Trump szerint már nagyon közel vannak céljaik eléréséhez, ezért fontolóra veszik az Irán elleni katonai erőfeszítéseik leállítását
- Izrael éjszaka dél-szíriai célpontokra mért csapásokat, az IDF állítása szerint a drúz lakosságot ért támadásokra reagáltak.
- Péntek reggel Izrael újabb támadást indított Teherán ellen, miközben több dróntámadás érte a kuvaiti finomítót.
- Az iráni állami televízió szerint egy légicsapásban meghalt a Forradalmi Gárda szóvivője.
- Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei egy nyilvános üzenetben közölte, hogy országa ellenségeit meg kell fosztani a biztonságuktól.
- Pénteken a Brent típusú kőolaj ára hordónként 110 dollár fölé emelkedett, az amerikai benzin pedig 2022 ősze nem volt ilyen drága.
- Az Axios információi szerint a Trump-kormány a Hárg-sziget megszállását vagy blokádját fontolgatja, hogy rákényszerítse Iránt a Hormuzi-szoros megnyitására.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Az izraeli hadsereg új evakuálási parancsot adott ki a libanoni főváros déli külvárosaira, a közlemény szerint a déli külvárosok lakóinak el kell hagyni a megnevezett hét kerületet. A hadsereg „folytatja a műveleteket és a katonai infrastruktúra elleni támadásokat” a Hezbollah ellen „a külváros különböző részein, egyre nagyobb erővel” – áll a posztban, amelyet az IDF arab nyelvű szóvivője osztott meg az X-en.
Trump szerint már nagyon közel vannak céljaik eléréséhez, ezért fontolóra veszik a Közel-Keleten az Irán elleni „hatalmas katonai erőfeszítések leállítását”. Trump közösségi oldalán öt pontban sorolta az eredményeket:
- 1. Irán rakétaképességeinek, indítóállomásainak és minden egyéb kapcsolódó elemének teljes megsemmisítése.
- 2. Irán védelmi ipari bázisának megsemmisítése.
- 3. Haditengerészetük és légierejük felszámolása, beleértve a légvédelmet is.
- 4. Soha nem engedjük, hogy Irán kicsit is közel is kerüljön a nukleáris képességekhez, és az USA mindig gyorsan és hatékonyan reagál egy ilyen helyzetre, ha az bekövetkezne.
- 5. A legmagasabb szinten védjük közel-keleti szövetségeseinket, beleértve Izraelt, Szaúd-Arábiát, Katart, az Egyesült Arab Emírségeket, Bahreint, Kuvaitot és másokat.
„A Hormuzi-szoros őrzését és rendjének fenntartását szükség szerint más, azt használó nemzeteknek kell ellátniuk – az Egyesült Államoknak nem! Ha megkérnek, segítünk ezeknek az országoknak a Hormuzi-szorosban, de ez nem lesz szükséges, ha Irán fenyegetése megszűnik. Fontos, hogy ez számukra könnyű katonai művelet lesz” – írta Trump.
Donald Trump elnök nem sok esélyt ad az Iránnal való tűzszünetre, az elnök szerint az Egyesült Államok van fölényben, és célja a háború végső befejezése.
„Nézzék, folytathatunk párbeszédet, de nem akarok tűzszünetet kötni” – mondta Trump újságíróknak a Fehér Házban. „Nem kötünk fegyverszünetet, amikor szó szerint megsemmisítjük a másik felet. Nincs haditengerészetük. Nincs légierejük. Nincs felszerelésük. Nincsenek felderítőik. Nincs légvédelmük. Nincs radarjuk. És minden szinten likvidáltuk a vezetőiket. Szóval nem áll szándékunkban” – mondta Trump.
Háborúpárti izraeli és amerikai személyek információs buborékot hoztak létre Donald Trump körül, az így elszigetelt amerikai elnököt a háborúra ösztönözve – állítja Joe Kent, az amerikai Nemzeti Terrorizmus Elleni Központjának volt igazgatója. Azzal vádolta az izraeli vezetőket és amerikai szövetségeseiket, hogy hónapok óta nyomást gyakoroltak Trumpra, hogy támadja meg Iránt, miközben nincs is biztos bizonyíték arra, hogy Teherán közvetlen fenyegetést jelentene – írja a CNN. Bővebben ebben a cikkben olvashatnak Kent állításairól.
