Az olaj- és gázlétesítmények elleni támadások még az iráni háborúban is új szintet jelentenek
Minden korábbinál veszélyesebb pontjához érkezett az Irán ellen indított, már harmadik hete tartó amerikai–izraeli háború, miután Izrael támadást hajtott végre a legfontosabb iráni energetikai létesítmény, a Dél-Parsz gázmező ellen. Irán válaszul rakétatámadásokat indított az Öböl menti országok gáz- és olajlétesítményei, köztük a közös gázmezejükön osztozó Katar ékkövének számító Rasz Laffán ipari övezet ellen, ahol a világ legnagyobb cseppfolyósított földgázt (LNG) feldolgozó üzeme található. Találat érte Izrael haifai olajfinomítóját is, de komolyabb károk nem keletkeztek.
Irán további pusztító támadásokkal fenyegetőzött, ha újabb támadás éri energiainfrastruktúráját. A másik oldalon Washington is fenyegetőzött: ha az iráni rezsim nem hagyja abba a Katar és a térségbeli olaj- és gázlétesítmények elleni támadásokat, habozás nélkül felrobbantja Irán egyik legnagyobb gázmezőjét. Az Axios szerint pedig a Trump-kormány az iráni olajexporthoz kulcsfontosságú Kharg-sziget megszállását vagy blokád alá vonását fontolgatja, hogy rákényszerítse Iránt a Hormuzi-szoros megnyitására.
Az energiaipari célpontok elleni támadások hatására újra megugrott a brent kőolaj egyébként is magasan lévő ára. 2022 októbere óta nem volt ilyen drága a benzin az Egyesült Államokban, Ázsiában esni kezdtek a részvényindexek, Európába pedig a földgáz ára 30 százalékkal emelkedett. Elemzők attól tartanak, hogy az iráni háború új szintre léphet, ha mindkét oldalon a térségbeli energiainfrastruktúra kerül a támadások fókuszába. Ez akkor is komoly elhúzódó károkkal járhat, ha sikerülne rövid időn belül újranyitni a Hormuzi-szorost, amin Irán most csak néhány, kínai, indiai török tankert enged át.
Az iráni gázmező elleni támadás az amerikai és izraeli kormány között is ellentétet szült. Izraeli és amerikai tisztviselők arra utaltak, hogy a Fehér Házat előre értesítették a tervezett támadásról, de Trump később már azt állította, hogy nem tudott a csapásról, majd azt, hogy ellenezte azt. Az amerikai elnök szerint Izrael nem fogja újra megtámadni Irán Dél-Parsz gázmezőjét, „hacsak Irán nem dönt úgy, hogy megtámad” egy másik ártatlan nemzetet, ami ebben az esetben Katar volt.
A brent típusú kőolaj ára péntekre annak ellenére emelkedett, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megígérte, eleget tesznek Trump kérésének, és nem támadják újból Irán energetikai létesítményeit.
Új fejezet
Az Irán ellen indított amerikai légi támadások eddig elsősorban katonai, politikai és rendfenntartó célpontok ellen irányultak, és elkerülték a fontos energiatermelő létesítményeket. Emellett az előzetes vizsgálat arra utalt, hogy elavult adatokra támaszkodva az amerikaiak rombolhattak le egy iráni iskolát még a légicsapások első hullámában.
Izrael Teheránban korábban már támadott a fegyveres erőket is ellátó olajdepókat és egy olajfinomítót. Az egyik depót ért légicsapás miatt sűrű fekete füst jelent meg Teherán fölött, és a légkörbe jutott olajrészecskék csapadékként kicsapódva fekete esővel áztatták a környéket. Az Egyesült Államok nyilvánosan is jelezte, hogy nem volt közük ehhez a támadáshoz, és források szerint a háttérben is dühösen reagáltak. Az Axios és a Wall Street Journal akkori értesülései szerint közölték is az izraeli kormánnyal, hogy csak az Egyesült Államok beleegyezésével támadhatják az iráni energiaipari infrastruktúrát.
Ezt egyrészt azért is el akarták kerülni, mert ha a légicsapások végén egy rezsimváltó helyzetet tudnak teremteni, akkor egy USA-val barátibb Irán erőforrásaiban is nehezen helyrehozható károkat okoznának. Az Axios értesülései szerint egy másik ok az volt, hogy féltek, Irán erőteljes válaszcsapásokat indíthat az Öböl menti országok energetikai létesítményei ellen, amit Teherán akkor még nem tett meg. Ezek ellen is előfordultak korábban iráni támadások, de azok még nem okoztak igazán nehezen kijavítható károkat az olaj- és földgáztermelő központokban. Ez azonban a héten megváltozott az izraeli támadással, ami Irán kulcsfontosságú földgáztermelő központját célozta.
