Szijjártó szerint az elhúzódott tárgyalás eredménye, hogy Moszkva továbbra is betartja Magyarországgal kötött szerződéseit

Jóval hosszabb volt az eredetileg tervezett találkozója Orbán Viktornak az orosz elnökkel. A moszkvai találkozó három és fél órán át tartott Vlagyimir Putyinnal – mondta YouTube-csatornáján Szijjártó Péter.

Eredmény, hogy Oroszország betartja a szerződéseit

A külgazdasági és külügyminiszter szerint „megvan, amiért jöttünk”: azaz sikerült garantálni „Magyarország energiaellátásának biztonságát”.

Igaz, nem derült ki, hogy ehhez mit kellett tennie a delegációnak, hiszen Szijjártó eredményként arról számolt be, hogy „Oroszország teljesíti a szerződéses kötelezettségeit mind a földgáz, mind a kőolaj tekintetében.” Azaz a Barátság kőolajvezetéken és a Déli Áramlat gázvezetéken továbbra is importálhat orosz energiahordozókat Magyarország. Ezt az orosz fél eddig is támogatta.

Kérdéses inkább az Egyesült Államok szankciós tervei miatt volt, hogy ezt Magyarország megteheti-e szankciós következmények nélkül. Az, hogy a két vezetéken a szállítást Washington nem sújtja szankciókkal, már november 7-én, Orbán Fehér Házban tett látogatásakor eldőlt. (Bár akörül volt bizonytalanság, hogy ez meddig érvényes, egy évre szól – ahogyan erről az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio beszélt – vagy korlátlan időre, esetleg addig van érvényben, amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor Magyarország kormányfője – Orbán mind a két utóbbi verziót említette már.)

Szijjártó szerint a mostani út révén tartalommal – azaz kőolajjal és földgázzal – sikerült megtölteni a washingtoni szankciós felmentést, bár ez a tartalom az érvényben lévő szerződésekkel eddig is megvolt.

„Mindez elegendő a rezsicsökkentés fenntartásához” – mondta ki a kormányzati kulcsmondatot Szijjártó. „Sikerült elhárítani azt a veszélyt”, hogy a magyar családok akár már karácsonykor háromszoros rezsidíjjal szembesüljenek – közölte a kormányfő, ismét nem tisztázva, hogy az érvényben lévő szerződések ismeretében ez hogyan állhatott volna elő már karácsonyra, vagy akár az áprilisi választásokig.

Szijjártó említést tett a paksi atomerőmű bővítéséről, kijelentve, hogy „február 5-én az első beton lekerül a földbe” – azaz megindul már magának a reaktornak az építése, amely többéves késésében van.

Az ukrajnai háború lezárása, „a békemisszió” ezúttal kevésbé volt hangsúlyos, mint Orbán tavaly nyári moszkvai útján. Szijjártó elmondta, hogy Putyin ismét biztosította a magyar felet: ha lesz békecsúcs Trump és Putyin között, akkor az „minden kétséget kizáróan Budapesten lesz”.

A miniszter szerint a találkozót „sokan próbálják félreértelmezni”, amivel a német kancellár nyilatkozatára utalhatott: Friedrich Merz szerint Orbán európai felhatalmazás és jóváhagyás nélkül utazott Oroszországba.

Szijjártó közölte: „Magyarország egy szuverén ország, szuverén külpolitikával”, és „Magyarország ezen szuverén külpolitikájának keretében kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést folytat Oroszországgal, ami alapja Magyarország energiabiztonságának” – mondta Szijjártó, megjegyezve, hogy a delegáció hamarosan indul vissza Magyarországra.

Fontos dolgokról nem tett említést

A néhány perces bejelentkezésben Szijjártó épp arról nem tett említést, amit az orosz elnök a megbeszélés előtti nyilvános részen olyan problémás kérdéskörnek nevezett, amely „megbeszélést igényel”. Ezt az energetika területére értette. Egy nappal korábban az orosz elnök ezt konkretizálta is: megemlítette a paksi atomerűműben használt fűtőanyagok importjának kérdését. Magyarország ezt mindeddig Oroszországból biztosította, ám a washingtoni megbeszélésen a magyar fél megállapodást kötött a Westinghouse-szal arról, hogy a jövőben az amerikai cég is exportál Magyarországra nukleáris fűtőanyagot – azaz ezen a területen Oroszország kizárólagos pozíciója megbomlik az amerikai versenytárs megjelenésével.

Ez a diverzifikáció önmagában hasznos a magyar félnek, kérdés azonban, hogy ezt hogyan fogadta az orosz fél a tárgyalások zárt részében.

Nem tett említést Szijjártó arról sem, hogy volt-e szó magyar cégek esetleges megjelenéséről azokban az orosz érdekeltségekben, amelyeket sújtanak az orosz szankciók: a Lukoil olajtársaság balkáni hálózatában és a szerbiai olajvállalat a nagyrészt orosz tulajdonú NIS birtokában lévő olajfinomítóban, amely az orosz tulajdonos miatt amerikai szankciók alá esik, így nem biztosított nyersolajjal való ellátása.

Orbán csütörtökön épp Szabadkán tárgyalt a szerb elnökkel, akkor erősítette meg a tényt, hogy pénteken Moszkvába repül. A szerbiai sajtótájékoztatón Aleksandar Vučić mellett állva közölte, hogy „amennyiben a szerbek is úgy döntenek”, „Magyarország készen áll”, hogy szerepet vállaljon a pancsovai finomító működtetésében.