Hatalomra kerülése óta Irán új legfelsőbb vezetője másodszor adott ki olyan üzenetet, amelyben nem szerepelt megerősítés arról, hogy él és jól van – írja a CNN. A pénteki újévi üzenetben most sem szerepelt hang- vagy videofelvétel a vezetőről, sőt, még fotó sem. Ez biztonsági főnökének halála és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyilatkozata – miszerint nem tudja, ki irányítja Iránt – után is így volt.
Ez már nem magyarázható pusztán biztonsági okokkal: a CNN szakértői szerint nyilvánvalóan valami gond lehet Modzstaba Hamenei fizikai megjelenésével vagy tudatállapotával, ami miatt nem képes eloszlatni a felmerülő kételyeket. Ez tovább növeli a félelmet, hogy Teheránban hatalmi vákuum alakult ki, és a keményvonalasok mindent meg fognak tenni, hogy bizonyítsák vezetői képességeiket a helyzetet kihasználva.
Modzstaba Hamenei üzenetében azt állította, hogy névtelenül taxival járta Irán utcáin, hallgatta az (apja által irányított) gazdaságról szóló panaszokat, és nagyrészt egyetértett velük. Arra kérte a médiát, hogy tartsa szemmel az ellenzéket, és dicsérte Iránt, amiért visszaverte a januári „puccsot” – vagyis a tüntetéseket.
De igazából nem volt olyan üzenete, amely elterelhette volna a figyelmet a legfontosabb kérdésről: tudatánál van-e és kézben tartja-e a helyzetet, és ha nem, akkor vajon ki irányítja Iránt?
Az Egyesült Királyság jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok használhassa támaszpontjait az iráni célpontok elleni, a Hormuzi-szorosra irányuló támadásokhoz is. Korábban már engedélyezték az amerikai erőknek, hogy brit támaszpontokat használjanak olyan műveletekhez, amelyek megakadályozzák Iránt olyan rakéták kilövésében, amelyek brit érdekeket vagy életeket veszélyeztetnének.
A miniszterek ma megállapodtak abban, hogy a brit támaszpontok használatát kiterjeszthetik a Hormuzi-szorosban közlekedő hajók védelmére is.
Az Egyesült Királyság továbbra sem vesz részt közvetlenül a támadásokban, és „a konfliktushoz való hozzáállásának alapelvei változatlanok maradnak”. A miniszterek hangsúlyozták a „feszültség sürgős enyhítésének és a háború gyors megoldásának szükségességét”. (BBC)
A szaúd-arábiai védelmi minisztérium közlése szerint péntek délután hat drónt lőttek le az ország légterében. Az elmúlt órákban az X-en közzétett sorozatos bejegyzésekben a minisztérium azt írta, hogy az ország keleti régiója felett fogták el a drónokat.
Bakró-Nagy Ferenc
A NATO iraki missziója áthelyezte teljes személyzetét Európába – áll a szövetség európai parancsnokságának közleményében. Pénteken az utolsó néhány száz fős, nem harci feladatokat ellátó kontingens is elhagyta az országot. A misszió folytatja munkáját a nápolyi NATO-parancsnokságról.
A BBC összeszedte időrendben, mit is kommunikált az amerikai elnök a NATO-ról a Hormuzi-szorossal kapcsolatban, miután február 28-án az USA és Izrael támadást indított Irán ellen, Irán pedig válaszcsapásokat mért az öböl-menti államok területén található célpontokra, amelyek közül sok helyen amerikai támaszpontok működnek.
Március 14.: Trump sürgette az Egyesült Királyságot és más országokat, hogy küldjenek hadihajókat a Hormuzi-szorosba, amelyet gyakorlatilag lezártak, ettől pedig kilőtt az olaj ára.
