Az Egyesült Államok tízmillió dolláros jutalmat ad az új iráni legfelsőbb vezetőről szóló információkért
- Lezuhant egy amerikai KC-135 utántöltő repülőgép Irakban, hat katona meghalt
- A magyar kormány több mint ezer magyart hozott haza a Közel-Keletről
- Az amerikai védelmi miniszter szerint Modzstaba Hamenei súlyosan megsérülhetett
- Az amerikai alelnök közölte, nem tudják, mennyire súlyosak az iráni legfelsőbb vezető sérülései
- Az amerikai kormány tízmillió dollárt ad iráni vezetőkről szóló információkért
- Trump szerint Irán hamarosan megadhatja magát, Teherán folytatást ígér
- Az Egyesült Államok több mint kétezer tengerészgyalogost vezényel Irán közelébe
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Donald Trump szerint hamarosan amerikai hadihajók kísérhetik a Hormuzi-szoroson átkelő hajókat. Az amerikai elnök nem adott pontosabb információt ezzel kapcsolatban, de hozzátette, hogy „ma néhány nagyon-nagyon jelentős sikert értünk el.”
A háborút addig fogják folytatni, „ameddig szükséges” – mondta Trump, mielőtt felszállt az elnöki repülőre. Irán jelenlegi helyzetéről úgy fogalmazott: „Megsemmisítették őket. Az országuk rossz állapotban van, összeomlik.”
Az elmúlt napokban is felmerült, hogy az Egyesült Államok haditengerészete biztosítaná a szoroson áthaladni kívánó kereskedelmi hajók biztonságát, de Pete Hegseth hadügyminiszter csütörtökön még azt mondta, a flotta egyelőre nem áll készen erre.
(CNN)
Az amerikai hadsereg csapást mért a Perzsa-öböl északi részén található Kharg-szigetre, amivel megsemmisítette Irán összes katonai egységét a területen. A sziget Iránhoz tartozik, és az amerikai elnök Irán legértékesebb szigetének nevezte a Truth Social-re írt üzenetében.
„Fegyvereink a legerősebbek a világon, de jóindulatúan úgy döntöttem, nem semmisítem meg a sziget olajipari infrastruktúráját” – írta Trump. Közölte, hogy amennyiben Irán vagy bárki más gátolja a hajók áthaladását a Hormuzi-szoroson, ezt a döntését megváltoztathatja. „Bölcs dolog lenne letenni a fegyvert, és megmenteni azt, ami még megmaradt az országukból, ami nem sok!” – írta Trump.
Ignácz Péter
A túlélésről szól az Izraellel vívott harc, az nem csak egy egyszerű összecsapás – jelentette ki Naim Kasszem, az Iránnal szövetséges Hezbollah vezetője. A libanoni fegyveres szervezet Kasszem közlése szerint egy hosszú háborúra készül, és kijelentette, hogy a megadás és a vereség „nem szerepel a szótárunkban” és fogadkozott, hogy a Hezbollah „a végsőkig küzdeni fog”.
Ignácz Péter
Izrael újabb támadást indított Izrael ellen, helyi idő szerint pénteken este tíz órakor. „Az izraeli hadsereg támadások masszív hullámát indított most az iráni terrorista rezsim infrastruktúrája ellen szerte Teheránban” – írta az izraeli hadsereg a fárszi nyelvű X-oldalán.
Teheráni lakosok hatalmas robbanásokról számoltak be.
Az Egyesült Államok tudja, hogy megsérült Modzstaba Hamenei, Irán új legfelsőbb vezetője, de azt már nem, hogy sérülései milyen súlyosak – mondta J. D. Vance. Az amerikai alelnök a CBS News riporterének kérdésére, hogy megsérült-e Hamenei egy amerikai légicsapásban, Vance közölte, hogy „Nos, ez nem teljesen egyértelmű valójában”.
Vance jelezte, hogy elég kaotikus a helyzet Iránban, ahol Izrael és az Egyesült Államok is több célpontot támadott. „Szóval, tudjuk, hogy megsérült. Nem tudjuk, hogy pontosan milyen súlyosan, de tudjuk, hogy megsérült” – mondta Vance.
Az amerikai kormány pénteken a tízmillió dollárt is elérő jutalmat ajánlott fel tíz iráni vezetőről, köztük Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hameneiről szóló információkért.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei megsebesült, és „valószínűleg el is torzult”.
