Costa Trump béketervéről: Világos, hogy az EU-t közvetlenül érintő ügyekben az EU részvétele és döntése kell

Új lendületet vettek a béketárgyalások, jelentette ki a hétfői rendkívüli, informális uniós csúcstalálkozó után António Costa. Az állam- és kormányfők Európai Tanácsának vezetője azután hívta össze az informális ülést, hogy kiszivárgott egy tervezet az Ukrajna elleni orosz invázió lezárásáról, erről az Egyesült Államok és Ukrajna képviselői – európai országok és az Európai Bizottság részvételével – vasárnap egyeztettek Genfben.

Costa szerint a vasárnapi találkozón „jelentős haladást” értek el. „Üdvözöljük ezt az előrelépést. Néhány ügyet még rendezni kell”, de dicsérik Donald Trump és Volodimir Zelenszkij elnök erőfeszítéseit.

„Az is világos, hogy az Európai Uniót közvetlenül érintő ügyekben – mint a szankcióknál, a bővítésnél vagy a befagyasztott vagyonnál – az Európai Unió teljes részvételére és döntésére van szükség.”

Készek rá, hogy tovább támogassák ezt a folyamatot Ukrajnával, az Egyesült Államokkal és a NATO-val szoros együttműködésben. Az számít, hogy partnerként haladjanak, egységben a közös céljuk felé, hogy „megállítsuk az emberek megölését” és „ezt az agressziós háborút, egy igazságos és tartós békét biztosítsunk az ukránoknak”. Az EU eltökélt, hogy Volodimir Zelenszkijnek megadja a szükséges támogatást, emellett októberben (a legutóbbi uniós csúcs idején) is elkötelezték magukat, és a decemberi Európai Tanácson le is szállítják erről a döntést, jelentette ki. (Októberben zsinórban negyedszer csak Orbán Viktor nélkül, a 27-ből 26-an állapodtak meg az Ukrajnáról szóló következtetésekben.)

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint ugyan szükség van még munkára, de már van szilárd alapjuk. Úgy vélte, hogy a találkozó megerősítette: egységesen támogatják Ukrajnát. Alapelvnek tartotta, hogy Ukrajna területi sértetlenségét és önrendelkezését tiszteletben tartsák, szuverén országként csak Ukrajna dönthessen a fegyveres erőiről, a kezében legyen a döntés a saját sorsáról, valamint hangsúlyozta „Európa központiságát az ország jövőjében”. Bejelentette, hogy kedden a tettre készek koalíciója is összeül.

Hétfőn az uniós vezetők egy része az EU és az Afrikai Unió közös csúcsán vett részt, ezért ennek a margóján az angolai Luandából, félig videókapcsolaton kellett megrendezni az informális Európai Tanácsot.

Mi van a tervben, mi érinti ebből közvetlenül az EU-t, és mik az európai javaslatok?

Múlt héten szivárgott ki egy terv, amely a hivatalosan meg nem erősített információk alapján többek között átadná az egész Donbaszt – benne évek óta erődített területekkel, amelyeket Oroszország a 2022-es támadása óta sem tudott elfoglalni –, ezeket nemzetközileg Oroszország részeiként ismernék el, Ukrajna haderejét pedig 600 ezer fősre korlátoznák. Az egyezmény ugyan megakadályozná Ukrajna felvételét a NATO-ba, de kimondaná, hogy EU-taggá válhatna, addig pedig preferenciális hozzáférést nyújtana a közös piacához, és a nyelvi kisebbségek védelmét is erősítené. (Utóbbi volt az egyik visszatérő indok, ami miatt a magyar kormány blokkolta az ország uniós tagságát.)

Az Axios szerint a befagyasztott orosz vagyonból 100 milliárd euró menne Ukrajna újjáépítésére, ebből felerészt az USA profitálna, Európa további 100 milliárd eurót adna be, az európai befagyasztásokat feloldanák, a maradékból pedig közös orosz–amerikai projekteket finanszíroznának.

Egy szeptemberi uniós javaslat szerint az orosz vagyon felhasználásával mintegy 130 milliárd eurós jóvátételi hitelt adnának, de a legutóbbi EU-csúcson nem tudtak megegyezni, 27-ből 26 vezető pedig alternatív terveket is kért az Európai Bizottságtól. Az ezekről szóló múlt heti levél alapján sulykolja a magyar kormány, hogy a testület „az európaiak pénzét” akarja Ukrajnába küldeni, vagy egyszerűen csak egy szóval sem utal az orosz vagyonra. Orbán Viktor válaszul megírta, hogy egyik megoldáshoz sem akar hozzájárulni, szerinte „azonnal és feltétel nélkül” támogatni kellene Donald Trump kezdeményezését. Az Európai Bizottság továbbra is kimondottan az orosz vagyont használó jóvátételi kölcsönt tartaná a „legvilágosabb” módszernek Ukrajna segítésére.

Európai vezetők jelezték, hogy még további munkára van szükség a tervezethez, a Guardian szerint pedig a vasárnap genfi tárgyalásokra több európai országból egy, az amerikaihoz képest alaposan átalakított béketervvel álltak elő. Eszerint előbb fegyverszünet kellene az ukrajnai háborúban, azután lehetne beszélni a területi változásokról, amelyeknek a mostani front lenne az alapja. Ukrajna haderejét 800 ezer főben maximálnák, a Nyugaton befagyasztott orosz vagyont pedig Ukrajna újjáépítésére fordítanák, nem kapnának belőle az amerikai befektetők.

Volodimir Zelenszkij kormánya eredetileg csütörtökig kapott határidőt, hogy válaszoljon a javaslatra, de az USA vezetése vasárnap finomított az álláspontján.

Szijjártó: Az európai vezetők nem érdekeltek a kezdeményezés elfogadásában

A háborúpárti európai vezetők aláássák az ukrajnai béketervet, ugyanis ebben az esetben még több ember fog meghalni, még nagyobb lesz a pusztítás, illetve még súlyosabb lesz az eszkaláció veszélye – figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. A kereskedelmi miniszterek ülésének szünetében úgy látta, Belgium fővárosa és az európai vezetők nem érdekeltek a kezdeményezés elfogadásában. „Nemcsak hogy nem érdekeltek, hanem látszik, hogy máris szívják fel magukat, hogy hogyan gáncsolják el, hogyan aknázzák alá, hogyan lehetetlenítsék el ennek a béketervnek az elfogadását”. Szerinte „az egyetlen elfogadható magatartás az európai politikusok részéről az emberiesség és a józan ész szempontjait figyelembe véve az lenne, ha feltétel nélkül, teljes erejükkel támogatnák az amerikai béketörekvéseit és ezt a 28 pontos tervet”.

Cikkünket frissítettük Szijjártó Péter nyilatkozatával.