Március 15.: A Financial Timesnak adott interjújában Trump kijelentette, hogy „nagyon rossz lenne a NATO jövője szempontjából”, ha a szövetségesek nem segítenének a létfontosságú hajózási útvonal biztosításában.
Március 16.: Miután Starmer bejelentette, hogy az Egyesült Királyság egy „megvalósítható terven” dolgozik a szoros újbóli megnyitása érdekében, Trump arról írt, hogy „néhány ország” „nagy csalódást okozott” neki, kiemelve az Egyesült Királyságot – amely egykor „a szövetségesek Rolls-Royce-a” volt.
Március 17.: Trump azzal vádolta a NATO-tagállamokat, hogy „ostoba hibát” követtek el a szoros ügyében. Ragaszkodott ahhoz, hogy nincs szükségük semmilyen segítségre a NATO-tól, kijelentve, hogy a vonakodás az aknakereső hajók Perzsa-öbölbe küldése körül „nem nagy ügy”, de „igazságtalan” az Egyesült Államokkal szemben. Egy hosszú bejegyzésében arról is írt, hogy a NATO-szövetségesek „többsége” „nem akar részt venni” a „katonai műveletükben”, és kijelentette, hogy „NINCS SZÜKSÉGÜNK SENKI SEGÍTSÉGÉRE!” ilyen katonai siker után, sőt a NATO-országok segítségére „SOHA NEM IS VOLT SZÜKSÉGÜNK!”.
Március 20.: Trump „GYÁVÁKNAK” nevezte a NATO-szövetségeseket, mondván, hogy könnyen segíthetnének a szoros megnyitásában, majd hozzátette „EMLÉKEZNI FOGUNK!”
Az új iráni legfelsőbb vezető a perzsa újév, azaz a noruz alkalmából bejelentette, hogy legyőzték az ellenséget az Egyesült Államok és Izrael elleni háborújukban.
„A honfitársaink között kialakult különleges egységnek köszönhetően – a vallási, szellemi, kulturális és politikai különbségek ellenére – legyőztük az ellenséget” – üzente Modzstaba Hamenei, aki továbbra sem jelent meg a nyilvánosság előtt, miután kinevezték a háború kezdetén egy légitámadásban meghalt apja, Ali Hamenei utódjául.
Az egység és az elszántság megmutatásával az irániak „szédítő csapást mértek” az ellenségre, ezért azok már „ellentmondásba keverednek és értelmetlen dolgokat beszélnek” – írta Hamenei. (Guardian)
Az amerikai hadsereg több ezer további tengerészgyalogost és tengerészt küld a Közel-Keletre – közölte három amerikai tisztviselő a Reuters hírügynökséggel. A források a Reutersnek azt mondták, hogy még nem született döntés a csapatok Irán területén történő bevetéséről, de feltöltik az esetleges műveletekhez szükséges kapacitást a régióban.
Az egyik tisztviselő szerint az USS Boxer hadihajó a fedélzetén lévő Tengerészgyalogsági expedíciós egységgel körülbelül három héttel a tervezett időpont előtt indul el az Egyesült Államokból.
Trump csütörtökön azt mondta, hogy nem küld katonákat sehova, de ha mégis megtenné, azt nem közölné az újságírókkal. A Reuters névtelenséget kérő forrásai nem árulták el, hogy az érkező katonák milyen feladatot látnának el. Az új csapatok a Közel-Keleten már jelen lévő 50 ezer amerikai katonához csatlakoznak.
Ezek az egységek számos célra bevethetők, többek között a hajókon található repülőgépekkel végrehajtott légitámadásokra, illetve szárazföldi bevetésekre is. A Reuters szerint ezek a lehetőségek magukban foglalják a Hormuzi-szoros biztosítását, akár az amerikai erők Irán partvidékére történő telepítésével is.
Az amerikai szárazföldi csapatok bevetése jelentős politikai kockázatot jelenthet Trump számára, tekintettel arra, hogy az amerikai közvélemény körében igen alacsony az iráni hadjárat támogatottsága. Ráadásul Trump választási kampányában azt az ígéretet tette, hogy elkerüli az Egyesült Államok belekeveredését új, közel-keleti konfliktusokba.
