Egy hete kezdődött az Irán ellen többek között Ali Hamenei legfelsőbb vezető megölésével indított amerikai–izraeli háború, amire az iráni rezsim Izrael és a térségbeli amerikai bázisok mellett az Öböl menti országok ellen is rakéta- és dróncsapásokkal válaszolt. A hét elején a Hezbollah is beszállt Izrael ellen a konfliktusba, drón csapódott be egy brit katonai bázison Cipruson, több drón károkat okozott Azerbajdzsánban, egy Iránból Törökország felé tartó rakétát pedig a NATO légvédelme szedett le.
Az év elején brutálisan levert iráni tüntetések áldozatairól is adatokat közlő HRANA aktivistái szerint a hadműveletek kezdete óta a katonai vezetők és célpontok mellett 1172 civil is meghalhatott Iránban, Izraelben 10 és az Öböl-országokban is több halálos áldozata van az iráni csapásoknak, amelyek 6 amerikai katonával is végeztek Kuvaitban. A térség országait ért iráni támadások miatt lezárták a légtereket, rengeteg külföldi, köztük magyarok is az Öböl-országokban rekedtek. A hét közepétől tudták a különböző országok elindítani a továbbra is csak részlegesen nyitott légtereken át a mentesítő járataikat.
„Irán már nem ugyanaz az ország, mint egy héttel ezelőtt volt” – jelentette ki pénteken Donald Trump amerikai elnök. Trump szerint Irán egy héttel ezelőtt még hatalmas volt, mára viszont „kasztrálva lett”, és abban bízik, Ali Hamenei legfelsőbb vezető megölése után könnyen fog új vezetést találni az ország – ahhoz viszont ragaszkodik, hogy ennek kiválasztásában ő is részt vegyen.
Az amerikai és izraeli jelentések szerint a katonai célokkal módszeresen haladnak előre, és Irán a harcok nyolcadik napján már messze nem tud annyi ballisztikus rakétát és drónt indítani, mint múlt szombaton. Az azonban nem látszik, pontosan meddig folytatódhat a háború, és a rezsim teljes bukásával jár-e majd. A rakéták és elfogórakéták, a bevethető eszközök száma minden oldalon kérdés lehet a háború előrehaladtával.
Trump korábban arról beszélt, hogy négy-öt hétig is tarthat a hadművelet, de azt is mondta, hogy előrébb járnak az eredeti tervekhez képest, majd kijelentette, addig folytatják a csapásokat, amíg minden céljukat el nem érik. Ezeknek a céloknak a kommunikálása azonban változékony ívet járt be az elmúlt nyolc napban. Trump szombaton arról is írt a Truth Socialön, hogy Iránt nagyon kemény csapás fogja érni, és olyan területek és csoportok teljes megsemmisítését is fontolóra vették Irán fellépése miatt, akiket eddig nem tekintettek célpontnak.
Rakéták, atom, flotta, de mi a helyzet a rezsimváltással?
A támadások megindítása után Trump az atom- és rakétaprogram lenullázása mellett rezsimváltásról beszélt, és arra biztatta az irániakat, hogy lázadjanak fel az ország vezetése ellen, ha véget érnek a légicsapások. Hétfőn azzal is magyarázta a hadműveletet, hogy Irán közel állt egy olyan interkontinentális rakéta kifejlesztéséhez, amivel el tudják érni az Egyesült Államok területét, bár az amerikai hírszerző szervek szerint ezt a cél Teherán csak 2035-re érheti el. Szintén hétfőn Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kijelentette, hogy „ez nem egy rezsimváltó háború”. Szerinte semmi másra nem koncentrálnak, csak az iráni rakéták, a rakétagyártási kapacitások, és az iráni haditengerészet elpusztítására, és arra, hogy soha ne legyen Iránnak atomfegyvere.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítését említette célként, míg J. D. Vance alelnök szerint teljesen egyértelműen az a cél az, hogy Iránnak ne legyen atomfegyvere. A Pentagon politikai államtitkára, Elbridge Colby is arról beszélt, hogy ez nem egy véget nem érő országépítő háború, miközben Rubio közölte, annak azért örülnének, ha az irániak a helyzetet kihasználva fellázadnának, és megdöntenék a kormányt.
Trump ugyanakkor rendre arról is beszélt a héten, hogy milyen új vezetőt akarnak látni Irán élén. Ezzel kapcsolatban sem látszik, hogy pontosan mi lenne a cél: csak egy új, Washingtonnak elfogadható vezető megválasztása, vagy a teljes rezsim megdöntése, esetleg a demokratikus átmenet segítése.
