Az amerikai külügyminiszter szerint nem hónapok, hanem már csak hetek vannak hátra az iráni háborúból

Izrael Irán két legnagyobb acélgyárát, egy erőművet és polgári célú nukleáris létesítményeket támadott meg pénteken, állításuk szerint az Egyesült Államokkal együttműködve, írta az X-en Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter. Aragcsi szerint ez szembemegy Trump csütörtöki kijelentésével, miszerint meghosszabbítja az iráni energetikai létesítmények elleni támadások szüneteltetését, esélyt adva a felek közötti tárgyalásra. Izrael „súlyos árat fog fizetni bűneiért”, jelentette ki az iráni külügyminiszter.

Irán kijelentette, hogy az ENSZ kérésére „megkönnyíti és felgyorsítja” a humanitárius segélyek átjutását a Hormuzi-szoroson, írja az Associated Press. A megerősítés azután érkezett Irán ENSZ-küldöttjétől, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár pénteken arra kérte az érintett államokat (köztük Iránt és az Egyesült Államokat), hogy tegyék lehetővé azt, hogy az élelmiszerek, a műtrágya és a humanitárius segélyek akadálytalanul átjuthassanak a Hormuzi-szoroson. Az ENSZ-főtitkár szóvivője kijelentette, hogy a kezdeményezés fókusza kizárólag a humanitárius szükségletek kielégítése, a műtrágya eljuttatása a gazdákhoz és az élelmiszer eljuttatása az iráni háború által érintett milliókhoz, nem pedig az olajszállítás újraindítása.

(AP, AP)

Támadás ért két iráni nukleáris létesítményt, közölte az iráni állami média. Az iráni állami hírügynökség (IRNA) szerint az építés alatt álló északnyugat-iráni Kondab nehézvíz-komplexum amerikai–izraeli légicsapás célpontja volt. A hírügynökség szerint nincsenek áldozatok. Egy második támadás egy uránfeldolgozó üzemet ért Ardakan városában, Irán középső részén. A Fársz iráni hírügynökség szerint nem szivárgott ki radioaktív anyag az üzem területéről a támadás következtében.

(BBC)

Marco Rubio arról is beszélt a G7-találkozót követően, hogy elképzelhető, hogy az Egyesült Államok fegyvereket irányítson át Ukrajnából a Közel-Keletre, azonban hozzátette, hogy ezt még nem tették meg eddig. Rubio hozzátette, hogy „ha az Egyesült Államoknak katonai szüksége van valamire, legyen az a készleteink feltöltése vagy az Egyesült Államok nemzeti érdekeit szolgáló valamilyen küldetés teljesítése, mindig mi leszünk az elsők.”

(CNN)

Az iráni hadműveletek befejezése hetek és nem hónapok kérdése, jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter. Az amerikai külügyminiszter arról beszélt, „nagyon magabiztosak”, hogy nagyon rövid időn belül sikerül elérniük katonai céljaikat. Rubio hozzátette azt is, hogy ezeket a célokat anélkül is késedelem nélkül el tudják érni, hogy szárazföldi támadást kelljen indítaniuk Irán ellen. A politikus szerint az iráni válasz bármelyik pillanatban megérkezhet az amerikaiak béketervezetére. Rubio a G7-es találkozóról távozóban nyilatkozott újságíróknak Franciaországban.

(BBC, BBC, BBC)

Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter közölte, hogy a G7-országok elfogadtak egy Iránról szóló nyilatkozatot, amelyben a civil lakosság és az infrastruktúra elleni támadások azonnali beszüntetését követelik. „Semmi sem indokolja a fegyveres konfliktusok során a civilek szándékos megcélzását, sem a diplomáciai létesítmények elleni támadásokat” – mondta Barrot egy sajtótájékoztatón, miután Párizs melletti Vaux-de-Cernay-ben találkozott G7-es kollégáival.

A G7-országok (USA, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada és Olaszország) külügyminiszterei abban is egyetértettek, hogy feltétlenül szükséges a Hormuzi-szorosban a szabad és biztonságos hajózás tartós helyreállítása.

(AP)

„Humanitárius katasztrófa” fenyegeti Libanont, figyelmeztet az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). Amióta az izraeli hadsereg március elején fokozta támadásait Libanonban – válaszul az Irán által támogatott Hezbollah militáns csoport által kilőtt rakétákra –, Libanon lakosságának körülbelül egyötöde, több mint egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát.

Karolina Lindholm Billing, az UNHCR libanoni képviselője a mai ENSZ-sajtótájékoztatón elmondta, hogy miután az izraeli támadások több hidat is megsemmisítettek Dél-Libanonban, több mint 150 000 ember maradt elszigetelve az ország többi részétől, ami súlyosan korlátozza a humanitárius segítségnyújtást.