A csütörtökön lezárult Reuters/Ipsos közvélemény-kutatásból kiderült, hogy az amerikaiak mintegy 65 százaléka úgy véli, hogy Trump csapatokat fog bevetni egy nagyszabású szárazföldi Irán elleni háborúban, azonban csupán 7 százalékuk támogatja ezt az elképzelést.
Egy vezető Fed-tisztviselő szerint az Iránnal folytatott háború a vártnál nagyobb mértékben gyengítheti az amerikai gazdaságot, az amerikaiak pedig visszafogják kiadásaikat. Chris Waller arról beszélt pénteken, hogy az emberek jobban megnézik az árakat, és jobban megfontolják, mennyit költenek benzinre, az autózásra és mennyit másra. Ez ha nem is sodorja recesszióba az országot, de a vártnál jobban gyengítheti a gazdaságot.
Donald Trump elnök sürgette a Fed-et, hogy csökkentse a kamatlábakat az amerikai gazdaság fellendítése érdekében, a jegybank vezetői azonban a jelenlegi szinten tartják azt, elemzik a vámok hatásait és figyelemmel kísérik a gyengülő munkaerőpiacot.
Wallert Trump nevezte ki tisztségébe első elnöki ciklusában. Trump listáján is szerepelt Jerome Powell Fed-elnök utódjaként, és készen is állt a kamatcsökkentésre, míg nem szembesült a februári foglalkoztatási adatokkal március elején. Kiderült ugyanis, hogy februárban 92 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. Waller szerint azóta lezárták a Hormuzi-szorost, így a konfliktus elhúzódni látszik, az olajárak is magasan maradnak, emiatt pedig az infláció is nagyobb aggodalomra ad okot, mint eredetileg gondolták. (CNN)
Vida Benjámin
Donald Trump ismét kifakadt az Egyesült Államok szövetségeseire, amiért többségük nem hajlandó segíteni az Irán által lezárt Hormuzi-szoros újranyitásában.
„Az USA nélkül a NATO csak egy PAPÍRTIGRIS! Nem akartak csatlakozni a küzdelemhez, hogy megállítsák a nukleáris hatalommá váló Iránt. Most, hogy a harcot katonailag MEGNYERTÜK, számukra igen csekély kockázattal, panaszkodnak a magas olajárak miatt, amiket kénytelenek megfizetni, de nem akarnak segíteni a Hormuzi-szoros megnyitásában, az egyszerű katonai manőverben, ami az egyetlen oka a magas olajáraknak. Olyan könnyű lenne nekik megtenni, ilyen kevés kockázattal. GYÁVÁK, és mi EMLÉKEZNI fogunk!” – írta az amerikai elnök a Truth Socialön.
Trump mostani posztja is egy újabb fejezete annak a hetek óta zajló diplomáciai huzavonának, amelynek keretében Amerika más országok támogatását várná el az iráni háborúban, amiről azonban előzetesen nem egyeztetett velük. A témáról itt írtunk bővebben.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy a teheráni Baszídzs-milíciát célzó hét eleji támadásban megölték Eszmail Ahmadit. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint Ahmadi a hírszerzési részleg vezetője volt, és központi szerepet játszott az iráni tüntetések leverésében. Izrael a héten likvidálta Golamreza Szolejmanit, a Baszídzs-milícia vezetőjét is. (AP)
Olyan fotó került elő, amin valószínűleg egy fel nem robbant iráni rakétafej látható egy családi ház nappalijában, az izraeli Rehovotban. Feltehetően a péntek reggeli iráni rakétatámadás után landolt itt a robbanófej.
Az izraeli Magen David Adom mentőszolgálat munkatársai a szétzúzott bútorok között, a nappali közepén találták meg a robbanószerkezetet. Az izraeli rendőrség szóvivője szerint a tűzszerészek a rakéta egy darabjára bukkantak a házban. Senki sem sérült meg a rakéta becsapódásakor, mivel a lakók a támadás idején egy óvóhelyen voltak.
