Cikkünk folyamatosan frissül!
- Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter bejelentette, hogy kedden jönnek az eddigi legintenzívebb amerikai csapások.
- A CNN szerint Irán elkezdte elaknásítani a Hormuzi-szorost.
- Donald Trump válaszul azzal fenyegetett, hogy soha nem látott mértékű katonai következményei lesznek a lépésnek, ha igazak a hírek.
- Az amerikai elnök bejelentette azt is, hogy kedd este 10 inaktív aknarakó hajót semmisítettek meg.
- A szaúd-arábiai Aramco szerint katasztrofális következményei lesznek, ha nem oldják fel a Hormuzi-szoros korlátozását.
- Franciaország bejelentette, hogy védelmi misszióra készül a szoros újranyitására.
- A Fehér Ház szóvivője szerint teljesen harcképtelenné tették az iráni hadiflottát.
- Menedékjogot kapott Ausztráliában öt iráni női focista, akik nem énekelték el a himnuszt az Ázsia-kupán.
- Az iráni Forradalmi Gárda szerint majd ők megmondják, mikor lesz vége a háborúnak.
Donald Trump ismét posztolt közösségi oldalán. Nem sokkal magyar idő szerint fél tíz előtt arról számolt be a Truth Socialön, hogy az amerikai hadsereg 10 inaktív aknarakó csónakot és hajót semmisített meg az elmúlt néhány órában, és további hajók is az ő sorsukra jutnak hamarosan.
Donald Trump perceken belül reagált a CNN értesülésére, miszerint Irán tengeri aknákat kezdett telepíteni a Hormuzi-szorosban. Az amerikai elnök a Truth Socialön felszólította Iránt, hogy azonnal távolítsa el az aknákat, bár bevallotta, hogy egyelőre nem kapott olyan jelentést, miszerint Irán aknákat telepített volna. Ha Irán valóban elhelyezett aknákat, és nem távolítja el azokat azonnal, annak „soha nem látott mértékű katonai következményei lesznek” – fenyegetett Trump. Ha viszont eltávolítják az esetlegesen elhelyezett aknákat, az „óriási lépés lesz a helyes irányba” – tette hozzá.
Irán megkezdte az aknák telepítését a Hormuzi-szorosban, értesült a CNN. A Perzsa-öböl keleti végén található szoros a világ kőolajpiacának legfontosabb tengeri útvonalának számít, az összes nyersolaj körülbelül egyötöde halad át a szoroson keresztül. A CNN amerikai hírszerzési forrásai szerint az aknázás még nem kiterjedt, az elmúlt napokban csak néhány tucatot telepítettek. Bár a Fehér Ház szóvivője nem sokkal korábban arról beszélt, hogy az amerikai hadsereg megsemmisítette az iráni hadiflottát, a CNN forrása szerint Irán továbbra is rendelkezik kis hajóinak és aknázó hajóinak 80-90 százalékával, így több száz aknát is elhelyezhetnek a kereskedelmi útvonalon.
A Hormuzi-szoros aláaknázása gyakorlatilag egy gazdasági öngyilkos merénylet lenne Irán részéről, írtuk elemző cikkünkben. „A fő probléma pedig az, hogy már nagyon kevés akna is teljesen megakaszthatja a közlekedést a szoroson. Mivel nem tudni, hol vannak, és speciális aknakereső és -hatástalanító hajók és helikopterek nélkül nem is könnyű őket biztonságosan megtalálni, ezért már a tudat, hogy valahol lehet pár darab, elrettentheti a hajósokat. A hatás szinte azonnali, és hónapokig tarthat, ennyi időbe telhet ugyanis megtisztítani a területet, feltéve persze, hogy elég békések a körülmények ahhoz, hogy aknákat lehessen keresgélni” – írta kollégám, Csurgó Dénes.
(CNN)
Perceken belül 17 százalékot esett a brent típusú nyersolaj ára, miután Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter arról posztolt az X közösségi oldalon, hogy az amerikai haditengerészet sikeresen átkísért egy tankerhajót a Hormuzi-szoroson. Az energiaügyi miniszter nem sokkal később törölte a posztot, majd a Fehér Ház szóvivője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a miniszter közlésével ellentétben nem történt ilyen akció. A brent olaj hordónkénti ára erre válaszul a 81,56 dolláros mélypontról egészen 91,80 dollárig szökött fel, és végül 89 dollár környékén stabilizálódott.