Több amerikai lap is megerősítette a Wall Street Journal pénteki értesülését, hogy a Közel-Keletre vezénylik az amerikai tengerészgyalogság egyik expedíciós egységét. A nagyjából 2500 tengerészgyalogos, valamint további nagyjából 2500 tengerész a USS Tripoli kétéltű rohamhajóval és két másik hadihajóval együtt érkezik a Közel-Keletre.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan hova vezénylik a partaszállásokra kiképzett és felszerelt tengerészgyalogosok, és azt sem, hogy mi lesz a feladatuk. Az egység tagjai nagykövetségek védelmére, evakuálásokra és katasztrófavédelemre is specializálódtak.
„Amilyen gyorsan csak lehet” véget kell vetni az Irán ellen indított amerikai-izraeli háborúnak, mert az „senkinek sem hasznos és sokaknak, köztük nekünk is gazdasági károkat okoz” – mondta Friedrich Merz. A német kancellár szerint egy „meggyőző tervre” lenne szükség arra, hogyan zárják le a háborút – írta a DW.
Erről egy Norvégiában tartott hadgyakorlaton beszélt, a norvég és a kanadai miniszterelnök társaságában. Merz közölte, hogy veszélyes eszkalációt lehet látni, ahogy Irán válogatás nélkül lövi a környékén lévő országokat.
Merz arra a kérdésre, hogy az európai vezetőknek közvetlen kapcsolatba kellene-e lépniük Iránnal, a Hormuzi-szoros újranyitásának biztosítására, Merz közölte, hogy mindent megtesznek a háború befejezésére, és „minden diplomáciai csatornát használunk”.
Ignácz Péter
Több magas rangú iráni vezető is megjelent pénteken Teheránban, a Kudsz-napi megemlékezésen, amin több ezer iráni vett részt. A beszámolók szerint ott volt Maszúd Peszeskján elnök, Abbász Aragcsi külügyminiszter, a legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács vezetője, Ali Laridzsáni valamint az iráni rendőrség országos főkapitánya, és Irán legfelsőbb bírója is.
Utóbbi éppen az állami televíziónak adott interjút, amikor egy robbanás történt egy téren.
Az amerikai kormány a tízmillió dollárt is elérő jutalmat ajánlott fel tíz iráni vezetőről, köztük Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hameneiről szóló információkért. Rajta kívül még mások mellett a Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács főtitkára, a legfelsőbb vezető irodájának helyettes kabinetvezetője, a védelmi tanács főtitkára, az iráni belügyminiszter és a hírszerzésért felelős miniszter szerepel a listán.
Több emberről nem tudtak fényképet közzétenni, és vannak olyanok is köztük, akiknek a nevét sem tudják, csak a beosztását közölték.
Egy, a X közösségi oldalon közzétett posztban jelezték, hogy a jutalom mellett áttelepítésre is jogosulttá válhatnak, akik információkat szolgáltatnak a vezetőkről.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter erőteljesen kikelt az amerikai sajtó ellen, amiért nem úgy számolnak be az Irán ellen indított amerikai-izraeli háborúról, ahogyan azt ő szeretné. Hegseth az előre megírt nyilatkozatának nagy részét a média elleni támadásnak szentelte, amiért olyan cikkeket jelentetnek meg, amiket ő „fake newsként” jellemzett.
Különösen a CNN emelte ki, egy cikke miatt, amiben arról írtak, hogy a Trump-kormányzat alulbecsülte, hogy az Irán elleni támadásnak milyen hatása lesz a Hormuzi-szorosra.
Bár a szorosban gyakorlatilag teljesen megszűnt a hajóforgalom, Hegseth kijelentette, hogy az nincsen lezárva. „Jelenleg az egyetlen dolog, ami akadályozza a hajózást, az az, hogy Irán lövöldöz a hajókra. Nyitva áll a hajóforgalom előtt, ha Irán ezt nem teszi” – közölte Hegseth.
Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.
Ignácz Péter
Irán átengedett a Hormuzi-szoroson kettő, indiai zászló alatt hajózó, cseppfolyósított földgázt szállító tankert – írta a France24 négy, a helyzetet közvetlenül ismerő forrásra hivatkozva. Emellett egy szaúd-arábiai nyersolajat szállító indiai tanker is áthaladhatott a szoroson még március 1-én, és az szombaton fog megérkezni Indiába.