(CNN)
Ahmed as-Sár szíriai elnök kijelentette, országa „gondosan mérlegeli lépéseit, és arra törekszik, hogy Szíriát távol tartsa minden konfliktustól” – írta a BBC a SANA állami hírügynökségre hivatkozva. A szíriai vezető az elnöki palotából nyilatkozva azt mondta, hogy országa „teljes mértékben szolidáris az arab államokkal”. Szerinte a Közel-Keleten zajló események ritkák, és hasonlóra a második világháború óta nem volt példa.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) nemrég közölte, hogy az „as-Suvejda drúz lakosságát ért támadásokra” válaszul csapásokat mértek dél-szíriai célpontokra. Az ottani drúzok helyzetéről itt írtunk bővebben.
A brit kormányfő hivatala reagált arra, hogy az iráni külügyminiszter megüzente az Egyesült Királyságnak: agressziónak tekintik, ha engedélyezik az Egyesült Államoknak a brit katonai bázisok használatát.
Keir Starmer brit miniszterelnök szóvivője úgy fogalmazott: „Álláspontunk tehát teljesen egyértelmű. Nem vettünk részt a kezdeti csapásokban, és nem hagyjuk magunkat belerángatni egy szélesebb körű háborúba. Felhatalmaztuk az Egyesült Államokat, hogy bázisainkat egy konkrét, védelmi célú és korlátozott mértékű beavatkozáshoz felhasználják, válaszul Irán folyamatos és felháborító agressziójára, és mindig is azt mondtuk, hogy ez a legjobb módja a közvetlen fenyegetés elhárításának és a diplomáciai úthoz való visszatérésnek.”
(BBC)
Vida Benjámin
Az izraeli hadsereg szerint Irán újabb rakétatámadást indított az ország ellen. (AP)
Pénteken az olajárak ismét megugrottak, mivel megrongálódott a közel-keleti energiainfrastruktúra, és továbbra is le van zárva a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros. A brent típusú kőolaj ára 1,4 százalékkal, hordónként 110,2 dollárra emelkedett, míg az amerikai WTI típusú olaj ára 95,9 dollárra ugrott.
Az amerikai benzinárak péntekre újabb 3 centtel emelkedtek gallononként, az átlagár 3,91 dollárra nőtt. 2022 októbere óta nem volt ilyen magas a benzin átlagára az Egyesült Államokban.
Csütörtökön, a Dél-Parsz gázmező elleni izraeli légicsapásokra válaszul Irán megtámadta Katar Rasz Laffán nevű ipari övezetét, ahol a világ legnagyobb LNG-feldolgozó üzeme található.
A brent típusú kőolaj ára annak ellenére emelkedett, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megígérte, országa eleget tesz Donald Trump kérésének, és nem támadja újból Irán energetikai létesítményeit.
(CNN)
Az Izraeli Védelmi Erők Közlése (IDF) szerint megkezdték az iráni főváros, Teherántól északkeletre fekvő Nur régióban található célpontok bombázását. További részleteket nem közöltek.
(BBC)
Az Axios szerint a Trump-kormány a Hárg-sziget megszállását vagy blokád alá vonását fontolgatja, hogy rákényszerítse Iránt a Hormuzi-szoros megnyitására.
„Azt akarja, hogy a Hormuzi-szoros nyitva legyen. Ha ehhez el kell foglalnia a Hárg-szigetet, akkor azt fogja tenni. Ha úgy dönt, hogy part menti inváziót indít, akkor azt fogja tenni. De ez a döntés még nem született meg” – nyilatkozta a lapnak az amerikai kormány egyik magas rangú tisztviselője. Egy másik magas tisztviselő pedig úgy fogalmazott:
„Minden elnök alatt, Trumpot is beleértve, voltak szárazföldi egységeink a konfliktusokban. Tudom, hogy a média erre van ráfixálódva, és értem a politikai oldalát is, de az elnök azt fogja tenni, ami helyes.”