Irán legfontosabb gázlelőhelyét lőtték
Izrael szerdán hajtott végre támadást a Dél-Parsz gázmező ellen, ami az iráni földgáztermelés nagyjából hetven százalékát adja, és része a világ legnagyobb, az Arab-öböl alatt található földgázlelőhelyének. A másik, nagyobb része az Északi Mező, ami Katarhoz tartozik.
A Dél-Parsz mezőből naponta nagyjából 730 millió köbméter gázt termelnek ki, ami majdnem megegyezik az Európai Unió átlagos nyári napi földgázfogyasztásával. A kitermelt gázt szinte teljes egészében belföldi fogyasztásra használják, exportra évente a termelés nagyjából öt százaléka jut, amit főleg Törökországba, Irakba, Örményországba és Azerbajdzsánba adnak el.
A Dél-Parsz kiesése „súlyos gázhiányt” idézne elő Iránban – mondta a New York Timesnak Dalga Khatinoglu, az iráni energiaszektor örményországi szakértője. Irán a világ negyedik legnagyobb földgázfogyasztója. Az áramtermelés nagyjából nyolcvan százalékát gázerőművek biztosítják, és emellett fűtésre, főzésre és az iráni ipar ellátására használják a földgázt. Bár Irán Oroszország után a világ második legnagyobb földgázkészletével rendelkezik, az infrastruktúra rossz állapota miatt már így is gázhiánytól szenvedett, és évente több mint harmincmilliárd köbméter veszik el szándékos égetés és szivárgások miatt.
A szerdai izraeli támadás a New York Times által idézett első elemzések szerint a gázmező egy olyan szakaszát érintette, ami az iráni földgáztermelés közel 12 százalékáért felel. Iráni tisztviselők csütörtöki közlése szerint a komplexum működése nem állt le, és a támadásban földgáztartályokat, valamint egy gázfeldolgozó üzemet céloztak. A Fársz iráni hírügynökség közlése szerint a területen több létesítményben is robbanásokat lehetett hallani. A károk pontos mértékét nem tudni.
Kemény válaszcsapások
Az iráni Forradalmi Gárda szerdán, az izraeli támadás után közölte, hogy amiatt legitim célpontnak tekintik Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek energiaiparát. Irán nem sokkal később rakétákkal és drónokkal kezdte el támadni az Öböl-országok létesítményeit, és a csapások helyi idő szerint csütörtök reggel is folytatódtak. Izraelben csütörtökön iráni rakétatámadás érte a Haifa kikötőjében lévő olajfinomítót, amelyben az izraeli energetikai miniszter szerint nem keletkeztek jelentős károk.
Kuvaitban két olajfinomítót ért kisebb tüzeket okozó dróntámadás. Abu-Dzabiban fel kellett függeszteni a munkát a világ egyik legnagyobb földgázfeldolgozó üzemének számító Habshan létesítményben, valamint a Bab olajmezőn az iráni válaszcsapások miatt. Szaúd-Arábiában drón csapódott csütörtökön a Saudi Aramco olajcég egyik finomítójába Janbu kikötővárosában, egy oda tartó ballisztikus rakétát pedig lelőttek. Szerdán egy rijádi olajfinomító felé tartó négy rakétát lőttek le, a közelében robbanásokat lehetett látni.
Emellett komoly károk keletkeztek a katari Rasz Laffánban, ami ugyanazt a gázmezőt használja, mint az iráni Dél-Parsz. A helyi hatóságok szerint szerdán öt ballisztikus rakéta támadta a létesítményeket. Négyet elfogtak, de egy átjutott a védelmi rendszeren és becsapódott, tüzeket és súlyos károkat okozva. A rakéta a Shell tulajdonában lévő Pearl GTL-ben okozott károkat, ami a világ legnagyobb olyan üzeme, ahol földgázból benzint és gázolajt állítanak elő. Helyi idő szerint csütörtök reggel újabb iráni támadást érte a területet.
A világ legnagyobb földgázmezőjét használó Rasz Laffán a 20 százalékát adja világ LNG-ellátásának, és már korábban fel kellett függeszteni a működését egy iráni dróntámadás miatt. Az ott kitermelt földgázt főleg ázsiai országok veszik meg, de az utóbbi években európai országok is egyre többet vásárolnak belőle.