Közben a török közlekedésügyi miniszter bejelentette, hogy Irán átengedett egy török tulajdonban lévő hajót. „Tizenöt török tulajdonban lévő hajónk van a Hormuzi-szorosban, és az egyiket át tudtuk juttatni, miután engedélyt kaptunk az iráni hatóságoktól” – mondta a miniszter. Azt nem közölte, hogy a hajó mikor haladt át a szoroson.
Közel nyolcszáz ember halt meg, és majdnem kétezren sebesültek meg az Izrael és a Hezbollah között az előző héten kitört háborúban – közölte a libanoni egészségügyi minisztérium adataira hivatkozva a New York Times. A halottak között több mint száz gyerek van, a minisztérium adatai szerint.
Nawaf Salam libanoni kormányfő pénteken az izraeli támadások leállítását sürgette, tagadva, hogy Bejrút nem fegyverezte le az Iránnal szövetséges fegyveres csoportot, közölve, hogy a Hezbollah több mint ötszáz katonai pozícióját és fegyverraktárát számolták fel Libanon déli részén. „Ezek nem csak jelképes gesztusok” – közölte.
Az izraeli hadsereg szóvivője közben bejelentette, hogy folytatódnak és erősödni fognak a támadások Libanonban és Iránban is, és több katonát vezényelnek Izrael északi határvidékére – írta az AP. Az izraeli hadsereg közlése szerint több mint 1100 célpontot támadtak Libanonban.
Donald Trump amerikai elnök irritáltan reagált arra a kérdésre a Fox Newsnak adott interjújában, hogy az Egyesült Államok meg akarja-e támadni az iráni Kharg-szigetet, ami önmagában az iráni olajexport nagyjából kilencven százalékát bonyolítja le – írta a CNN.
Ahogy azt egy korábbi cikkünkben írtuk, az iráni gazdaságnak a legsúlyosabb érvágás az lenne, ha az amerikaiak vagy az izraeliek megtámadnák a Kharg-szigeten lévő olajterminált, amely szinte önmagában felelős a napi 1,6 millió hordós iráni olajexportért.
„Brian, nem tudok válaszolni egy ilyen kérdésre. … Fel sem kellene tenned.” – mondta Trump Brian Kilmeade műsorvezetőnek, a sziget megtámadását firtató kérdésére. Az elnök közölte: „Oké, tegyük fel, hogy megcsinálom, vagy tegyük fel, hogy nem fogom megtenni. Mit mondhatnék neked? »Ó, igen, Brian, gondolkodom rajta, hadd mondjam el, mikor és mikor fog megtörténni.« Ez nem, tudod, ez egy kicsit ostoba kérdés, egy kicsit meglepő tőled, mert okos ember vagy.”
Szakértők korábban azt mondták, hogy a Kharg-sziget megtámadásához, vagy elfoglalásához jelentős mennyiségű szárazföldi erőre lenne szükség – írta a CNN. A Wall Street Journal pénteken arról számolt be amerikai tisztviselőkre hivatkozva, hogy a Pentagon több ezer tengerészgyalogost vezényel a térségbe.
Az Egyesült Államok a Közel-Keletre vezényeli az amerikai tengerészgyalogság egyik expedíciós egységét – írta a Wall Street Journal két amerikai tisztviselőre hivatkozva. A lépést azután teszik, hogy Irán egyre jobban támadja a Hormuzi-szorost és megbénította a stratégiai fontosságú vízi úton a közlekedést – írta a lap.
A tengerészgyalogokat a térségért felelős Középső Parancsnokság kérésére hagyta jóvá Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter – írta a Journal. Egy ilyen expedíciós egység jellemzően 2500 tengerészgyalogosból áll – közölte a lap. A Pentagon szóvivője nem válaszolt a Journal ezzel kapcsolatos kérdéseire.
A lap egy későbbi posztjában már azt közölte három tisztviselőre hivatkozva, hogy újabb hadihajókat is vezényelnek a térségbe, és egy partraszállásokra is használható kétéltű készenléti csoportot, ami több hadihajóból, és jellemzően ötezer tengerészgyalogosból áll. A Journal értesülései szerint a Japánban állomásozó USS Tripoli kétéltű rohamhajó is a Közel-Keletre tart, a hozzá tartozó tengerészgyalogosokkal.
Mind a hat tagja meghalt annak a KC-135-ös amerikai utántöltő repülőgépnek, ami Nyugat-Irakban zuhant le – közölte az amerikai fegyveres erők Középső Parancsnoksága. Neveiket egyelőre nem hozták nyilvánosságra, ezt majd csak 24 órával azután teszik meg, hogy értesítették legközelebbi hozzátartozójukat.