Hárg egy nagyjából 8 kilométer hosszú korallsziget a Perzsa-öbölben, 28 kilométerre a szárazföldtől. Irán számára a sziget a legfontosabb feldolgozó központ, itt halad át az ország olajexportjának 90 százaléka. A szigetet a háború első két hetében végrehajtott amerikai–izraeli támadások során nagyrészt érintetlenül hagyták. Bár az amerikaiak múlt héten már lőtték az iráni olajexportban kulcsszerepet játszó Hárg-szigetet, ott katonai célpontokra korlátozták a támadást.
Donald Trump azonban arra figyelmeztette Iránt, ha bármit is tesz, ami zavarja a hajók biztonságos áthaladását a Hormuzi-szoroson, akkor nem kizárt a sziget olajlétesítményeinek bombázása sem. A szoros lezárása körüli feszültségről itt írtunk bővebben.
(Guardian)
Irán a digitális sötétség állapotában lépett a noruz (perzsa újév) időszakába, mivel a Netblocks internetfigyelő cég szerint már 21 napja nincs internet az országban.
A Netblocks egy korábbi posztjában közölte, hogy a teheráni rezsim által elrendelt országos internetkimaradás Irán történetének leghosszabb ilyen jellegű leállása, ami meghaladja a januári tüntetéseknél bevezetett korlátozások mértékét is.
Az iráni külügyminiszter szerint Teherán jelezte Londonnak: ha engedélyezik az Egyesült Államoknak a brit katonai bázisok használatát, azt az „agresszióban való részvételnek” fogják tekinteni. Korábban a britek engedélyezték a bázisok használatát védelmi műveletekhez.
Irán közölte, Abbász Aragcsi külügyminiszter telefonon tárgyalt brit kollégájával, Yvette Cooperrel, és kijelentette, hogy a „helyzet eszkalációjához” vezetne, ha az Egyesült Királyság bármilyen segítséget nyújtana az USA-nak.
Aragcsi azzal vádolta az Egyesült Királyságot és más európai országokat, hogy elfogultan állnak hozzá az általa nyílt agressziónak nevezett amerikai–izraeli támadáshoz. Az iráni külügyminiszter azt is nehezményezte, hogy az Egyesült Királyság nem ítélte el a Dél-Parsz gázmező elleni izraeli légicsapásokat.
(BBC)
Anura Kumara Disszanajake, Srí Lanka elnöke szerint Irán február 26-án kérte a szigetországot, hogy engedélyezze három hadihajója március 9. és 13. közötti látogatását. Miközben Irán kérelmét vizsgálták, az Egyesült Államok engedélyt kért arra, hogy két harci repülőgépe leszállhasson a sziget déli részén található repülőtéren. Srí Lanka vezetője a szigetország parlamentjében azt mondta, március 4. és 8. között az USA két harci gépet akart átszállítani a dzsibuti amerikai bázisról a Mattala nemzetközi repülőtérre.
Srí Lanka mindkét ország kérelmét elutasította.
Srí Lanka az Indiai-óceán egyik szigetországa, ami több mint 3200 kilométerre fekszik a Perzsa-öböltől, és 1948-as függetlenné válása óta az el nem kötelezettség politikáját folytatja.
Irán új legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei pénteken nyilvános üzenetben követelte, hogy fosszák meg nemzete ellenségeit a „biztonságuktól”. Hamenei ezt egy Maszúd Peszeskján iráni elnöknek címzett nyilatkozatban közölte, amiben részvétét is kifejezte Irán hírszerzési miniszterének halála miatt. Az új iráni legfelsőbb vezető szerint Teheránnak úgy kell reagálnia Eszmail Hatib megölésére, hogy elveszi a biztonságot a belső és a külső ellenségektől.
Ali Hamenei ajatollah likvidálása után 56 éves fiát, Modzstaba Hameneit megválasztották új legfelsőbb vezetőnek. Bár közleményt kiadtak a nevében, az utód máig nem jelent meg még egy videófelvételen sem. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter korábban azt állította, Modzstaba Hamenei súlyosan megsérülhetett a légicsapásokban, Donald Trump elnök pedig arról beszélt, az Egyesült Államok nem tudja, „él-e vagy sem”. Az új iráni vezetőről itt írtunk bővebben.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy az éjszaka folyamán katonai létesítményekre mért csapást Dél-Szíriában. A közlemény szerint az „as-Suvejda drúz lakosságát ért támadásokra” válaszul mértek csapást ezekre a célpontokra.