Karoline Leavitt arról beszélt, hogy a hadügyminisztériumban továbbra is zajlik a vizsgálat, hogy ki áll a minabi lányiskolát ért légicsapás mögött, mely során az iráni hatóságok szerint 168-an haltak meg. A Fehér Ház szóvivője szerint akármi lesz a vizsgálat eredménye, az amerikai elnök el fogja fogadni azt.
A Fehér Ház szóvivője szerint továbbra sem változtak az „Epic Fury” elnevezésű amerikai hadművelet céljai. Ezek Karoline Leavitt szerint: „A terrorista rezsim ballisztikus rakétáinak megsemmisítése; az iráni rakétaipar porig rombolása; annak biztosítása, hogy terrorista proxyjaik ne destabilizálhassák a régiót; és annak biztosítása, hogy Iránnak sose lehessen nukleáris fegyvere.” A szóvivő szerint Trump magabiztos abban, hogy ezeket a célokat rövid időn belül sikerül elérni.
Nagyjából 140 amerikai katona sérült meg eddig a háborúban, közülük nyolcan súlyosan, közölte a Pentagon. „A sérülések túlnyomó többsége könnyű sérülés volt, és 108 katona már visszatért szolgálatba” – közölte Sean Parnell, a Pentagon szóvivője az AP hírügynökséggel egy e-mailben elküldött nyilatkozatban.
(AP)
Az iráni hadiflotta harcképtelenné tétele után az amerikai légicsapások következő célpontja az iráni rakétagyártás infrastruktúrája, mondta a Fehér Ház szóvivője. Amerikai B2-es bombázók nem sokkal ezelőtt több tucat 900 kilogrammos bombát dobtak föld alatti rakétaüzemekre, jelentette be Karoline Leavitt.
Sajtótájékoztatót tart Karoline Leavitt a Fehér Ház szóvivője. A tájékoztatót azzal a bejelentéssel kezdte, hogy az amerikai hadsereg mostanra teljesen harcképtelenné tette az iráni hadiflottát. Leavitt szerint az amerikaiak több mint 50 iráni hajót semmisítettek meg a háború kezdete óta.
Az iráni Vörös Félhold szerint a háború kezdete óta több mint 19 000 polgári ingatlan szenvedett károkat Iránban. A szervezet vezetője szerint ezek közül több mint 16 000 lakóingatlan, több mint 3000 pedig kereskedelmi ingatlan. Állítása szerint a megrongálódott létesítmények között van 77 gyógyszeripari és orvosi központ, valamint 69 iskola is.
Keddi sajtótájékoztatóján Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok kivizsgálja az iráni civil áldozatokkal kapcsolatos állításokat. „Nincs olyan ország, amely több óvintézkedést tenne annak biztosítására, hogy civilek soha ne váljanak célponttá, mint az Amerikai Egyesült Államok” – jelentette ki.
Az elmúlt percekben ismét robbanások voltak Teheránban. A BBC perzsa adásának dolgozó újságírók szerint az iráni főváros támadás alatt áll jelenleg. Az AFP francia állami hírügynökség tudósítói három robbanást hallottak a fővárosban.
(BBC)
Az iráni titkosszolgálat 30 embert, köztük egy külföldi állampolgárt tartóztatott le kémkedés és ellenséges országokkal való együttműködés vádjával, az IRNA iráni állami hírügynökség szerint. Az iráni hírszerzési minisztérium állítása szerint „kémeket, valamint műveleti és média zsoldosokat” vettek őrizetbe, akik szerintük az „amerikai és cionista ellenséghez” köthetőek. Az iráni hatóságok szerint az egyik őrizetbe vett személy külföldi állampolgár, akit azzal vádolnak, hogy két Öböl menti államnak kémkedett, hogy aztán az információkat a két ország megossza az Egyesült Államokkal és Izraellel. A személy nemzetiségét nem hozták nyilvánosságra.
