Hszi Csin-ping kínai elnök Tajvan jövőjéről is beszélt a Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetésben. A kínai külügyminisztérium közleménye szerint Hszi Csin-ping hétfőn közölte az amerikai elnökkel, hogy Tajvan visszatérése Kínához „szerves része a második világháború utáni nemzetközi rendnek” – írta a Guardian.
A beszélgetés során a kínai elnök felvázolta Kína elvi álláspontját a tajvani kérdésben. Hszi Csin-ping hangsúlyozta, hogy „Tajvan visszatérése Kínához a háború utáni nemzetközi rend szerves része”. „Kína és az Egyesült Államok vállvetve harcoltak a fasizmus és a militarizmus ellen. A jelenlegi helyzetben még fontosabb, hogy közösen őrizzük meg a második világháború győzelmét” – írta a kínai külügyminisztérium.
Kína Tajvant a saját területének tekinti, és többször is kijelentették, hogy szükség esetén akár erőszakkal is készek annektálni azt. Tajvan demokratikusan megválasztott kormánya határozottan elutasítja Kína álláspontját. Az Egyesült Államok fontos ázsiai szövetségese, Japán kijelentette, hogy készek katonailag beavatkozni, ha Tajvant támadás éri. A 20 milliós Tajvan globális jelentőséggel bír, megszállása azonban komoly kihívást jelentene Kína számára. A sziget védelmi adottságai jók, és katonai ereje is felkészült, emellett élvezi az Egyesült Államok támogatását. Az elképzelhető katonai forgatókönyvekről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Trump a Truth Social-oldalán közzétett bejegyzésében nem említette Tajvant, amikor a kínai elnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről írt. Ehelyett a „rendkívül erős” amerikai–kínai kapcsolatokat dicsérte. Az amerikai elnök nyilatkozata azt is megerősítette, hogy jövő áprilisban Kínába látogat, viszonzásként pedig meghívta Washingtonba a kínai elnököt.
Peking hivatalosan még nem nyilatkozott az állami látogatásokról. A kínai külügy szerint Trump a telefonbeszélgetés során azt mondta Hszinek, hogy az Egyesült Államok „megérti, mennyire fontos Kínának a tajvani kérdés”, Hszi elnököt pedig nagyszerű vezetőnek nevezte. Ezen túlmenően más kérdések is szóba kerültek, többek között az orosz–ukrán háború ügye. A kínai elnök azt mondta, hogy Kína támogat minden olyan erőfeszítést, amely elősegíti a békét, és reményét fejezte ki, hogy a felek mielőbb méltányos, tartós és kötelező erejű békeszerződést kötnek, és a válságot a gyökereinél oldják meg.
Hszi Csin-ping hangsúlyozta, hogy tovább kell építeni a Kína és az Egyesült Államok közötti törékeny kereskedelmi fegyverszünetet. Szerinte az októberi, dél-koreai találkozójuk óta az amerikai-kínai kapcsolatok „általában stabil és pozitív pályán haladnak, amit mindkét ország és a szélesebb nemzetközi közösség is üdvözöl”. Kína szerint a történtek ismét bebizonyítják, hogy az együttműködés mindkét fél számára előnyös, míg a konfrontáció mindkét fél számára káros.
„Az a jövőkép, hogy Kína és az Egyesült Államok segíti egymást a sikerben és a közös prosperitásban, kézzelfogható, elérhető cél. A két félnek meg kell őriznie a lendületet, egyenlőség, tisztelet és kölcsönös előnyök alapján tovább kell haladnia a helyes irányba, meg kell hosszabbítania az együttműködés listáját és rövidítenie kell a problémák listáját” – áll a kínai fél közleményében.
