Az iráni külügyminiszter-helyettes tagadja, hogy aknákat telepítenének a Hormuzi-szorosban

Előzetes becslések szerint Iránban 600 ezer és 1 millió iráni háztartásban élőnek, vagyis akár 3,2 millió embernek is el kellett hagynia ideiglenesen az otthonát – közölte az UNHCR. A legtöbbjük Teheránból és más nagyvárosokból menekül az ország északi részébe vagy vidékre, hogy biztonságban legyen. Ez a szám valószínűleg tovább fog emelkedni, mivel a harcok folytatódnak – írja az az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága.

A helyzet az országban élő befogadott – többségében afgán – menekültcsaládokat is érinti. Ők már eleve bizonytalan helyzetük miatt különösen kiszolgáltatottak.

Az UNHCR, amely régóta jelen van Iránban, a nemzeti hatóságokkal és partnereivel együttműködve értékeli a felmerülő igényeket és erősíti a készültségét az országban, ám hangsúlyozzák, hogy biztosítani kell, hogy a határok nyitva maradjanak a biztonságot keresők előtt.

Izrael továbbra is bombázza Bejrút déli külvárosait, hatalmas füstfelhő jelent meg a libanoni főváros felett. Az izraeli hadsereg többször is célba vette már Bejrút Dahije nevű negyedét, amit a Hezbollah fellegváraként tartanak számon.

(CNN)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy „nagyszabású támadássorozatot indított” Teheránban. Az izraeli hadsereg szerint a rezsim infrastruktúráját célozzák az iráni főváros egész területén.

(BBC)

Az iráni külügyminiszter-helyettes tagadta, hogy aknákat telepítenének a Hormuzi-szorosban. Korábban az Egyesült Államok jelezte, hogy megsemmisített a csatorna közelében néhány, erre felkészített hajót – írja a BBC.

„Néhány ország már kapcsolatba lépett velünk, hogy áthaladna a csatornán, és mi együttműködünk velük” – nyilatkozta külügyminiszter-helyettes, aki szerint azok az országok, amelyek csatlakoztak az Irán elleni „agresszióhoz”, nem részesülhetnek a biztonságos áthaladás előnyeiből, mivel a rezsim biztosítani akarja, hogy ne „kényszerítsék rá” újból a háborút.

Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet azt mondta a Biztonsági Tanács ülésén, hogy Irán 60 százalékos tisztaságúra dúsított uránt állít elő, és halmoz fel, ami már közel fegyverminőségű.

Az Egyesült Királyság ideiglenes ENSZ-nagykövete, James Kariuki szerint nincs hiteles polgári indok arra, hogy Irán több mint 400 kilogramm magasan dúsított uránt tartson, majd hozzátette, a készletek aláássák a bizalmat Teherán nukleáris programjának békés jellegében.

Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nyebenzja azonban azzal vádolta az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy Irán nukleáris fegyverkezési törekvéseivel összefüggésben „hisztériát” keltenek, és ezzel igazolnak egy újabb katonai akciót Teherán ellen. Kína ENSZ-nagykövete, Fu Cong szerint Irán többször is megerősítette, hogy nem akar atomfegyvereket előállítani, és az „őszinteségét komolyan kell venni”.

Az USA kezdeményezésére hívták össze az ENSZ BT ülését, hogy az Irán elleni szankciókat megvitassák.

(AP)

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint az amerikai–izraeli támadások, majd az iráni megtorló csapások hatalmas szenvedést okoztak, és válságos helyzetbe sodorták a térséget. „És mint mindig, a legsebezhetőbbek szenvednek először és a legjobban” – mondta Guterres, hozzátéve, hogy a deeszkaláció és a párbeszéd az egyetlen kiút.

Guterres Isztambulban járt, ahol az ENSZ személyzetének nevében átvette az ország békedíját.

(AP)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) bejelentette, hogy támadássorozatot indított a Hezbollahhoz tartozó infrastruktúra ellen Dél-Libanonban. A közlemény szerint a támadások párhuzamosan zajlanak a Bejrút elleni légicsapásokkal.

Nem sokkal azután jött a közlemény, hogy az IDF figyelmeztetést adott ki a bejrúti lakosoknak, különösen a Bachoura negyedben élőknek, hogy meneküljenek.

(BBC)

A BBC egy iráni nőtől kapott információk alapján számol be a mindennapi életről. „Iránban rendkívül fojtogató a légkör. Mindig is nyomasztó volt, de most még hozzá jött a félelem és a terror is” – írta a nő, aki beszámolt arról hogy a háború első napján az első robbanások után egy órával lekapcsolták az internetet, így a műholdas tévén keresztül követték a híreket.