(CNN)
Az oroszok azt állítják, hogy ők nem osztanak meg információkat az amerikai csapatok helyéről és mozgásáról. Steve Witkoff ingatlanfejlesztőből Donald Trump főtárgyalójává avanzsált különmegbízottja egy interjúban arról beszélt, hogy orosz tisztviselők egy hétfői telefonbeszélgetés során megnyugtatták az amerikai elnököt, hogy nem igazak az amerikai sajtó értesülései.
„Tegnap reggel Jared [Jared Kushner, Trump veje] és én külön telefonáltunk Uszakovval [Jurij Uszakov, Vlagyimir Putyin külügyi tanácsadója], aki ugyanezt mondta. ... Reméljük, hogy tényleg nem osztják meg az információkat” – fogalmazott Witkoff.
A CNN korábban több amerikai hírszerzési forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország információkat szolgáltat Iránnak az amerikai csapatok, hajók és repülőgépek helyéről és mozgásáról.
(CNN)
Egy héttel azután, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette, hogy Ciprusra vezényli a brit haditengerészet HMS Dragon nevű rombolóját, a hadihajó kedden délután elhagyta Portsmouth kikötőjét és elindult a Földközi-tengerre. A brit védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a rombolón mintegy 200 fős legénység szolgál, rakétarendszere pedig tíz másodperc alatt nyolc rakétát képes indítani. Tavaly a HMS Dragon lett az első brit hadihajó, amely megsemmisített egy szuperszonikus sebességgel haladó rakétát – egy Skócia partjainál tartott nemzetközi hadgyakorlat során.
Az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériumának közlése szerint Irán eddig kilenc ballisztikus rakétát és 35 drónt indított az ország felé a keddi nap során. A minisztérium szerint nyolc rakétát megsemmisítettek, míg egy a tengerbe zuhant. A 35 drón közül 26-ot sikerült elfogni, kilenc viszont az Egyesült Arab Emírségek területén csapódott be.
(BBC)
Az amerikai Axios hírportál szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2025. augusztusi fehér házi látogatása során felajánlotta az amerikai hadseregnek az ukránok drónelhárító technológiáját, melyet az orosz hadsereg által használt, iráni Sahed drónok ellen fejlesztettek ki. Az amerikaiak azonban nem kértek belőle, annak ellenére, hogy az ukrán küldöttség egy PowerPoint-prezentációt is bemutatott, hogy technológiájuk hogyan védhetné az amerikai erőket és szövetségeseiket egy közel-keleti háborúban.
Az iráni dróntámadások hatására aztán a múlt héten meggondolta magát a Trump-kormány, és a múlt héten mégis az ukránok segítségét kérte. Ukrajna többek között érzékelők és légvédelmi rendszerek mellett egy olcsó elfogó drónt is kifejlesztett a Sahed típusú drónok lelövésére. Az olcsó iráni drónok drága rakétákkal való lelövése több millió dollárjába kerül az amerikai hadseregnek, és nem is mindig sikerül. A háború során meghalt hét amerikai katona pont egy dróntámadás áldozata lett.
Az amerikai hadsereg több mint 5,6 milliárd dollár értékű lőszert használt fel az Irán elleni háború első két napjában, írja a CNN két forrására hivatkozva. Az Egyesült Államok és szövetségesei jelentős mennyiségű légvédelmi lövedéket is felhasználnak Irán rakétáinak és drónjainak hatástalanítására. Ezekből Teheránnak hatalmas készletei vannak – mondta egy arizonai demokrata szenátor.
A szenátorok ma is zárt ülésen tesznek fel kérdéseket a konfliktus napi költségeiről. Több kongresszusi forrás is azt mondta a CNN-nek, hogy a háború miatt a kormány valószínűleg hamarosan kiegészítő finanszírozást kér a Kongresszustól, hogy több lőszert gyárthasson.
Az Egészségügyi Világszervezet kedden figyelmeztetett, hogy az iráni olajlétesítmények elleni támadások után a levegőben található mérgező vegyületek légzési problémákat okozhatnak. Figyelmeztette a lakosságot, hogy amennyiben tehetik, maradjanak otthon.
