Cikkünk folyamatosan frissül!
- A CNN kedden arról írt, hogy Irán elkezdte elaknásítani a Hormuzi-szorost. Donald Trump azzal fenyegetett, hogy soha nem látott mértékű katonai következményei lesznek a lépésnek. Bejelentette azt is, hogy kedd este 10 aknarakó hajót semmisítettek meg. Eközben kiderült, az amerikaiak hazavitték a Perzsa-öbölben lévő aknamentesítő hajóikat.
- Szerda reggelig három teherhajót találtak el a Hormuzi-szorosban, többen megsérültek egy Dubaj elleni támadásban, Izrael pedig lőtte Libanont és Iránt is. Egy thai teherhajót ért támadásban hárman eltűntek.
- Egy tévériport alapján elterjedt, hogy megsérült az új iráni legfelsőbb vezető, de ezt cáfolta az iráni elnök fia.
- Irán azzal fenyeget, hogy egy bankját ért csapás miatt támadni fogja az amerikai és izraeli pénzügyi érdekeltségeket a Közel-Keleten.
Katar szerint Irán kilenc ballisztikus rakétát lőtt ki a területére. A katari védelmi minisztérium szerint számos drónt is lőtt Irán feléjük, ezeket állításuk szerint sikeresen elfogta Katar. Nyolc rakétát szintén elfogtak, egy lakatlan területre csapódott be.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadott egy határozatot, amely felszólítja Iránt, hogy azonnal hagyja abba a Perzsa-öböl menti országok elleni támadásokat. Az ENSZ szerint ezek a támadások megsértik a nemzetközi jogot, „komoly fenyegetést jelentenek a nemzetközi békére és a biztonságra”.
A 13 szavazattal és két tartózkodással elfogadott határozat követeli, hogy Irán ne támadja Bahreint, Kuvaitot, Ománt, Katart, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket és Jordániát.
Az izraeli hadsereg szerda este bejelentette, hogy „nagyszabású támadáshullámot” indított Bejrút külvárosa ellen, miután a Hezbollah mintegy száz rakétát lőtt ki Izralre. Az izraeli hadsereg szerint a csapások a Hezbollah infrastruktúráját célozták.
Donald Trump a sajtónak arról beszélt egy Cincinnati városban lévő vállalkozás látogatásakor, hogy szerinte a piac rövid időn belül „visszatér a helyes útra”. Szerinte az olajár ingadozása „háborús kérdés”, de Trump azt gondolja, rövid időn belül csökkenni fognak jelentősen az árak, így az olajé is.
Az amerikai elnök az Irán elleni háborúról azt mondta, az egyszerre háború és kirándulás, „számukra ez egy háború, számunkra viszont könnyebbnek bizonyult, mint gondoltuk”.
(BBC)
Az Öböl-menti országok ENSZ-nagykövetei azt mondták újságírók előtt, hogy a Biztonsági Tanács szavazni fog egy határozatról, amely követeli, hogy Irán hagyja abba a vonatkozó országok, illetve Jordánia elleni támadásait. A nagykövetek azt állították, hogy az elmúlt 12 napban összesen 950 iráni rakétát és 2500 drónt lőttek ki országaik ellen, ezek nagy részét elfogták.
A nagykövetek szerint ezek a támadások nem katonai helyszíneket, hanem lakóépületeket, repülőtereket, kritikus polgári infrastruktúrákat céloztak. A régió korábban intenzív diplomáciai lépéseket tett azért, hogy megakadályozzák Amerika és Izrael támadását, végül maguk is támadás áldozatává váltak, amikor Irán válaszlépésként az őt meg nem támadó országok ellen indított drónokat és rakétákat. Több ország vezetője jelezte, hogy tartják semleges álláspontjukat, de elfogadhatatlannak tartják az őket ért támadásokat.
(BBC)
„Oroszország és Pakisztán vezetőivel egyeztetve megerősítettem Irán elkötelezettségét a régió békéje iránt” – állította közösségi oldalán Maszúd Peszeskján iráni elnök. Peszeskján arról is írt, hogy szerintük az egyetlen módja a háború végének az, ha „elismerik Irán jogait, jóvátételt fizetnek, és szilárd nemzetközi garanciákat adnak, amely elkerüli a jövőbeni agresszió lehetőségét”.
Mintegy száz rakétát indított a Hezbollah Libanonból Észak-Izarelre az izraeli védelmi erők szerint. A rakétákat Libanon több részéről indították, ez lehet a Hezbollah legnagyobb támadása ebben a hónapban Izrael ellen. Izraelben országszerte több részen is bekapcsolt a légiriadó.