Szinte azonnal sorok alakultak ki a benzinkutaknál, és a rezsimhez hű félkatonai csapatok lepték el az utcákat. Késő este bejelentették, hogy meghalt Hamenei, ekkor a nő szomszédai az erkélyről és az ablakokból ünnepelték a hírt, amíg fel nem tűntek a fegyveresek.

„Minden nap sok SMS-t kapunk – figyelmeztetéseket, fenyegetéseket vagy álhíreket. A kormány támogatói esténként gyász- vagy ünnepi felvonulásokat szerveznek. Olyan a helyzet, mintha ebben az országban semmi sem tartozna hozzánk, mintha idegenek lennénk a saját városunkban” – üzente a nő.

Izrael csapást mért egy épületre Bejrút központjában, hatalmas füstfelhő jelent meg Libanon fővárosa felett. Az épület Bejrút forgalmas lakó- és üzleti negyedében található, nagyjából egy kilométerre a BBC helyi központjától, közel a miniszterelnöki hivatalhoz, az ENSZ épületéhez és a külföldi nagykövetségekhez.

Izrael arab nyelvű szóvivője nemrég figyelmeztette a helyieket, hogy ne közelítsék meg az épületet, mert az a Hezbollah egyik létesítménye közelében található, amire az izraeli hadsereg hamarosan fel fog csapni. Az épület nem dőlt össze az első támadás után, egy izraeli drón viszont a következő csapás előtt elriasztotta a környékről az összegyűlt embereket.

(AP, BBC)

A BBC News értesülései szerint az iraki támaszponton állomásozó brit katonákat iráni dróntámadás érte. A támadásnak brit áldozatai nem voltak, de több amerikai katona megsérült.

Az északi Erbílben található támaszpontot az Egyesült Államok ellenőrzi, de más koalíciós erők, köztük brit katonák is állomásoznak ott, akiket nemrég vezényeltek a régióba, hogy leszedjék az iráni drónokat. A BBC szerint szerdán éjjel szerdán éjjel föld-levegő rakétákkal két, a bázis felé tartó iráni drónt semmisítettek meg, ennek során sérültek meg könnyebben az amerikai katonák.

Donald Trump közölte, hogy szívesen látják az iráni labdarúgó-válogatottat a nyári foci-vb-n, de a saját életük és biztonságuk miatt nem tartja helyénvalónak a részvételüket.

„Az iráni labdarúgó-válogatottat szívesen látjuk a világbajnokságon, de őszintén szólva nem tartom helyénvalónak, hogy ott legyenek, a saját életük és biztonságuk érdekében” – írta az amerikai elnök a Truth Socialön.

Irán sport- és ifjúsági minisztere, Ahmad Donyamali korábban azt nyilatkozta, kizárt, hogy az iráni labdarúgó-válogatott ott legyen a nyári foci-vb-n. Gianni Infantino, a FIFA elnöke szerint Donald Trump amerikai elnök biztosította a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget, hogy az iráni válogatott részt vehet a nyári világbajnokságon.

Az iráni férficsapatnak június 15-én Új-Zéland, 21-én pedig Belgium ellen kellene pályára lépnie a kaliforniai Inglewoodban a világbajnokságon, majd a G csoport zárásaként június 26-án Seattle-ben az egyiptomiakkal csapna össze. Az amerikai, kanadai, mexikói közös rendezésű vb-re június 11. és július 19. között kerül sor.

Az Egyesült Államok az iráni nukleáris program miatt aggodalmakra hivatkozva kezdeményezte, hogy ülésezzen az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) az Iránra tavaly szeptemberben újból kivetett szankciók ügyében. Ebben a hónapban az USA tölti be soros elnökséget az ENSZ BT-ben.

Bár Irán szövetségesei – Kína és Oroszország – ellenezték a találkozót, tíz BT-tag támogatta azt, Pakisztán és Szomália pedig tartózkodott a csütörtöki szavazáson. Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nyebenzja azzal érvelt, hogy a szankciók újbóli bevezetése nyilvánvaló jogsértés lenne. Mivel az ülés kezdeményezése eljárási kérdés, az öt állandó tagnak sincs vétójoga.

A Biztonsági Tanácsnak jelenleg 15 tagja van, az érdemi határozatoknál azonban vétójoggal rendelkezik az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína és Oroszország.