Trump egy nappal az Irán ellen indított támadások után több lehetséges kimenetelt is említett a New York Timesnak adott interjújában, és bizonytalannak tűnt azzal kapcsolatban, hogy milyen új kormány állhat fel Iránban. Többször is Venezuelával példálózott, ahol januárban az Egyesült Államok egy gyors katonai akcióval elfogta, és az Egyesült Államokba vitte az ország elnökét, majd helyettesét segítették a hatalomba. Az amerikai elnök akkor közölte, hogy „három-négy nagyon jó” jelöltje is van arra, hogy ki vezethetné az országot, de két nappal később már arról beszélt, hogy a Washington által kinézett emberek meghaltak a támadásokban.
A Times magazinnak szerdán adott interjújában a legfontosabb célnak azt nevezte, hogy Iránnak nem lehet atomfegyvere, illetve ballisztikus rakétái, és egy másik cél az, hogy egy olyan ember vezesse Iránt, „aki racionális és normális”. Csütörtökön már arról beszélt a Reutersnek és az Axiosnak, hogy az Egyesült Államoknak, és személyesen neki kell jóváhagynia, hogy ki legyen Irán új vezetője, mint ahogy az történt Venezuelában.
Az NBC Newsnak pedig azt mondta, hogy teljesen meg akarják semmisíteni az iráni vezetési struktúrát, és „ki akarunk takarítani mindent”, mert „nem akarunk olyasvalakit, aki tíz év múlva mindent újraépít”. Az elnök közölte, hogy van pár jelöltjük, akik szerinte jó vezetők lesznek, de neveket nem említett, és egyben jelezte, folyamatos megfigyelés alatt tartják őket, hogy biztosítsák, életben maradnak a háború befejezéséig. Trump arról is írt, hogy miután a mostani rezsim megadja magát, „nagyszerű és elfogadható vezető(ke)t” kell választani. Azt ígérte, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei segítenek majd az ország újjáépítésében. Hamenei ajatollah megölése után fia, az 56 éves Modzstaba Hamenei neve is felmerült esetleg következő legfelsőbb vezetőnek, őt Trump elfogadhatatlannak nevezte.
Még sokáig tarthat
Közben azt sem lehet tudni, hogy Washington milyen hosszúra tervezi a háborút. Trump a legtöbbször négy hetet említett, Hegseth azonban már azt sem zárta ki, hogy akár nyolc hétig is eltarthat a háború, de hat hetet, négy hetet és hármat is említett. A Politico értesülései szerint az amerikai hadsereg még arra is fel van készülve, hogy akár szeptemberig is eltarthat a háború. Trump szerdán a Time-nak azt mondta, hogy addig folytatódnak a légicsapások, amíg el nem érték a céljaikat.
Trump lényegében még emelte is a tétet a korábbi nyilatkozataihoz képest, amikor pénteken arra reagált, hogy Maszúd Peszeskján iráni elnök szerint a háttérben már elkezdtek mozgolódni a békeközvetítők. Trump azt írta, addig nem lesz megegyezés Iránnal, amíg feltétel nélkül meg nem adják magukat. Erről aztán az Axiosnak azt mondta, hogy ez nézhet ki úgy, hogy az irániak bejelentik a feltétel nélküli megadást. De azt is ennek tekintené, ha már nem lennének képesek tovább harcolni, mert nem lenne, aki harcolna, vagy nem lennének fegyvereik hozzá. Peszeskján azt mondta, soha nem adják meg magukat.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője később azt mondta, a feltétel nélküli megadás azt jelenti, hogy Trump úgy ítéli meg, Irán a továbbiakban nem jelent fenyegetést az Egyesült Államokra és a Közel-Keleten lévő amerikai katonákra nézve. Leavitt az amerikai célok között felsorolta az iráni haditengerészet megsemmisítését, a ballisztikus rakéták által jelentett veszély kiiktatását, annak biztosítását, hogy Irán nem juthat atomfegyverhez és a térségbeli kliensszervezeteinek meggyengítését.
Az Axios úgy tudja, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter csütörtökön beszélt az Öböl-országok külügyminisztereivel, és jelezte nekik, hogy a háború várhatóan még több hétig eltart. A hívásokra rálátó források szerint Rubio arról beszélt, hogy a katonai cél most Irán rakétaindítóinak, rakétakészleteinek és rakétagyárainak megsemmisítése. Azt is mondta, hogy nem rezsimváltás a céljuk, de közben arról is beszélt, hogy másokat akarnak az ország élén látni. Azt is világossá tette, hogy jelenleg nincs semmilyen párbeszéd a rezsimmel.