Az izraeli légierő válaszul támadást indított a Hezbollah rakétaindítói és más libanoni infrastruktúrák ellen. A csapások célja, hogy megakadályozzák a további támadásokat Izrael ellen.
Az ománi állami média arról számolt be, hogy drónok csapódtak több üzemanyag-tároló tartályhajóba is a Szalálah kikötőben. Omán azt állította, hogy több drónt elfogtak vagy lelőttek, a támadásokat pedig rosszindulatúnak tekintik. Áldozatról egyelőre nem számoltak be.
Az ománi szultán telefonon hívta fel Maszúd Peszeskján iráni elnököt, hogy elmondja, egyértelműen elítéli a területe elleni támadásokat, mert „Omán álláspontja továbbra is semleges”.
(BBC)
Az izraeli hadsereg azt állította, hogy légicsapást mért az iráni hírszerzési minisztériumhoz tartozó parancsnoki központra. A hadsereg szerint az iráni minisztérium a kormány központi szerve, amely figyeli az állampolgárokat, és amely segítette a kormányt a rezsim elleni tüntetések erőszakos leverésében.
Izrael hadserege emellett csapásokat mért az iráni forradalmi gárda légierőjének objektumára és a Basij félkatonai erők központjára és bázisaira is.
(CNN)
Több tucat hívő gyűlt össze szerdán Dél-Libanonban, egy Qlayaa nevű faluban, hogy megemlékezzenek a keresztény papról, akit két nappal ezelőtt egy izraeli támadás ölt meg. Pierre Al-Raai atya egyike volt annak a 634 embernek, aki Izrael libanoni támadásában halt meg – az áldozatok számát a libanoni katasztrófakockázattal foglalkozó egység közölte.
Szerdán az izraeli hadsereg újabb evakuálási parancsot adott ki hat új dél-libanoni falura. XIV. Leó szerdai audenciáján tiszteletét fejezte ki a libanoni pap felé, a civiláldozatokról, köztük gyerekekről beszélt. A pápa azt kérte, hogy a libanoni pap áldozata vezessen békéhez a térségben.
(CNN)
Irán fegyveres erői azzal fenyegetőznek, hogy kikötőket és dokkokat fognak ők is támadni a régióban, ha támadás éri Irán kikötőit. Irán azután reagált, hogy az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága arra kérte a civileket, hogy kerüljék el az Irán által „nemzetközi hajózást veszélyeztető katonai műveletekre” használt kikötőket, amik Amerika szerint katonai célpontok lehetnek.
Az iráni fegyveres erők válaszul azt mondta, ha a kikötőiket megtámadják, ők is „jogos célpontnak” tekintik majd a régió összes kikötőjét. Irán az ellene irányuló amerikai-izraeli csapásokra válaszul a Hormuzi-szorosban tartózkodó hajókat kezdte fenyegetni, gyakorlatilag lezárva a szorost – ezzel pedig globálisan feltolva az olaj árát.
(Guardian)
Mit szeretne még látni az Egyesült Államoktól az iráni háború befejezése előtt? – kérdezte egy újságíró Donald Trumpot, mire az amerikai elnök azt válaszolta, hogy „többet ugyanebből”. Trump azt mondta, Amerika vár bizonyos célok elérésével, arról viszont nem akart nyilatkozni, hogy az Egyesült Államok befejezné-e a háborút addig, amíg Modzstaba Hamenei Irán új legfelsőbb vezetője. Az elnök korábban „elfogadhatatlannak” nevezte Modzstaba Hamenei kinevezését.
Donald Trump szerdán arról beszélt, hogy nem hiszi, hogy Irán sikeresen aknákat telepített volna a Hormuzi-szorosban. Az amerikai elnök szerint Amerika „szinte az összes” aknatelepítő hajót megsemmisítette egyetlen éjszaka alatt. „Szinte az egész haditengerészetük odaveszett” – állította Trump. Az amerikai elnök 28 kiiktatott aknászhajóról beszélt.
Trump arra biztatta az olajszállító hajókat, hogy keljenek át a szoroson, szerinte az annak ellenére is biztonságos, hogy a nap folyamán három hajót is megtámadtak a vízi úton. Irán felvállalta a felelősséget két hajó megtámadásáért, de Trump szerint a hajóknak így is a szorost kéne használniuk.