(AP)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy nemrég Izrael felé tartó iráni rakétákat észleltek. Az izraeli hadsereg szerint a védelmi rendszerek működésben vannak, hogy elhárítsák a fenyegetést.

(BBC)

„Az Egyesült Államok messze a világ legnagyobb olajtermelője, így amikor az olajárak emelkednek, mi rengeteg pénzt keresünk” – írta Donald Trump a Truth Socialön. Hozzátette, neki mint elnöknek ennél sokkal fontosabb, hogy megakadályozza egy „gonosz birodalom, Irán nukleáris fegyverhez jutását”. Szerinte ezzel a Közel-Kelet és az egész világ megsemmisítését akadályozza meg.

Az amerikai elnök posztja nem sokkal azután jelent meg, hogy Irán újonnan megválasztott legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei először tett nyilatkozatot ajatollahként.

Kibertámadás érte az orvosi eszközöket gyártó Strykert, a hekkerek megbénították az amerikai cég globális működését. A támadás mögött egy iráni kötődésű hekkercsoport, a Handala állt, a részletekről itt írtunk.

Iráni hekkerek már a háború kitörése utáni napon több kisebb kibertámadást indítottak, többek közt jordániai benzinkutak, valamint amerikai és izraeli katonai beszállítók ellen. Szakértők már akkor figyelmeztettek, hogy a kibertérben az iráni aktivitás fokozódása várható.

Az iráni állami tévében felolvasták Modzstaba Hamenei, Irán új legfelsőbb vezetőjének megválasztása óta tett első nyilatkozatát. Az ajatollah a képernyőn most sem volt látható. Hamenei az alábbi állításokat tette a nyilatkozatban:

• Irán továbbra is zárva tartja a Hormuzi-szorost, hogy nyomást gyakoroljon az ellenségeire.
• Irán hisz a szomszédos országokkal való barátságban, de tovább fogja támadni az amerikai támaszpontokat a térségben.
• Más frontok megnyitását is fontolgatják, olyan helyeken, ahol Irán ellenségei gyenge pontjait véli felfedezni. Erre azonban csak akkor lesz szükség, ha a háború elhúzódik.
• Irán meg fogja bosszulni a meggyilkolt irániakat, különös tekintettel a minabi iskolában megölt mintegy 110 gyerekre, akik egy iskolát ért támadásban haltak meg.
• Felszólította az Egyesült Államokat, hogy szüntesse meg minden katonai bázisát a térségben.
• Köszönetét fejezte ki Irán harcosainak, akik szerinte bátran harcolnak az arrogáns ellenféllel szemben.

(BBC)

Az Egyesült Államok haditengerészete egyelőre nem áll készen arra, hogy hajókat kísérjen át a Hormuzi-szoroson, mondta Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter. Szerinte erre hamarosan sor kerülhet, már zajlanak az erre vonatkozó előkészületek, de egyelőre az Egyesült Államok minden kapacitása az Irán elleni támadásokhoz kell.

Kedden Wright még arról posztolt, hogy egy olajszállító hajót sikeresen átkísértek a szoroson, a bejegyzést azonban később törölte. Azóta a Fehér Ház is megerősítette, hogy még nem kísértek át hajót az Irán által lezárt szoroson.

(CNN)

Az izraeli hadsereg figyelmeztetést adott ki a Bejrút déli külvárosaiban lakó libanoniaknak, hogy azonnal hagyják el a területet. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt közölte: „A Hezbollah terrorista tevékenységei kényszerítik arra az IDF-et, hogy erőteljesen fellépjen ellene. Az IDF nem szándékozik bántani önöket” – áll az üzenetben. Arra kérik a lakosokat, hogy további értesítésig ne térjenek vissza Bejrút déli városrészeibe.

(BBC)

Hamarosan közzétehetik Modzstaba Hamenei, Irán új legfelsőbb vezetőjének első nyilatkozatát. Az új ajatollah megválasztása óta még egyszer sem jelent meg a nyilvánosság előtt. Irán hivatalos közlése szerint megsérült egy korábbi támadásban, de jól van.

Irán állami televíziója hamarosan hét részletben közzéteheti a videós bejelentkezést, melynek várható tartalmáról csak annyit árultak el, hogy információkat fog tartalmazni Modzstaba Hamenei apjáról, a háború kezdetekor meghalt Ali Hameneiről, aki évtizedekig vezette az országot.

Emellett várhatóan szó lesz majd a térség más országairól, az ellenségekkel való szembeszállásról, valamint az iráni nép és a fegyveres erők szerepéről, kötelességeiről – írja a CNN.