Izrael szerint a rezsim által kinevezett minden új vezető célpont lesz
Trumpék nyilatkozatai mellett ugyanakkor Izraelnek is megvannak a saját szempontjai. Az izraeli védelmi miniszter közben kijelentette, hogy „minden új vezető, akit az iráni terrorrezsim nevez ki, célpont lesz”. Izrael az Axios értesülései szerint azzal akarta megnehezíteni a választást, hogy lebombázta az épületet, ahol az új vezető személyéről döntő Szakértők Tanácsa szokott összegyűlni. Az új legfelsőbb vezetőről szóló bejelentést pénteki beszámolók szerint biztonsági okokból elhalasztották, de szombaton az egyik ajatollah azt mondta, akár 24 órán belül választhatnak.
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter csütörtökön az izraeli sajtóval közölte, hogy Izrael célja az iráni rakétaprogram és haditengerészet megsemmisítése, valamint megakadályozni, hogy Irán atomfegyvert fejlesszen ki, és támogatni tudjon terrorszervezeteket. A rezsimváltás a közlése szerint olyasvalami, amire számítanak, de ez az iráni népen múlik, ők csak lehetővé akarják tenni számukra.
Az Irán ellen folytatott háború változatlanul és kompromisszumok nélkül folytatódik – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy videóüzenetben szombat este. Szerinte Izraelnek „sok meglepetést tartogató terve” van az Irán elleni háború következő szakaszára, hogy „destabilizálja a rezsimet és lehetővé tegye a változást”. Azt üzente, hogy az Iráni Forradalmi Gárda tagjait is célba veszik, de aki leteszi a fegyvert, annak nem esik bántódása. Az iráni népet megszólítva Netanjahu arról beszélt, hogy közel a döntő pillanat, Izrael nem megosztani próbálja Iránt hanem felszabadítani. „De végső soron tiétek a döntés” Irán felszabadításáról – mondta.
Közel 6 ezer támadás
Az izraeli és amerikai erők a február 28-án kezdődött légi támadásokkal számos politikai és katonai vezető megölése mellett főleg az iráni légvédelmet, a rakétainfrastruktúrát, drónkapacitást és a haditengerészetet célozták. Ez minden jel szerint annyira sikeres volt, hogy hat nap után a két ország légiereje teljesen szabadon tud mozogni az iráni légtérben, és azt tudnak támadni, amit csak akarnak.
Az izraeli hadsereg csütörtöki közlése szerint a háború kezdete óta több száz rakétaindító célpontot támadtak, és több mint háromszáz rakétaindító állást tettek használhatatlanná, valamint az iráni légvédelem 80 százalékát. Az izraeli légierő nagyjából 2500 támadást hajtott végre, és hatezer lőszert használt el.
Amerikai és izraeli tisztviselők csütörtökön azt mondták, Irán rakétaindítóinak és -készleteinek 60 százalékát megsemmisítették.
Az amerikai Központi Parancsnokság (Centcom) pénteken bejelentette, hogy több mint 3 ezer célpontot támadtak Iránban az Epikus Düh hadművelet kezdete óta. Azt írták, hogy ballisztikusrakéta-indítókat, a Forradalmi Gárda parancsnoki központjait és kommunikációs képességeit támadták többek között. A parancsnokság szerint 43 iráni hadihajót süllyesztettek el vagy rongáltak meg. A háború csak az Egyesült Államoknak napi több mint nyolcszázmillió dollárjába kerül, a Center for Strategic and International Studies washingtoni védelmi kutatóintézet számításai szerint. Ez több mint 270 milliárd forint naponta.
Brad Cooper admirális, a közel-keleti amerikai erők parancsnoka csütörtökön közölte, hogy az előző 72 órában az amerikai bombázók közel kétszáz célpont ellen hajtottak végre támadást mélyen Iránban, köztük Teherán környékén, és az amerikai B-2-es lopakodó bombázók többtucatnyi kilencszáz kilós bombát dobtak le földalatti rakétalétesítményekre. Cooper közlése szerint az iráni rakétatámadások 90 százalékkal, a dróntámadások pedig 83 százalékkal csökkentek a háború első napjához képest. Közben egyre erősebben támadták az iráni haditengerészetet, egy drónhordozó hajót és egy Srí Lanka közelében lévő hadihajót is eltaláltak.
Az iráni vörös félhold közlése szerint a támadásokban több mint háromezer lakóépületben, ötszáz kereskedelmi központban, valamint 14 egészségügyi központban, köztük több kórházban is keletkeztek károk, főleg Teheránban, ahol a támadások sűrűn lakott területeken történtek. Az év eleji tüntetések véres elfojtása során az áldozatok számáról adatokat szolgáltató, amerikai székhelyű HRANA aktivistái szombatra 1172 feltételezett civil áldozatról számoltak be az amerikai és izraeli légicsapások kezdete óta. A katonai áldozatok számát 176-ra tették. A HRANA becslései szerint a tavaly nyári izraeli–iráni 12 napos háború során 1190-en haltak meg Iránban.