(CNN)
„Európa szolidaritását fejezi ki Libanon és népe felé” – írta Ursula von der Leyen az X-en. Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy az EU 100 millió eurós humanitárius támogatást nyújt Libanonnak, illetve segélycsomagokkal és humanitárius repülőjáratok indításával segítenek a Libanonból menekülőknek.
Von der Leyen ugyanakkor üdvözölte Libanon azon döntését, hogy betiltja a Hezbollah katonai tevékenységeit, mert az EB-elnök szerint Libanon népének egy stabil és szuverén országra van szüksége.
Az ENSZ segélyszervezetének veztője, Tom Fletcher arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti konfliktus világszerte megterheli a humanitárius műveleteket, megzavarja az ellátási láncokat és nehezíti a segítségnyújtást számos válságövezetbe. Az ENSZ szerint a Hormuzi-szorosban történő fennakadások közvetlen befolyásolják a humanitárius szállítmányokat például Afrikába.
Fletcher szerdán sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy nagyon aggódik az élelmiszerárak, energiaárak és műtrágyaárak miatt, a további eszkaláció pedig más ellátási útvonalakat is károsítani fog szerinte. A magas árak miatt globálisan több ember kerül kiszolgáltatott helyzetbe – figyelmeztetett az ENSZ.
(CNN)
Irak miniszterelnöke, Mohammed Sia al-Szudáni szerdán elfogadhatatlannak nevezte az Irak elleni támadásokat. Irak szövetségese Iránnak, az iraki közleményben azt írták: Irán miniszterelnöke azt mondta Iraknak, hogy a támadások aláássák a párbeszédhez való visszatérésre irányuló törekvéseket. A háború kitörése óta Irán Irakot is támadta az ott állomásozó amerikai és izraeli csapások miatt.
(Guardian)
Az amerikai Központi Parancsnokság, a Centcom arra figyelmeztette az iráni civileket, hogy kerüljék el azonnal az összes olyan kikötőt, amelyben a Hormuzi-szoros mentén iráni haditengerészeti erők állomásoznak. Az amerikaiak szerint az iráni rezsim ezeket a kikötőket arra használja, hogy „katonai műveletekkel veszélyeztessék a nemzetközi hajózást”.
Amerika szerint ez ártatlan emberek életét veszélyezteti, a katonai célokra használt polgári kikötők pedig elveszítik a védett státuszt, „a nemzetközi jog értelmében jogos katonai célpontokká” válnak. A Centcom korábban közzétett egy felvételt is, amelyen állításuk szerint 16 iráni aknavető hajót semmisítettek meg a Hormuzi-szoros közelében.
(BBC)
Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerdán arról beszélt, hogy véget kell vetni az iráni háborúnak, még azelőtt, hogy az egész közel-keleti régió „tűzbe borul”. A NATO légvédelme múlt héten két iráni rakétát fogott el, amely Törökország felé tartott. A NATO és az Egyesült Államok által használt légi- és radarbázisok egy része Törökországban fekszik.
Erdoğan arról beszélt, hogy a háborút azelőtt meg kell állítani, hogy az elmérgesedik.
(Reuters)
A minabi iskola elleni támadás, amely legalább 175 ember, köztük többségében gyerekek halálával járt, valószínűleg elavult amerikai hírszerzési információk miatt történhetett meg, írja a New York Times. A jelentés szerint a támadást amerikai rakétacsapás okozta, a tragédiát pedig elavult célpontok okozták, miután a lap szerint az iskolakomplexum helyén korábban egy közeli iráni katonai bázis egy része feküdt.
Az UNESCO szerint a támadás súlyosan sértette a nemzetközi jogot, a támadásban 7-12 év közötti lányok haltak javarészt meg. A New York Times kiemelte, hogy információi egy előzetes vizsgálaton alapulnak, azt egyelőre nem tudni, miért nem ellenőrizték kétszer az elavult adatokat a támadás indítása előtt. Szombaton Donald Trump amerikai elnök azt mondta, szerinte Irán felelős a támadásért, ő úgy véli, Irán amúgy is nagyon pontatlan, így nem kérdés, hogy ezt ő tette. Az amerikai hadsereg szóvivői azt mondták, nyomoznak továbbra is a támadás ügyében. Trump később újságírói kérdésre azt is mondta, ő nem tud a lap által említett előzetes vizsgálatról.