Az Egyiptom és több Öböl menti ország külügyminiszterei csütörtökön telefonon egyeztettek, és kijelentették, hogy azzal mindenki veszít, ha a háború elhúzódik.

Egyiptom, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Omán külügyminiszterei egyetértettek abban, hogy csak diplomáciai úton lehet véget vetni a közel-keleti háborúnak.

Badr Abd el-Látí egyiptomi külügyminiszter üdvözölte az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely felszólítja Iránt, hogy állítsa le támadásait az Öböl menti országok ellen.

A háború első hetében az Egyesült Államok mintegy 11,3 milliárd dollárt (3,7 ezer milliárd forint) költött a közel-keleti konfliktusra – közölte a Pentagon az amerikai kongresszussal csütörtökön, a háború 13. napján.

A CBS szerint ez az összeg alacsony becslés, ami nem tartalmazza a február 28-án megkezdett háború előkészítéséhez szükséges eszközök helyszínre szállításának költségeit.

Chris Coons demokrata szenátor szerint megfelel a valóságnak az a becslés, miszerint a háború naponta mintegy 1,5 milliárd dollárjába (504 milliárd forint) kerül az Egyesült Államoknak. Emellett a háborúban eddig felhasznált lőszerek pótlásának a költsége meghaladja a 10 milliárd dollárt.

Thaiföld külügyminisztériuma erőteljes tiltakozását fejezte ki Irán bangkoki nagykövetének amiatt, hogy támadás ért egy thaiföldi zászló alatt közlekedő teherhajót a Hormuzi-szorosban. Emiatt Thaiföld bocsánatkérő nyilatkozatot is vár Irántól.

Thaiföld az incidens körülményeinek tisztázását is kérte, a kormány szerint Nassereddin Heidari iráni nagykövet részvétét fejezte ki Thaiföld külügyminisztériuma felé, és biztosította, hogy haladéktalanul továbbítja Thaiföld tiltakozását Teherán felé.

A thai hatóságok szerint három tengerészt még mindig keresnek, 20 másik pedig komolyabb sérülések nélkül megmenekült, de pszichológiai segítségre szorulhatnak, miután szerdán támadás érte a hajót.

(AP)

A háború kezdete óta több olyan képernyőfelvétel is eljutott a BBC iráni tudósítóihoz, amelyeken Irán lakosságát figyelmeztető sms-üzenetek láthatók. Az üzenetekben Irán hatóságai belső ellenségek által keltett zavargásokra figyelmeztetnek. Az üzenetekben többször az Iráni Forradalmi Gárda aláírása szerepel, és arra kérik a lakosokat, fogjanak össze az ellenség ellen.

Az egyik március 2-i üzenet szerint az ellenség utcai zavargásokra készül, ezért minden olyan csoportosulás, amely megzavarja a rendet, az ellenség szövetségeseinek minősül. Ahmadreza Radan iráni rendőrfőnök két nappal ezelőtt azt mondta, azok, akik az utcán tiltakoznak a hatalom ellen, az ellenség parancsára cselekszenek, és ellenségként is fognak bánni velük.

Egy Teherán közelében élő férfi azt mondta a BBC-nek: „Nem nézem olyan gyakran az állami tévét, és amikor nézem, mindig ugyanazokat a dolgokat hallom. A legrosszabb, hogy ezeket a telefonszámokat nem lehet letiltani, hogy ne kapjunk tőlük sms-eket.”

Iránban 2025 decemberében komoly tüntetéshullám indult, amely 2026 elejére durva megtorlásba torkollott, az iráni rendvédelmi erők több ezer embert meggyilkolhattak, pontos számukat nehéz megállapítani.

(BBC)

Maszúd Peszeskján iráni elnök szerda este három követelést fogalmazott meg a háború lezárásával kapcsolatban – írja a CNN. Ez az első alkalom, hogy az elnök konkrét feltételeket ismertetett a konfliktus befejezésére, ezek a következők:

• Irán jogainak elismerése;
• kártérítés fizetése;
• a jövőbeli agresszió elleni stabil nemzetközi garanciák.

„Az egyetlen módja ennek a háborúnak a befejezésére – amelyet a cionista rezsim és az Egyesült Államok robbantott ki – Irán törvényes jogainak elismerése, kártérítés fizetése és határozott nemzetközi garanciák a jövőbeli agresszió ellen” – írta az X-en.