A WHO több jelentést is kapott az olajjal szennyezett fekete esőről és az azzal együtt járó savas esőről. Teherán hétfőn fekete füstbe borult, miután találat ért egy olajfinomítót. A támadások során nagy mennyiségű mérgező szénhidrogén, kén és nitrogénvegyület került a levegőbe. Ezek belélegzése vagy megérintése fejfájást, bőr- és szemirritációt, valamint légzési nehézségeket okozhat, hosszabb távon pedig növelheti egyes rákos megbetegedések kockázatát. (Reuters)
Tiltakozók megpróbálták feltartóztatni az iráni női labdarúgó-válogatottat szállító buszt Ausztráliában. A rendőrség kénytelen volt közbelépni, miután máshol is feszültség alakult ki az iráni konfliktussal kapcsolatos tiltakozások miatt. A felvételeken látszik, hogy többen a busz elé ültek, feküdtek, a rendőrök pedig lépésben kísérték a buszt a játékosok szállodájától.
Az iráni női labdarúgó-válogatott az Ázsia-kupa tornán vett részt Ausztráliában, és 2-0-s vereséget szenvedett a Fülöp-szigetek ellen, így kiesett a versenyből. A helyzetet fokozta, hogy Ausztrália kedden humanitárius vízumot adott a csapat öt tagjának, akik alig 48 órával azután álltak pályára az Ázsia-kupán, hogy Izrael és az Egyesült Államok megtámadta Iránt, a sportolók viszont láthatóan nem énekelték az iráni himnuszt. Miután az iráni állami média élesen kritizálta a csapatot, egy rezsimhez közeli kommentátor pedig árulónak nevezte őket, és azt mondta, szigorúbban kellene bánni velük, komolyan felmerült, hogy hazatérésük esetén üldöztetésnek lennének kitéve hazájukban.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter a Dan Caine tábornokkal, a vezérkari főnökök tanácsának elnökével tartott közös, a közel-keleti konfliktusról szóló sajtótájékoztatóján megmutatta az Iránra mért csapások első tíz napjának térképét, ami így néz ki:
A Centcom hétfői posztja szerint eddig 5000 helyszínre mértek csapást, 50-nél is több iráni hajót találtak el, illetve semmisítettek meg. A célpontok között szerepeltek parancsnoksági és irányító központok, a Forradalmi Gárda főhadiszállásának épületei, hírszerző telephelyei, légvédelmi rendszerek, rakétaállomások, Irán haditengerészetének hajói és tengeralattjárói, kommunikációs központok, illetve hadiüzemek. A sajtótájékoztatóról itt írtunk részletesen. Hasonló térképet már mutattak, akkor az első 100 óra támadásait ábrázolták, íme összehasonlításként:
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) újabb légicsapásokat indítottak Bejrútban. A hadsereg előtte felszólította a környéken élőket, hogy hagyják el a Dahijének nevezett területet, ahol az IDF szerint egy Hezbollah-központ működik.
Az Egyesült Királyság fegyveres erői lelőttek egy drónt Irak felett az éjszaka, közölte a brit védelmi minisztérium. „Éjszaka egy földi drónellenes egység lelőtt egy drónt az iraki légtérben, ami a koalíciós erők felé tartott” – írták. „A brit pilóták eddig több mint 230 repült órát teljesítettek védelmi műveleteik során, védve a brit állampolgárokat, bázisokat és partnereket a régióban.”
(Sky News)
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett, hogy az olajlétesítmények elleni támadások után Iránban hulló fekete eső légzőszervi problémákat okozhat. A szervezet több jelentést is kapott olajtartalmú esőről a héten. Teheránban hétfőn fekete füst lepte el a várost, miután egy olajfinomítót támadás ért.
„A fekete eső és az ezzel együtt hulló savas eső veszélyt jelent a lakosságra, főként a légzőrendszerre” – mondta Christian Lindmeier, a WHO szóvivője egy genfi sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy egyetért az iráni kormánnyal, ami azt tanácsolta: a civilek maradjanak beltéren, és ne menjenek ki a szabadba.
A katari külügyminisztérium szóvivője, Madzsed al-Anszari azt mondta, hogy a regionális infrastruktúra elleni támadások veszélyes precedenst jelentenek, gazdasági károkat okoznak a régióban, és világszerte érezni lehet majd a hatásukat.
Az olyan létfontosságú civil infrastruktúra elleni támadások, mint például a víztisztító üzemek, humanitárius katasztrófát okozhatnak.