Az Iszlám Forradalmi Gárda közleményében beismerte, hogy Irán két hajót támadott meg a Hormuzi-szorosban. Az egyik hajó egy thai zászló alatt hajózó teherhajó volt, erre azután nyitottak tüzet, hogy az iráni gárda szerint „figyelmen kívül hagyta a figyelemeztetéseket, megpróbált illegálisan áthaladni a Hormuzi-szoroson”. A thai teherhajót ért támadásban hárman eltűntek.
A másik hajó libériai felségjelzéssel haladt, Iránaz iráni fegyveres erők szerint ez is figyelmen kívül hagyta a jelzéseket, ezért nyitottak rá tüzet.
Az Egyesült Királyság tengerészeti szolgálata, az UKMTO szerint az Irán elleni háború kitörése óta legalább 13 hajót támadtak meg a Perzsa-öbö, a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl környékén. Ebből három támadás most szerdán történt. Irán korábban azt állította, csak azokat a hajókat támadják meg, amelyek az Egyesült Államok vagy Izrael, illetve ezen országok partnereinek érdekeit képviselik. Azt állították, a többi hajó is csak saját felelősségre kelhet át a szoroson.
(CNN)
Izrael újabb evakuálási parancsot adott ki a Bejrút déli külvárosaiban lakók számára, arra kérve őket, hogy a következő értesítésig ne térjenek vissza. Globális szervezetek már korábban kritizálták Izraelt amiatt, hogy az embereket lakóhelyük elhagyására felhívó figyelmeztetések hozzájárulnak az egyre növekvő humanitárius válsághoz, amit Izrael Libanon elleni harca is okoz.
A déli külvárosok az Irán által támogatott libanoni Hezbollah terrorista csoport központjai, amelyek Izrael és Amerika Irán elleni támadását követően csapást mértek Izraelre. Az izraeli hadsereg napok óta evakuációs parancsokat ad ki a Hezbollah csoporttal indult tűzharc részeként.
(Reuters)
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elrendelte a kormányzati olajtartalékok történetének legnagyobb értékű felszabadítását. Mindez azután történt, hogy Amerika és Izrael támadása Irán ellen a globális olajpiacra is hatott, többek között a Hormuzi-szoros lezárása miatt, illetve a Perzsa-öböl menti országokat ért iráni válaszcsapás miatt.
Az IEA erre válaszul 400 millió hordó olaj felszabadítását rendelte el, ez a szervezet történetében az eddigi legnagyobb mennyiség. A szervezet 32 tagja egyhangúlag állapodott meg a sürgősségi nyersolaj-felszabadításról, ez a kormányzati készletek nagyjából egyharmadát jelenti. Az IEA 2022-ben, Oroszország Ukrajna elleni inváziójakor 182 millió hordó olajat szabadított fel, a mostani több mint duplája ennek a mennyiségnek. AZ IEA dicsérte, hogy tagjai közösen és egyhangúlag döntöttek.
(Guardian)
Két drón zuhant le Dubaj fő repülőtere közelében, ami tovább fokozta a közlekedési káoszt a Perzsa-öbölben. Bahrein szerdán szintén járatokat törölt azután, hogy támadások érték az infrastruktúráját, ez pedig megzavarta a légi forgalmat.
Az iráni háború kezdete óta több tízezer járatot töröltek vagy irányítottak át. A Közel-Kelet légterének jelentős részét lezárták rakéta- és drónfenyegetések miatt.
(Reuters)
Donald Trump szerdán az Axiosnak arról beszélt, hogy az Irán elleni háború „hamarosan” véget ér, mert szerinte olyan sok dolgot eltaláltak már, hogy „gyakorlatilag már nincs mit célba venni”.
„Bármikor, amikor azt akarom, hogy vége legyen, akkor vége is lesz”
– összegezte az Axiosnak az amerikai elnök. Trump szerint a háború „nagyszerűen halad”, és úgy látja, „több kárt okoztunk, mint gondoltuk volna”, szerinte gyorsabban végeztek a terveikkel, mint ahogy azt eredetileg ütemezték. Trump hozzátette, Irán ellenségeskedése Amerikán és Izraelen túlmutat, a Perzsa-öböl menti államokra is kiterjed: „a Közel-Kelet többi részére pályáztak. 47 évnyi halálért és pusztításért fizetnek, ez a bosszú.”