Az IDF állítása szerint dél-szíriai katonai létesítményekben található „parancsnokságot és fegyverraktárakat” támadott meg, és továbbra is megvédi a drúz lakosságot.
A drúzok etnikai-nyelvi szempontból arabnak tekinthető népcsoport. Különleges identitását sajátos, az iszlám vallás síita irányzatának tanításait más monoteista motívumokkal ötvöző hitrendszerének köszönheti, mely eredetileg a 11. századi Egyiptomból indult ki. A Közel-Keleten valamivel több mint egymillió drúz élhet, a legtöbben, 750 ezren Szíriában, de jelentős számú, 170 ezerre tehető drúz kisebbség él Izraelben is. A szíriai drúzok helyzetéről itt írtunk bővebben.
Az otthoni munkavégzés, a tömegközlekedés használata és a repülőutak kerülése is szerepel a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ajánlásai között, amelyeknek az a céljuk, hogy enyhítsék a közel-keleti háború miatt megugró energiaárak okozta fogyasztói terheket.
Úgy tervezték az intézkedéseket, hogy a kormányok, a vállalkozások és a háztartások világszerte gyorsan végrehajthassák őket, és elsősorban a közúti közlekedésre összpontosítanak, ami az IEA jelentése szerint a globális olajkereslet 45 százalékát teszi ki.
Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy az iráni háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza. Hozzátette, ezek az intézkedések „azonnali és konkrét lépések sorozatát” kínálják, amelyekkel meg lehet védeni a fogyasztókat a válság hatásaitól.
Néhány ajánlás a Nemzetközi Energiaügynökség jelentéséből:
- ha lehetséges, akkor dolgozzanak otthonról;
- legalább 10 kilométer/órával csökkentsék a maximális sebességet az autópályákon;
- használjanak tömegközlekedést, vagy vegyenek igénybe autómegosztó szolgáltatást;
- ha lehetséges, kerüljék a légi közlekedést;
- és térjenek át alternatív főzési módszerekre, például az elektromos tűzhelyek használatára.
(CNN)
Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) szóvivője pénteken kijelentette, hogy Teherán továbbra is gyárt rakétákat, ezzel elutasítva Benjámin Netanjahu korábbi állítását, miszerint az iráni rezsim már nem képes erre.
Arra utalva, hogy az iráni iskolákban a 20-as a legjobb osztályzat, Ali Mohammad Naeini szóvivő közölte: „Rakétagyártásunk osztályzata 20, és nincs ok aggodalomra, mert háborús körülmények között is gyártunk rakétákat, ami elképesztő, és a készletek felhalmozásával sincs különösebb probléma.”
A szóvivő az állami IRAN újságnak azt mondta, az iráni közvélemény azt várja, hogy a háború addig folytatódjon, amíg az ellenség teljesen kimerül.
(AP)
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy csütörtöki sajtótájékoztatón arra utalt, hogy az Irán elleni amerikai–izraeli támadásnak lehet „szárazföldi komponense” is, miközben Trump azt sugallta, hogy az Egyesült Államok nem tervez katonákat küldeni a háborúba.
„Nem akarjuk az egyik ajatollahot egy másikra cserélni” – közölte csütörtökön az izraeli kormányfő, hozzátéve, hogy a teheráni rezsimet valószínűleg nem lehet pusztán légicsapásokkal megdönteni. Netanjahu szerint gyakran mondják, hogy „levegőből nem lehet forradalmat csinálni”.
„Kell lennie szárazföldi komponensnek is. Erre számos lehetőség van, de a részleteket nem osztom meg önökkel” – fogalmazott Netanjahu.
Donald Trump amerikai elnök közben azt állította, hogy nem akar katonákat küldeni a háborúba. „Nem küldök sehova csapatokat” – válaszolta Trump, amikor egy újságíró a szárazföldi erők bevetéséről kérdezte. Majd hozzátette: „Ha mégis így tennék, biztosan nem mondanám el magának.”
(Guardian)