Más számokat közölt közölt az Euractiv egy általa megszerzett nyugati hírszerzési értékelésre hivatkozva. Eszerint Irán belbiztonsági erői egyre súlyosbodó válsággal néznek szembe, miután az Egyesült Államok és Izrael összehangolt támadásaiban a katonai és félkatonai létesítmények ellen akár 900–1000 tagjuk is meghalhatott.
Az iráni állami média azt állította, hogy legkevesebb 153-an haltak meg, amikor egy lányiskola is romba dőlt Minab városában. A CNN az áldozatok számát nem tudta megerősíteni, de azt igen, hogy a kiadott képeken az említett helyszín volt látható. Hegseth azt mondta, „természetesen soha nem célzunk civil célpontokat”, és teljes körű kivizsgálást ígért. A Reutersnek két amerikai tisztviselő név nélkül azt mondta pénteken, hogy az addigi előzetes megállapítások alapján lehetséges, hogy az amerikai erők felelősek a támadásért, de a vizsgálatot még nem fejezték be, és a megállapítások nem véglegesek. Trump szombaton azonban Iránt vádolta a történtekért. „Az alapján, amit láttam, ezt Irán követte el” – mondta az Air Force One fedélzetén újságíróknak. Hegseth szintén Iránt okolta, és újságíróknak azt mondta: „Az egyetlen fél, amely civileket támad, Irán.”
Közben az amerikai–izraeli erők folytatták támadásaikat kulcsfontosságú belbiztonsági létesítmények, az iráni Forradalmi Gárda és az alá tartozó Baszídzs félkatonai szervezet létesítményei és alakulatai, valamint helyi rendőrkapitányságok ellen Teheránban és a kurdok lakta északnyugati területeken – írta helyzetjelentésében az Institute for the Study of War elemzőintézet. Ezek olyan területek, ahol korábban rendszerellenes tüntetések voltak. A CNN és a Reuters értesülései szerint Washington kapcsolatban áll az iráni kurd milíciákkal egy tervezett felkelés megindításáról. Az internetet a támadások kezdete óta lekapcsolták Iránban, de a különböző hírügynökségekhez így is eljutottak információk. Ezek alapján sokan örömujjongással fogadták Hamenei halálát, a rezsim viszont többször is utcára vitte híveit.
Hegseth csütörtökön közölte, hogy jelentősen nőni fog az amerikai támadások tűzereje, és jelezte, hogy „csak most kezdünk harcolni”. Az izraeli vezérkari főnök pedig azt mondta, hogy hat nap után új fázisába ér az Irán elleni háború, amiben „növelni fogjuk a rezsim alapjait és katonai képességeit célzó támadásokat”. Pénteken Izrael ötven repülőgéppel támadta Teheránban a megölt legfelsőbb vezető bunkerrendszerét, amire nagyjából száz bombát dobtak le. Emellett minden jel szerint az iráni védelmi ipari létesítmények elleni támadásokra készülnek.
Az iráni támadások 12 országot érintettek
Irán az Izraelre és az Öböl menti országokra kilőtt ballisztikus rakétákkal, valamint dróntámadásokkal válaszolt az ellenük indított támadásokra. A Centcom szerint az iráni rezsim 12 különböző országot támadott meg valamiféleképpen a háború első hetében.
Izraelt az első nap még nagyjából kilencven, a rá következő nap hatvan, azt követően pedig már csak naponta nagyjából húsz rakétával támadta Irán. Izraelben tíz civil halt meg az iráni rakétatámadásokban a Reuters adatai szerint. Vasárnap Izraelben egy iráni rakéta a Jeruzsálemhez közeli Bét Semes egyik lakóövezetét találta el, megsemmisítve egy zsinagógát és jelentős károkat okozva egy nyilvános óvóhelyen és a környező házakban.
Hétfőre aztán Izrael és a libanoni Hezbollah között is kiújultak a harcok. A síita terrorszervezet a szövetséges Irán ajatollahának megölése miatt Haifát támadta, és azóta is számos támadást végrehajtott Izrael ellen. Válaszul Izrael a Hezbollahhoz kötődő létesítményeket lőtt és bombázott, szárazföldi állásokat vett fel Dél-Libanonban, és a hét végére Bejrút déli külvárosában is keményen támadta a terrorszervezethez köthető helyszíneket. Izrael felszólítására rengeteg civil menekültek a Litani folyótól északra a déli területekről és Bejrút déli részeit is próbálták elhagyni az emberek. Az izraeli védelmi miniszter szerint a libanoni kormánynak le kell fegyvereznie a Hezbollahot, és ha ezt nem teszi meg, azért az ország nagy árat fog fizetni. A libanoni egészségügyi minisztérium 294 áldozatról számolt be.