(Axios)
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter szerdán arról beszélt az Izraeli Védelmi Erők főhadiszállásán, hogy az Irán elleni hadművelet „időkorlát nélküli”, addig tart, amíg Izrael el nem éri az összes célt, és meg nem nyeri a háborút. Kac arra nem tért ki, mi a pontos katonai cél, ehelyett arról beszélt, hogy Irán jövője az iráni népen múlik: „továbbra is tennünk kell azért, hogy az iráni nép felemelkedhessen és léphessen, hogy megszabaduljanak ettől a rezsimtől. Ez rajtuk múlik.”
Az izraeli ellenzék kritizálta Kacot megszólalása után. A fő kritika az volt, hogy a védelmi miniszter nem fogalmazta meg a háborúból való kilépési stratégiát, a kormány pedig csak frontokat nyit, a Gáza elleni harcok után Irán ellen is.
(CNN)
Az amerikai Központi Parancsnokság, a Centcom vezetője, Brad Cooper admirális szerint az amerikai hadsereg több mint 5500 célpontra mért csapást Iránban a háború lassan kéthetes kezdete óta. Az admirális azt állítja, az iráni támadások száma eközben folyamatosan csökken, „Amerika harci ereje épül, Iráné viszont csökken”, mondta Cooper, majd kiemelte, ők továbbra is a világos katonai célokra összpontosítanak.
Cooper szerint a háború első napja óta drasztikusan csökkent az iráni rakéta- és dróntámadások száma, de „az iráni erők továbbra is szándékosan ártatlan civileket támadnak az Öböl menti országokban, miközben saját népük mögé bújva Irán sűrűn lakott városaiból indítanak támadásokat”. Az admirális hozzátette, Irán Szolejmáni osztályú hajóit is megsemmisítették az amerikaiak.
Irán új legfelsőbb vezetője eltörte a lábfejét, és kisebb karcolásokat szenvedett az amerikai–izraeli hadjárat első napján – közölte a CNN meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. Az egyik karcolás a bal szeme körül keletkezett. Egy izraeli forrás korábban azt mondta a médiumnak, hogy Modzstaba Hamenei egy merényletkísérletben is megsérült a múlt héten. Hameneit kinevezése óta nem látták, az iráni média is archív felvételeket közöl róla. Maszúd Peszeskján iráni elnök fia, Juszef szerda reggel közölte, Hamenei nem sérült meg, biztonságban van.
Véget értek Irán reciprokális csapásai, azaz amikor egy csapásmérést egy másikkal torolnak meg, az új módszer a „csapás csapás után” lesz – jelentette ki Ibrahim Zolfakari, az iráni hadsereg szóvivője. Közölte még, Teherán „egy liter olajat sem fog átengedni” a Perzsa-öbölbe vezető Hormuzi-szoroson, és minden áthaladó hajó legitim célponttá válik. „Készüljetek fel a 200 dolláros hordónkénti olajárra, mert az olaj ára a regionális stabilitástól függ, amit ti destabilizáltatok” – fenyegetett a BBC szerint.
A globális olajár már így is egyre magasabbra kúszik, hiába próbálnak a világ vezetői nyugtatni. A brent olaj hordónkénti ára 91, a WTI-é 87 dollárra emelkedett szerdán dacára annak, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség és a G7-es országcsoport is a tartalék készletek felszabadítását javasolja. A Közel-Keleten visszaesett olajkitermelést így ellensúlyozhatja, hogy plusz olaj kerül a világpiacra.
Spanyolország visszahívta nagykövetét Izraelből – írja a New York Times az ország hivatalos közlönyére hivatkozva. A közlésben nem indokolták a döntést. Mindenesetre Pedro Sánchez miniszterelnök nem ért egyet az Irán elleni háborúval, az Egyesült Államokkal is csörtébe keveredett emiatt. Sánchez Izraelt is sokat bírálta már a gázai háború okán is, Izrael pedig Palesztina államiságának 2024-es spanyol elismerése után a nagykövetét is visszahívta Madridból.
Románia engedélyezi az Egyesült Államoknak, hogy plusz csapatokat és katonai felszerelést telepítsen területére a közel-keleti műveletek támogatására. A bejelentést Nicușor Dan államfő tette, aki kiemelte, csak védekezési célokra alkalmazott erősítés érkezhet, többek között kommunikációs és üzemanyag-utántöltő eszközök. „Hangsúlyozom, hogy ezek voltaképp nincsenek fegyverekkel felszerelve” – mondta. A New York Times csak fekete-tengeri bázist emleget, valószínűleg ez a konstancai Mihail Kogălniceanu Légibázis. A döntés hátteréről a Transtelex írt bővebben.