Az eset körülményeit még vizsgálják – közölte az amerikai hadsereg. Korábban azt közölték, hogy az esetben egy másik repülőgép is érintett lehetett, ugyanakkor a vizsgálat első eredményei szerint az esetet nem ellenséges támadás, és nem is baráti tűz okozta.
Korábban még azt lehetett tudni, hogy a hatfős legénységből négyen haltak meg.
A amerikai haditengerészet Földközi-tengeren hajózó USS Oscar Austin nevű rombolója lőtte le a Törökországra pénteken kilőtt ballisztikus rakétát – írta az AP amerikai hírügynökség egy amerikai kormányzati tisztviselőre hivatkozva.
A névtelenséget kérő tisztviselő közlése szerint ez már a harmadik alkalom volt az elmúlt két hétben, hogy egy, a Földközi-tenger keleti térségében lévő amerikai romboló elfogott egy rakétát a török légtérben.
A török védelmi minisztérium korábban csak annyit közölt, hogy a NATO kelet-mediterrán térségbe telepített lég- és rakétavédelmi eszközei semlegesítették a rakétát.
Donald Trump egy szerdai online G7-megbeszélésen azt mondta a részt vevő vezetőknek, hogy Irán hamarosan megadja magát – számolt be az Axios három, a beszélgetésről tájékoztatott tisztviselőre hivatkozva. Az amerikai elnök azt is sugallta, hogy Teheránban már nincs olyan vezető, aki hivatalosan be tudná jelenteni a kapitulációt. Nem sokkal a G7-egyeztetés után Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei nevében kiadták az első nyilvános nyilatkozatát. Az iráni állami televízióban Hamenei mutatása nélkül felolvasott üzenetben azt mondták, hogy az ország folytatni fogja a harcot, megbosszulja az iráni „mártírokat”, és akár új frontokat is nyithat a háborúban olyan területeken, ahol az ellenfelek különösen sebezhetőek. Irán továbbra is fenyegetni fogja a Hormuzi-szoros forgalmát.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei megsebesült, és „valószínűleg el is torzult”.
A G7 vezetői közben egyre inkább aggódnak a háború gazdasági következményei miatt, és arra kérték Trumpot, hogy minél hamarabb zárja le a konfliktust, valamint garantálja a Hormuzi-szoros biztonságát. A beszélgetésről tájékoztatott források szerint az amerikai elnök a háború céljait és lezárásának időzítését illetően kétértelmű volt, konkrét határidőt nem adott, csak annyit mondott, hogy „be kell fejeznünk a munkát”, hogy öt éven belül ne robbanjon ki újabb háború Iránnal. Eközben az amerikai pénzügyminisztérium – európai tiltakozások ellenére – egy hónapos mentességet jelentett be az orosz olajra vonatkozó szankciók alól.
A posztot frissítettük Hegseth nyilatkozatával.
Emmanuel Macron francia elnök pénteken arról beszélt, hogy Franciaország továbbra is támogatja szövetségeseit a Közel-Keleten, miután egy francia katona meghalt egy dróntámadásban az iraki Erbíl térségében.
A támadás egy kurd katonai bázist ért, ahol francia katonák iraki egységeket képeznek ki. Macron hangsúlyozta, hogy semmi sem igazolhatja a Franciaország elleni támadásokat.
Hozzátette: Franciaország nyugodtan, ugyanakkor határozottan fog reagálni a helyzetre. A francia elnök szerint országa továbbra is megbízható partner marad a térségben, miközben védi állampolgárait, valamint Franciaország érdekeit és biztonságát.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei megsebesült, és „valószínűleg el is torzult”, a miniszter azonban nem közölt bizonyítékot vagy részleteket az állítás alátámasztására. Ezzel szemben Maszúd Peszskján iráni elnök fia azt közölte a Times of Israel szerint szerdán, hogy Hamenei nem sérült meg.
Hegseth a Pentagonban arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28. óta több mint 15 ezer célpontot támadott Iránban, ami átlagosan napi ezer fölötti csapást jelent. Az iráni válaszcsapások között dróntámadások is voltak, köztük egy kuvaiti támadás, amelyben hat amerikai katona meghalt.