Az arab országok őrjöngenek, Trump fenyeget
Az Öböl menti országok dühös közleményekkel reagáltak az iráni és az izraeli támadásokra. A Wall Street Journal értesülései szerint az arab kormányok őrjöngtek az izraeli támadás miatt. A katari kormányfő egyik tanácsadója „veszélyes és felelőtlen lépésnek” nevezte a csapást, az Egyesült Arab Emírségek veszélyes eszkalációról beszélt, ami nemcsak a globális energiaellátást, hanem a régió biztonságát kockáztatja.
A katari külügyminisztérium az iráni válaszcsapásokat szintén „veszélyes eszkalációnak” minősítette, amellyel a szakadék szélére lökik a régiót és olyan országokat vonnak be a konfliktusba, amelyek nem részei annak. A támadásokra válaszul Katar kiutasította az iráni katonai és biztonsági attasét. Szaúd-Arábia külügyminisztere pedig jelezte Iránnak, hogy fenntartják a jogot katonai válaszcsapások indítására, ha úgy érzik, szükség van rá.
Az Egyesült Államok arab szövetségesei azért is dühösek, mert Washingtonban nem tudták megakadályozni az izraeli támadást. Úgy érzik, hogy a komoly pénzeket felemésztő befektetéseik ellenére nincsen semmi befolyásuk a Trump-kormánynál, pedig keményen lobbiztak azért, hogy a válaszcsapások veszélye miatt ne támadják az iráni energiaszektort – írta a Wall Street Journal.
Az Axios, a Wall Street Journal és a CNN amerikai és izraeli tisztviselőktől származó kezdeti értesülései szóltak arról, hogy a Fehér Ház előre tudott az izraeli támadás tervéről, és nem volt ellenvetésük. A támadást előzetesen lebeszélték Washingtonnal – mondta a New York Timesnak három izraeli tisztviselő. Az AP is arról számolt be egy névtelenül nyilatkozó kormányzati tisztviselőre hivatkozva, hogy Izrael előre szólt a támadásról, de arra már nem válaszolt, hogy a Trump-kormány egyetértett-e vele.
A Wall Street Journal értesülései szerint Trump támogatta a támadást, mert úgy érezte, hogy azzal erős üzenetet küldenek Teheránnak a Hormuzi-szoros lezárása miatt, de szerinte az iráni vezetés megértette az üzenetet, és az elnök már ellenzi az iráni energiainfrastruktúra elleni támadásokat. Az Axiosnak egy izraeli tisztviselő szintén azt mondta, hogy a támadással jelezni akarták, hogy Irán energiaszektorát fogják támadni, ha továbbra is akadályozzák a forgalmat a szorosban, ahol a világ olajexportjának húsz százaléka halad át.
A támadással jelezni próbálták az iráni vezetésnek, hogy tönkre tudják tenni az áramellátást, és ezzel le tudják állítani az egész országot – mondta a New York Timesnak Ehud Yaari, a Washington Institute amerikai külpolitikai intézet kutatója. A Wall Street Journal értesülései szerint Izrael egyik célja az volt, hogy megfosszák az iráni tüntetések véres leverésében kiemelkedő szerepet játszott Forradalmi Gárdát bevételeinek egy részétől.
Trump aztán a közösségi oldalán közölte, hogy a támadást Izrael egyedül hajtotta végre, és „az Egyesült Államok semmit sem tudott erről a konkrét támadásról”. Az amerikai elnök csupa nagybetűvel hangsúlyozva jelezte, hogy Izrael nem fog több támadást végrehajtani a Dél-Parsz gázmező ellen. Ugyanakkor azzal fenyegette meg Teheránt, hogy egy újabb Katar elleni támadásra válaszul az Egyesült Államok „fel fogja robbantani az egész Dél-Parsz gázmezőt”, olyan erő bevetésével, amit Irán még soha nem tapasztalt.
Csütörtökön azt is kijelentette, hogy beszélt Netanjahuval, és felszólította, hogy ne hajtsanak végre több ilyen támadást. „Függetlenek vagyunk. Remekül kijövünk egymással. Összehangolt a dolog. De időnként csinál valamit, és ha nekem nem tetszik... Szóval, ezt már nem csináljuk” – mondta az amerikai elnök. Netanjahu is megerősítette, hogy Trump arra kérte őket, hogy ne hajtsanak végre újabb támadásokat, és így is fognak tenni. Szerinte egyeztetnek, de Trump a főnök.
