Donald Trump pénteken újságíróknak azt mondta: korlátozott katonai csapást fontolgat, hogy nyomást gyakoroljon Iránra – írja a PBS News.
Ezt az amerikai elnök egy riporternek válaszolta, aki azt kérdezte tőle, hogy az Egyesült Államok indíthat-e korlátozott katonai akciót a tárgyalások ideje alatt. Trump azt válaszolta: „Azt hiszem, elmondhatom, hogy fontolóra veszem ezt a lehetőséget.”
Az Egyesült Államok az elmúlt hetekben egymás után vezényelte a hadihajókat és a repülőgépeket a Közel-Keletre, valamint európai bázisokra. Számuk mostanra elérte azt a kritikus tömeget, ami már nemcsak pár napos, hanemakár hetekig tartó támadássorozatot is lehetővé tenne Irán ellen. A térségbe már 13 amerikai hadihajó érkezett, és úton van a Földközi-tengerre a világ legnagyobb repülőgép-hordozója, a januárban a venezuelai támadásban részt vevő USS Gerald R. Ford, amit négy romboló és feltehetően egy atom-tengeralattjáró kísér. Ez már a második repülőgép-hordozó lesz a Közel-Keleten az Abraham Lincoln mellett.
A tárgyalások már zajlanak a két ország között. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter egy televíziós interjúban kijelentette, hogy országa „a következő két-három napban” véglegesíti a megállapodás tervezetét, amelyet aztán Washingtonnak küldenek „Készen állunk a háborúra, és készek vagyunk a békére is” – mondta Abbász Aragcsi pénteken.
Donald Trump szerint a világ valószínűleg „a következő tíz napban tudja majd meg”, hogy az Egyesült Államok és Irán megállapodtak-e, vagy katonai akcióba kezdenek egymással. Trump az úgynevezett Béketanács első washingtoni ülése után beszélt harcokról, azt mondta, Iránnak érdemes megállapodást kötnie Amerikával, „különben rossz dolgok történnek”.
Egyelőre sejteni sem lehet, hogy mi Trump célja Irán megtámadásával. Januárban még arról beszélt, hogy a megélhetési válság miatt kezdődött, majd brutálisan levert rendszerellenes tüntetőket akarja megsegíteni. Az utóbbi hetekben már inkább a nukleáris program létesítményeinek teljes leszerelését és a dúsítotturán-készlet átadását követelte, valamint a ballisztikusrakéta-erő méretének és képességeinek visszanyesését.
A lehetséges célpontok között az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint ott lehetnek az iráni atomlétesítmények, rakétakilövő állások, a Forradalmi Gárda főhadiszállása, légvédelmi rendszerek és dróngyártó üzemek. Emellett a katonai és politikai vezetők ellen végrehajtott célzott támadások, például az ország tényleges vezetőjének, a 86 éves Ali Hamenei ajatollahnak a meggyilkolása is felmerült. A New York Times értesülései szerint nemcsak légicsapások szerepelnek az opciók között, hanem a különleges erők bevetése is egyes katonai célpontok ellen.