A térségben közben tovább eszkalálódik a konfliktus: Izrael több mint 200 célpontot támadott Irán nyugati és középső részén, miközben Teheránban robbanás történt egy Kudsz-napi tüntetés közelében. A harcok Libanonra és a Perzsa-öböl térségére is kiterjedtek: dróntámadások érték Ománt, Szaúd-Arábia több tucat drónt fogott el, Dubajban pedig egy elfogott drón roncsai okoztak károkat egy pénzügyi központ épületében.
(AP)
Dévai László
António Guterres ENSZ-főtitkár pénteken tűzszünetre szólította fel Izraelt és a Hezbollahot. A politikus a bejrúti Baabda elnöki palotában találkozott Joseph Aoun libanoni elnökkel, majd újságíróknak azt mondta: erőteljesen kéri mindkét felet, hogy fegyvernyugvással vessenek véget a harcoknak.
Guterres szerint Libanont olyan konfliktusba sodorták bele, amelyet a lakosság nem választott volna. Úgy fogalmazott, reméli, hogy a jövőben egy békés Libanonba térhet majd vissza, ahol az állam rendelkezik a fegyveres erő alkalmazásának kizárólagos jogával.
(AP)
Az izraeli hadsereg közlése szerint a csütörtöki bejrúti dróntámadásban meghalt Mortada Srour professzor a Hezbollah fegyvergyártási hálózatának egyik tagja volt, írja az AP. A hadsereg pénteken azt állította, hogy Srour a szervezet fegyvergyártásával kapcsolatos területeken számított szakértőnek. Srour a támadásban meghalt két akadémikus egyike volt.
A Libanoni Egyetem egyik, Bejrúttól délre található campusán tanított kémiát. Az izraeli hadsereg szerint ő volt Mohammad Srour testvére, aki a Hezbollah légi egységének parancsnoka volt, és 2024-ben egy izraeli csapásban halt meg. Az IDF szerint a Hezbollah fegyvergyártással foglalkozó emberei Libanon különböző pontjain működnek, hogy növeljék a szervezet saját fegyverellátási képességét.
Dévai László
António Guterres pénteken Bejrútba utazott, miközben tovább tart az Izrael és a Hezbollah közötti háború. António Guterres az X-en azt írta, hogy látogatása a libanoni néppel való szolidaritás jegyében történik.
A főtitkár a március 2-án kirobbant harcokra utalva – amikor a Hezbollah rakétákat lőtt ki Észak-Izrael felé – azt írta, hogy nem a libanoni emberek választották ezt a háborút, hanem belesodródtak.
Guterres hozzátette, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse egy békés jövő megteremtését, amelyet Libanon és az egész régió nagyon megérdemel.
A minisztérium az X-en közzétett közleményében azt írta: egy Iránból kilőtt ballisztikus fegyver lépett be a török légtérbe, amelyet a NATO kelet-mediterrán térségbe telepített lég- és rakétavédelmi eszközei semlegesítettek. A közlemény szerint a rakéta megsemmisítése a szövetség térségben állomásozó védelmi rendszereinek közreműködésével történt, miután az a török légtérbe hatolt.
Hozzátették: az ország és a török légtér elleni fenyegetésekkel szemben minden szükséges intézkedést határozottan megtesznek. A tárca nem közölt további részleteket arról, hogy pontosan milyen típusú rakétáról volt szó, illetve hogy a NATO mely konkrét eszközei vettek részt az elfogásban.
(BBC)
Az amerikai hadsereg közlése szerint négyen meghaltak annak a katonai repülőgépnek a hatfős legénységéből, amely csütörtökön lezuhant Nyugat-Irakban. A mentőalakulatok továbbra is keresik a legénység két eltűnt tagját.
A lezuhant gép egy amerikai légi utántöltő repülőgép volt. A hadsereg szerint a balesetben egy másik repülőgép is érintett lehetett, ugyanakkor a vizsgálat első eredményei szerint az esetet nem ellenséges támadás, és nem is baráti tűz okozta.
Az amerikai Központi Parancsnokság (Centcom) közleményében azt írta, hogy a baleset körülményeit továbbra is vizsgálják. A hatóságok egyelőre nem közöltek további részleteket az incidensről.
A közel-keleti háború kitörése óta több mint ezer, a térségben rekedt magyar állampolgárt szállított haza a magyar kormány – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tájékoztatás szerint eddig összesen 12 mentesítő járat indult, amelyekkel összesen 1223 embert hoztak haza, közülük 1105 volt magyar állampolgár.