Az iráni külügyminiszter csütörtökön még nagyobb támadásokkal fenyegetőzött, ha az ország energiainfrastruktúráját újabb támadás éri. Abbász Aragcsi szerint válaszcsapásaik visszafogottak voltak, de ez nem így lesz hasonló légicsapások esetén. Azt állította, hogy katonai erejüknek csak egy kis részét használták fel, miután kérések érkeztek hozzájuk a deeszkalációra. Irán elnöke szerdán kijelentette, hogy a támadások olyan „kontrollálhatatlan következményekkel járhatnak, amelyek elboríthatják az egész világot”.
Az egész világon és Európában is érezni hatását
A Dél-Parsz gázmező elleni támadások és az iráni válaszcsapások után a kőolaj meredeken drágulni kezdett, és a brent hordónkénti ára egy nap alatt majdnem tíz százalékot emelkedve elérte a 119 dollárt. Ez nagyjából 50 százalékkal drágább, mint az Iráni háború megindításakor, majd péntekre 108 dollárra esett vissza. Közben Európában a földgáz ára harminc százalékkal lett drágább, és a háború előtti ár duplájára emelkedett, majd egy kissé visszaesett. A Goldman Sachs szerint tartósan háromjegyű olajárra kell készülni.
„Ez egy rémálom” – mondta a Wall Street Journalnek Varga Tamás, a PVM olaj londoni pénzügyi cég elemzője, jelezve, hogy a piac nehezen tudja beárazni az olaj árát a háború jelentette bizonytalanságok miatt. Az Európai Központi Bank szerint a gazdasági kilátások „jelentősen bizonytalanabbak” lettek, és az energiaárak növekedése rövid távon hatással lesz az inflációra is. Közben Ázsiában, ahol több ország is nagy felvásárlója a katari cseppfolyósított földgáznak, esni kezdtek a részvényindexek, csakúgy, mint a Wall Streeten.
A katari Rasz Laffán esetleges kiesése durva következményekkel járhat Európában és Ázsiában. Japán, Dél-Korea, India és Kína erőteljesen támaszkodik a katari földgázra, és az utóbbi években Európa is egyre többet kezdett el vásárolni, hogy azzal pótolja a vezetéken érkező orosz gázt – írta a Wall Street Journal. Mivel cseppfolyósított gázból nincsenek nagy tartalékkészletek, a még el nem adott termékekért már most árverseny indult európai és ázsiai vevők között.
A gázmező elleni támadás „a konfliktus egyértelmű kiszélesítése” – idézte az AP a New York-i Soufan Center elemzését. Szerintük Izrael a támadással még nagyobb nyomást akar helyezni az iráni rezsimre. A Tel-Aviv Egyetemen működő Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének szakértője, Joel Guzanszki a Times of Israelnek még az iráni válaszcsapások előtt azt mondta, hogy az iráni gázmező elleni támadásnak stratégiai jelentősége lehet, és akár a háború fordulópontját is jelentheti, mert ez volt az első alkalom, hogy jelentős támadás ért egy iráni földgázlétesítményt. Válaszul Irán az Öböl-országok olaj- és földgázlétesítményeit támadhatja, ami „egy új szintre emelheti a háborút”, és „nagyon veszélyes eszkalációt” hozhat – magyarázta a szakértő.
A támadásoknak ráadásul szakértők szerint olyan hosszú távú hatásai lehetnek, amit még a háború lezárása után is nyögni fog a világ, mert a károk kijavítása hosszú időt vesz igénybe
– mondta a Wall Street Journalnek Martin Senior, az Argus Media szakértője. Saul Kavonic, az MST Financial elemzője a Financial Timesnak arról beszélt, hogy egy LNG előállító üzem egyes részeinek helyreállítása akár években is beletelhet. Hasonlóan látta a CNN-nek nyilatkozó Rob Thummel, a Tortoise Capital vezető portfóliómenedzsere.
Katar kormányfője csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy „súlyos következményekkel járnak majd a világ energiaellátására” az ország létesítményei elleni támadások. A támadások miatt 17 százalékkal csökkent a cseppfolyósított földgáz exportkapacitás, ami évi húszmilliárd dolláros bevételkiesést okoz. A helyreállítás pedig akár öt évet is igénybe vehet, mondta a Reutersnek a katari energiaügyi miniszter. Kavonic szerint a világ egy nagyon súlyos gázválság lehetőségével néz szembe.
