére, ami potenciálisan további 5 százalékot spórolna meg egyes országoknak. Ezenkívül a miniszterek megállapodtak egy 2035-ös célban is, amely szerint a kibocsátásokat 66,25–72,5 százalék között kell addigra csökkenteni.
„Egy klímacél kitűzése nem csupán egy szám kiválasztása, hanem egy politikai döntés, amelynek messzemenő következményei vannak a kontinensre nézve. Ezért azon is dolgoztunk, hogy biztosítsuk, hogy ez a cél elérhető a versenyképesség, a társadalmi egyensúly és a biztonság megőrzése mellett” – mondta Lars Aagaard dán klímaminiszter.
A 2040-es célszámok dilemmáiról, egyes szereplők érdekeiről ebben a cikkünkben bővebben is írtunk.
Az EU független klímatudományi tanácsadói szerint a 90 százalékos hazai célkitűzés összhangban lett volna a tudományos eredményekkel, és azt is tanácsolták, hogy ne lehessen karbonkrediteket vásárolni, mert az hátráltatja az európai iparágak számára szükséges beruházások megvalósulását.