A legutóbbi járat Maszkatban és Rijádban vett fel utasokat, összesen 63 embert, köztük 56 magyart. Ők Kuvaitból, Katarból és Dubajból utaztak át ezekbe a városokba, hogy felszállhassanak a Budapestre tartó repülőgépre. A járatok közül kilencet a Magyar Honvédség légiereje teljesített, hármat pedig a Flydubaitól bérelt repülőgépek.
A miniszter szerint a térségben továbbra is feszült a helyzet, mivel folytatódnak az iráni rakéta- és dróntámadások arab országok ellen. Bár a polgári légi közlekedés részben már helyreállt, például Dubajból napi egy-két menetrend szerinti járattal el lehet jutni Budapestre, a helyzet gyorsan romolhat.
Emiatt a térségben működő magyar nagykövetségek és konzulátusok továbbra is 24 órás ügyeletet tartanak, és a minisztérium arra kéri az ott tartózkodó magyarokat, hogy regisztráljanak konzuli védelemre, az utazást tervezők pedig lehetőleg halasszák el a látogatást.
Nagy erejű robbanás történt pénteken Teheránban egy olyan téren, ahol éppen tüntetők gyűltek össze a Kudsz-napi megemlékezésen – jelentette az iráni állami televízió. A robbanás a Ferdowsi téren történt, az Enghelab utca közelében, nem messze a Teheráni Egyetemtől, amely a Jeruzsálem napjaként is ismert rendezvény egyik központi helyszíne.
A félhivatalos Tasnim hírügynökség által közzétett felvételeken szürke füstoszlop látható a téren, miközben a demonstrálók „Halál Izraelre” és „Halál Amerikára” jelszavakat skandálnak. A robbanás oka egyelőre nem ismert. A beszámolók szerint Izrael röviddel az incidens előtt figyelmeztetett, hogy a környéken csapásokra kerülhet sor.
(AP)
Az izraeli hadsereg közlése szerint az izraeli légierő több, a Hezbollahhoz köthető pénzügyi intézményt és egyéb infrastruktúrát támadott Libanon különböző részein. A csapások során Bejrútban az Al-Qard al-Hasan nevű szervezet több létesítményét is célba vették, amelyet Izrael szerint a Hezbollah kvázi bankként használ.
Az IDF állítása szerint az intézményen keresztül a szervezet pénzt tárol, fizetéseket folyósít a harcosainak, Iránból érkező forrásokat kezel, valamint fegyverbeszerzéseket finanszíroz. A hadsereg szerint az elmúlt napokban több ilyen létesítményt is támadtak.
A közleményben hozzáteszik, az izraeli légierő emellett fegyverraktárakat és más Hezbollah-objektumokat is célba vett a kelet-libanoni Bekaa-völgyben, valamint Dél-Libanonban. Az IDF közölte, ezek a műveletek annak a hadműveletnek a részei, amelynek célja, hogy mélyebb csapást mérjen a Hezbollah terrorszervezet erőforrásaira.
Az izraeli hadsereg sürgős figyelmeztetést adott ki a teheráni térség több területén élőknek a tervezett légicsapások előtt. A közlemény szerint az IDF a következő órákban katonai infrastruktúrát fog támadni a főváros környékén, hasonlóan az elmúlt napok műveleteihez.
Kamal Penhasi alezredes, az izraeli hadsereg perzsa nyelvű szóvivője azt mondta, hogy a támadások az iráni rezsim katonai létesítményeit célozzák. A lakosságot arra kérte, hogy biztonságuk érdekében azonnal hagyják el azokat a területeket, amelyeket a figyelmeztetésben közzétett térkép jelöl.
A Srí Lanka-i külügyminisztérium közölte, hogy átadták az iráni hatóságok képviselőinek annak a 84 iráni tengerésznek a földi maradványait, akik egy amerikai tengeralattjáró támadásában haltak meg március 4-én.
A tengerészek az iráni haditengerészet IRIS Dena nevű hajójának legénységéhez tartoztak. Thushara Rodrigo külügyi szóvivő szerint a minisztérium befejezte a külföldi áldozatok hazaszállításához szükséges eljárást, és a holttesteket átadták az iráni képviselőknek.
A maradványokat pénteken a Srí Lanka déli részén található Hambantota repülőteréről szállítják Iránba. A támadás után a Srí Lanka-i haditengerészet 32 tengerészt mentett ki az IRIS Denáról. Emellett egy másik iráni hadihajóról több mint 200 tengerészt vittek partra, miután a hajók egy indiai haditengerészeti gyakorlatról tértek vissza.
(AP)