A Reuters szerint az IDF azt mondta pénteken, hogy több mint 500 célpont ellen hajtottak végre légicsapásokat Libanonban a héten, ezek között pedig volt egy olyan parancsnoki központ is Bejrút Dahiyeh negyedében, amit az iráni Forradalmi Gárda használt. Szombatra virradó éjjel 16 iráni katonai repülőgépet támadott meg egy teheráni repülőtéren, közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF), mint mondták, ezeket fegyverek szállítására használták a Hezbollah számára.
Trump azt mondta, leginkább az lepte meg őket, hogy mennyi iráni támadás érte az Öböl-országokat. Az Egyesült Arab Emírségeket az első két napban összesen több mint 530 drónnal és több mint 150 ballisztikus rakétával támadta Irán, a rá következő négy napban nagyjából napi 120 drónt és 7-12 ballisztikus rakétát indított felé. Az Öböl menti országokban a Reuters adatai szerint legalább nyolcan haltak meg a támadásokban, míg az AP szerint 13-an. Irán célpontjai között amerikai bázisok és radarok mellett a térség energialétesítményei is ott voltak.
Kuvaitban halt meg a hat amerikai katona egy dróntámadásban. Ha az Irán által indított ballisztikus rakéták száma csökkent is, több szakértő is azt mondta, hogy a drónfenyegetést alábecsülték. Főként az Izraelhez képest kevésbé felkészült Öböl-országok elhárító kapacitásai lehetnek kérdésesek, ha elhúzódik a háború. Maszúd Peszeskján iráni elnök a háború nyolcadik napján, szombat délelőtt bocsánatot kért a szomszédos arab országoktól, és azt ígérte, nem fogják támadni őket, kivéve, ha ők támadják meg Iránt. Ugyanakkor a Forradalmi Gárda nyilatkozatai alapján az amerikai bázisok ellen továbbra is folytatják a támadásokat, és a beszámolók szerint Peszeskján nyilatkozata után is rakétákat és drónokat kellett elhárítaniuk az Öböl-országoknak.
A gazdasági hatásoknak még az elején járunk
A háború miatt azonnal jelentősen emelkedett a brent olaj ára, hétfőre pedig az iráni rezsim bevetette azt a gazdasági fegyvert is, amivel az egész világgazdaságot sakkban tudja tartani: a Forradalmi Gárda vezetője bejelentette, lezártnak kell tekinteni a Hormuzi-szorost, és „lángokba borítanak” bármilyen hajót, amely megpróbál átkelni a világ kőolajpiacának legfontosabb tengeri útvonalán. A szoros lezárása miatt Trump kedd este azt is bejelentette, hogy „szükség esetén az Egyesült Államok haditengerészete a lehető leghamarabb megkezdi a tartályhajók átkísérését a Hormuzi-szoroson”. Szakértők azonban szkeptikusak, hogy ez mennyire működne.
A világ viszont most már attól is retteg, hogy Irán az eddigieknél is tovább megy, és beveti az egyik legvégső fegyverét, és tengeri aknákkal szórja tele a legszűkebb részén alig 40 km széles, Irán és Omán között húzódó tengeri szorost, amin a világ olaj- és gázkereskedelmének 20 százaléka áthalad. Szakértők szerint ez egy gazdasági öngyilkos merénylet lenne Iránnal szempontjából is, de még így sem zárják ki, hogy a rezsim képes lehet erre a drasztikus lépésre.
Trump csütörtökön kijelentette, nem aggódik az iráni konfliktus következményeként emelkedő amerikai benzinárak miatt. „Amikor ez véget ér, az árak nagyon gyorsan vissza fognak esni, és ha emelkednek, akkor emelkednek, de ez sokkal fontosabb annál, mint hogy a benzin ára kicsit feljebb megy” – nyilatkozta a Reutersnek. Trump azt mondta, nem akarja igénybe venni a stratégiai kőolajkészleteket, és bízik abban, hogy a világ legfontosabb szénhidrogén-kereskedelmi útvonala, a Hormuzi-szoros nyitva marad, mert az iráni haditengerészet „a tenger fenekén” van.
Cikkünket frissítettük Netanjahu és Trump szombat esti nyilatkozataival.