„A városok polgárait semmilyen formában nem szabad megtámadni” – mondta. Hozzátette, hogy Katar stratégiai védelmi partnersége az Egyesült Államokkal és más országokkal nem kérdőjeleződik meg.
A szóvivő szerint minden konfliktus megoldható a tárgyalóasztalnál, és a Katar és Irán közötti kommunikációs csatornák nem szakadtak meg, de Doha nem közvetíthet, ha Irán támadja.
(BBC)
„A mai nap ismét a legintenzívebb napunk lesz Iránban. A legtöbb harci repülőgép, a legtöbb bombázó, a legtöbb csapás” – mondta Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter a Dan Caine tábornokkal, a vezérkari főnökök tanácsának elnökével tartott közös, a közel-keleti konfliktusról szóló sajtótájékoztatóján a Pentagonban.
„Nem fogunk engedni, amíg az ellenséget teljesen és végérvényesen le nem győzzük” – mondta. Irán új vezetőjéről azt mondta, „bölcsen tenné, ha figyelembe venné” az amerikai elnök szavait, és ne akarjon „nukleáris fegyvereket”.
Hegseth azzal kezdte a tájékoztatót, hogy szerinte az iráni hadsereg „szisztematikusan gyengül”, és Irán „súlyosan vesztésre áll”, azt mondta, az Egyesült Államok „örökre meg fogja akadályozni, hogy Irán nukleáris fegyverekhez jusson”.
A sajtótájékoztatóról itt írtunk részletesen.
Friss támadáshullám érte a Perzsa-öböl országait az éjszaka folyamán és keddre virradóra. A jelentések szerint Bahreinben egy ember meghalt, Abu-Dzabiban pedig ég egy energiaipari létesítmény.
Az Egyesült Arab Emírségek légvédelme reagált a beérkező rakétákra és drónokra. Egy második támadás tüzet okozott a Ruwais Ipari Komplexumban, Abu-Dzabi egyik nagy olaj- és gázipari központjában, a hatóságok szerint sérülésről egyelőre nem érkezett jelentés. Az UAE konzulátusát az iraki Kurdisztánban szintén támadás érte.
Egy 29 éves nő meghalt, és nyolcan megsérültek egy támadás következtében Bahrein fővárosában, Manamában, ahol egy lakóépületet találtak el, közölte az ország belügyminisztériuma.
(CNN)
Ali Laridzsáni, Irán nemzetbiztonsági tanácsának vezetője, és az idősebb Hamenei egyik fő tanácsadója X-en válaszolt Donald Trumpnak, aki azt mondta korábban: ha Modzstaba Hamenei olyan politikát folytat majd, mint az apja, őt is ki kell majd iktatni.
Laridzsáni azt írta: „Irán önfeláldozó nemzete nem fél az üres fenyegetéseiktől. Maguknál nagyobbak sem tudták megsemmisíteni Iránt. Vigyázzon, nehogy végül önöket iktassák ki.”
(Sky News)
Irán támadásokat indított Izrael, Katar és az Egyesült Arab Emírségek ellen. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint a légvédelmi rendszerek működnek, és figyelmeztető üzeneteket küldtek az érintett területeken tartózkodóknak.
Az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma közölte, hogy a légvédelmük jelenleg Iránból érkező rakéta- és drónfenyegetések elhárításán dolgozik. A katari védelmi minisztérium pedig azt mondta, hogy a fegyveres erők elfogtak egy, az országot célzó rakétát.
(BBC)
Donald Trump azt mondta: nem hiszi, hogy Modzstaba Hamenei új iráni legfőbb vezető békében tud majd élni. A Fox Newsnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak szerepet kellene kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Csalódott voltam, mert szerintünk ez csak ugyanazokat a problémákat fogja jelenteni az ország számára” – mondta újságíróknak hétfőn Floridában.
Amikor hétfőn megkérdezték, hogy Modzstaba Hamenei célponttá válhat-e, Trump azt válaszolta, nem akar erről beszélni.
„Ez nem lenne helyénvaló. De nézzék, nekem is célkereszt volt a hátamon” – mondta a korábbi ellene irányuló merényletkísérletekre utalva.
(CNN)