Irán továbbra is válaszcsapásokat hajt végre az Öböl menti térség gazdasági és katonai célpontjai ellen. Peszeskján elnök elmondta, hogy beszélt Oroszország és Pakisztán vezetőivel, hogy megerősítse Irán „békére irányuló elkötelezettségét”.

Jiszráel Kac, Izrael védelmi minisztere csütörtökön biztonsági értékelést tartott a hadsereg tel-avivi főhadiszállásán, miután a Hezbollah az iráni háború eddigi legnagyobb támadását hajtotta végre – írja az AP.

A miniszter figyelmeztette Libanont, hogy ha az ország kormánya nem akadályozza meg a Hezbollah támadásait, Izrael „elfoglalja a területet, és saját kezébe veszi az irányítást”.

Kac egy videóüzenetben arról beszélt, hogy ő és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök utasította a hadsereget, hogy készüljön fel tevékenységének kiterjesztésére Libanonban, és felszólította a kormányt, hogy „állítsa vissza a nyugalmat és a biztonságot”.

Izrael hadserege (IDF) csapást mért Irán egyik atomfegyvereket fejlesztő központjára – közölték a Telegramon. Izrael szerint a Taleghan telephelyen Irán fontos fejlesztéseket hajtott végre, amelyek nukleáris fegyverekhez szükségesek. Az IDF azt írta, az elmúlt napokban Teheránban végrehajtott támadások részeként mértek csapást a létesítményre az izraeli hírszerzés információi alapján.

2025 nyarán, a tizenkét napos háború keretében az IDF már támadta Irán nukleáris infrastruktúráját, de az atomprogramban okozott károk ellenére Irán folytatta az ilyen irányú kutatást és fejlesztést – közölte az IDF.

Több ezer kisállatot hagytak hátra azok a lakosok, akik a háború miatt menekültek el Dubajból. Az RSPCA brit állatvédő szervezet szerint a várost elhagyó brit állampolgárok otthagyott állatai a közel-keleti háború elfeledett áldozatai.

Március 1-je óta több mint 45 ezer brit lakos távozott a Közel-Keletről. Az RSPCA munkatársai azon vannak, hogy segítsék a sietve távozó lakosok hátrahagyott kisállatait. Egy dubaji, macskák mentésével foglalkozó szervezet arról posztolt, hogy minden helyük megtelt a hátrahagyott macskák befogatása miatt, és folyamatosan kapják az újabb bejelentéseket.

„Számos állat el van látva mikrocsippel, de egykori szerető családjuk már nincs itt. Az állatvédőknek szívszorító, az állatoknak pedig rémisztő élmény” – mondta Hannah Mainds, a szervezet vezetője, aki arra kérte az állatok tulajdonosait, gondoskodjanak róla, hogy házi kedvenceik megfelelő helyre kerüljenek. Az Egyesült Arab Emírségekben komoly összegekkel büntetik, ha valaki hátrahagyja az állatát.

(Guardian)

Irán szigeteinek megszállása esetén a megszállók vére önti majd el a Perzsa-öblöt – írta az X-en Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament házelnöke csütörtökön. Az AP szerint nem egyértelmű, mire reagálva fogalmazott ilyen hevesen.

„A haza vagy halál! Bármilyen agresszió az iráni szigetek ellen felülír minden visszafogottságot, feladjuk a visszafogottságunkat, és a Perzsa-öbölben a betolakodók vére fog folyni. Az amerikai katonák vére Trump személyes felelőssége” – írta Ghalibaf.

Irán három olyan szigetet ellenőriz a Perzsa-öbölben, amelyek az Egyesült Arab Emírségek közelében találhatók, ezeket Irán 1971-ben, az Emírségek megalakulása előtt szerezte meg.

„Az IDF nagyszabású támadássorozatot indított az iráni terrorrezsim infrastruktúrája ellen Irán egész területén” – közölte az izraeli hadsereg a Telegram-csatornáján. Több részletet nem osztottak meg a támadásokról.

Két iráni drón találta el az Egyesült Arab Emírségek legnagyobb városát csütörtök délelőtt, a támadást nem előzte meg figyelmeztetés.

Dubaj hivatalos hírügynöksége kisebb drónincidensnek nevezte az esetet, amely az al-Badaa negyedet érte, senki nem sérült meg.

Egy drónt lelőttek, és a lehulló repeszek eltalálták egy épület homlokzatát a városon átvezető 12 sávos autópálya mellett, de személyi sérülést ez sem okozott.

A hatóságok csütörtök reggel rakétafigyelmeztetést adtak ki, de a legutóbbi támadás előtt nem volt ilyen figyelmeztetés.

(AP)