Az uniós vezetők mielőbb döntsenek az orosz vagyonból fedezett ukrán jóvátételi hitelről, kéri az EP

Csütörtökön az Európai Parlament (EP) felszólította az EU-t, hogy vállaljon nagyobb felelősséget Európa biztonságért, és a lehető legaktívabban támogassa a békét Ukrajnában, közölte az EP.

Az állásfoglalás – amelynek nincsenek közvetlen jogi következményei, a külügyek eleve kizárólagos hatáskörbe tartoznak – sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy vállaljanak vezető szerepet ebben a kulcsfontosságú geopolitikai pillanatban. Továbbra is működjenek együtt az Egyesült Államok kormányzatával és más hasonlóan gondolkodó partnerekkel, hogy a tárgyalások az igazságos és tartós békéről tiszteletben tartsák a nemzetközi jog elveit.

Az EP-képviselők úgy vélik, hogy a fenntartható békemegállapodást tűzszünetnek kell megelőznie, valamint az EU és az USA által Ukrajnának nyújtott hiteles biztonsági garanciáknak kell alátámasztaniuk. Ezeknek egyenértékűnek kellene lenniük a NATO és az EU egyik alapszerződésének egymáshoz nagyon hasonló, közös védelemről szóló cikkével, „elkerülve a biztonsági garanciákról szóló 1994. évi budapesti megállapodás megismétlődését”. Hangsúlyozzák, hogy

„Ukrajnáról nem szabad dönteni Ukrajna nélkül, és Európáról sem Európa nélkül”.

Az állásfoglalás tudomásul veszi az Egyesült Államok kormányzatának erőfeszítéseit, hogy véget vessen Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának, de kettős politikáját károsnak tartja a fenntartható béke elérésében.

A csütörtöki állásfoglalás hangsúlyozza, hogy semmilyen békemegállapodás nem korlátozhatja Ukrajna képességét, hogy megvédje önrendelkezését, függetlenségét és területi sérthetetlenségét. Ukrajna szabadon választhatja meg biztonsági és politikai szövetségeseit anélkül, hogy efelett Oroszország vétójoggal rendelkezne – szögezi le a szöveg. (Egy nemrég kiszivárgott 28 pontos terv legfeljebb 600 ezer fős hadsereget engedne Ukrajnának, valamint kizárná a NATO-tagságát.)

A képviselők felszólítják az EU-t és a tagállami kormányokat, hogy további késedelem nélkül fogadjanak el egy biztos alapokon álló jóvátételi hitelt Ukrajnának, amelyet a befagyasztott orosz vagyoni eszközök fedeznek.

Egy szeptemberi javaslat szerint egy ilyen, 140 milliárd eurós kölcsönt adnának Ukrajnának, de erről még Orbán Viktor kimaradásával sem tudtak megegyezni a legutóbbi EU-csúcson, a 27-ből 26 vezető pedig alternatív terveket is kért az Európai Bizottságtól.

A magyar kormány „nem szeretne részt venni semmilyen pénzügyi műveletben, és nem járul hozzá, hogy egy ilyen döntést az EU nevében és keretében hozzanak meg”. Az októberi egyezség mégsem Orbán Viktoron, hanem Belgium miniszterelnökén, Bart De Weveren bukott el. Az orosz jegybanki vagyon jelentős része egy Belgiumban bejegyzett pénzügyi cégnél volt, amikor befagyasztották, De Wever pedig nem akarta, hogy az övék legyen minden felelősség. Közben a 28 pontos béketerv az Oroszországon kívül befagyasztott vagyonról is rendelkezne: egy része Ukrajna újjáépítésére menne – úgy, hogy azon az USA is nyerészkedjen –, egy részét felszabadítanák.

Az EP közleménye erre utalva hangsúlyozza, hogy

a befagyasztott vagyoneszközök sorsáról és befektetésük feltételeiről az EU nélkül nem tárgyalhatnak, a békemegállapodás előtt pedig ne oldják fel a szankciókat.

Ha az orosz vezetés nem akar részt venni a tárgyalásokon, szabjanak ki újabb büntetőintézkedéseket, kéri az EP. (A szankciókról és félévente szokásos meghosszabbításukról a kormányok döntenek egyhangúlag.)

Az állásfoglalás 401 igent és 70 nemet kapott, 90-en tartózkodtak. A jegyzőkönyv alapján a magyar képviselők közül csak a DK-sok támogatták a javaslatot, a Fideszből és a Mi Hazánkból elutasították, a Tisza Pártból pedig nem regisztráltak voksot a végszavazásnál, de bizonyos módosítóknál vagy részeknél igen.

„A magyar képviselők közül megint csak mi, DK-sok szavaztunk az EP-ben Ukrajna támogatásáról és egy olyan európai béketervről, amely igazságos, amely nem Putyin érdekeiről szólna” – kommentálta Facebookon a szavazás eredményét Dobrev Klára. A DK elnöke szerint ezzel „összeáll újra a fura koalíció megint Ukrajna ellenében, Putyin védelmében”.

A javaslat szerdai vitájában Gál Kinga, a Fidesz–KDNP delegációjának elnöke és a Patrióták Európáért első alelnöke világosnak látta a frakció álláspontját: „elítéljük az orosz agressziót minden formájában, de éppen az ukrán nép, az áldozat érdekében kell minél hamarabb véget vetni az öldöklésnek és pusztításnak, mielőbbi békével pedig ráfordulni végre az újjáépítésre”. Ezért az EU-nak nem akadályoznia, hanem támogatnia kell most az USA béketervét és a -tárgyalásokat, jelentette ki. A frakcióból a csütörtöki végszavazáson 54-en tartózkodtak, a fideszesekkel együtt 19-en nyomtak nemet, ketten pedig igent.