A libanoni egészségügyi minisztérium adatai szerint az izraeli támadásoknak 1142 halálos áldozata van az országban március 2. óta.

(CNN, AP)

303-ra emelkedett az iráni háború során megsebesült amerikai katonák száma, jelentette be az Egyesült Államok Középső Parancsnokságának (Centcom) szóvivője. A sebesültek közül 273-an már visszatérhettek a szolgálatba, 30-an viszont további ápolásra szorulnak. Közülük tízen súlyosan sérültek. A háború kirobbanása óta eltelt négy hétben 13 amerikai katona halt meg.

(AP)

Irán változatlanul lövi az Öböl menti államokat is. Szaúd-Arábia közölte pénteken, hogy hat ballisztikus rakétát indított Irán a fővárosuk, Rijád ellen. Kettőt elfogtak, a többi a Perzsa-öbölbe és lakatlan területekre zuhant. Kuvait fő teherkikötőjét, Szuvajkot is támadás érte, de csak anyagi kár keletkezett. Az Egyesült Arab Emírségek hat ballisztikus rakéta és kilenc drón elfogását jelentette be, a bahreini légvédelem pedig 12 drónt fogott el. Az iráni Forradalmi Gárda a nap folyamán figyelmeztetett, mindenki kerülje el azokat a helyszíneket, ahol amerikai katonák lehetnek – írja a BBC.

Feszült telefonbeszélgetésbe bonyolódott J. D. Vance amerikai alelnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a hét elején – írja a Times of Israel az Axiosra hivatkozva. Ugyanis Netanjahu a háború előtt azt mondta az amerikai vezetésnek, könnyedén rezsimet váltanak majd Iránban, de négy héttel a hadműveletek elkezdése után nem látszik ez.

Vance azért is dühös az Axiosnak nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint, mert Jared Kushner és Steve Witkoff különmegbízottak mellett ő volt az egyik vezető tárgyaló Iránnal a háború előtt. Az is felmerült, hogy Izrael terjesztette el azt, hogy Irán kifejezetten Vance-szel akar tárgyalni – aki köztudottan ellenzi az Amerikát beszippantó háborúkat. A tisztviselő szerint ez kifejezetten Vance elleni izraeli művelet volt, amit az Axios nem tudott más forrásból alátámasztani. Egy másik tisztviselő ugyanakkor valóban azt mondta, hogy Vance a legvalószínűbb ember, akivel Irán új alkut tud kötni.

Az izraeli zsidó lakosság 78 százaléka támogatja a háborút, de a számuk lassan apad a Times of Israel szerint. Az IDI közvélemény-kutató múlt heti adatai szerint 11,5 százalék ellenzi az Irán és Libanon elleni hadműveleteket, ami a háború elején még csak 4 százalék volt. A támogatók közül 50 százalék kifejezetten erőteljesen támogatja a hadmozdulatokat, de ez is nagy esés a négy héttel ezelőtti 74 százalékról. Az arab izraeliek többsége háborúellenes, mindössze 19 százalékuk támogató, ami 27-ről csökkent idáig.

Modzstaba Hamenei iráni legfelsőbb vezető jó egészségnek örvend, és vezeti az országot – közölte Ali Bahreini, Irán ENSZ-nagykövete pénteken. Szerinte csak biztonsági okokból nem jelenik meg Ali Hamenei fia és utódja nyilvánosan. A CNN megjegyzi, az új legfelsőbb vezető apja likvidálása óta nem jelent meg mozgóképen, csak írott közleményeket adott ki. Március elején egy, a helyzetre rálátó forrás azt mondta a CNN-nek, hogy az 56 éves Modzstaba Hamenei megsérült egy bombázásban, eltört a lába, és könnyebb horzsolásokat szenvedett. Azóta csak találgatások vannak az állapotáról.

Legkevesebb 1900 ember meghalt, és 20 ezer megsérült Iránban, mióta elkezdődött a háború – közölte az Iráni Vörös Félhold segélyszervezet pénteken a CNN szerint. „A humanitárius helyzet gyorsan romlik. Teherán, a város, amit durván 9 millió ember lakik, teljesen üresnek tűnik” – mondta Maria Martinez, a Vöröskereszt–Vörös Félhold iráni delegációvezetője az ENSZ egyik megbeszélésén.

Olyan történeteket elevenített fel, mint egy mentőmunkás, aki Kom városában a saját családtagjai holttestét fedezte fel egy összeomlott házban. A polgári infrastruktúrát sem kímélik a légicsapások, már legalább 289 egészségügyi létesítmény és 600 oktatási épület rongálódott meg. A Vörös Félhold 17 központja szintén károkat szenvedett, és legalább 100 mentőautó károsodott.

A háború előtt is durva infláció még nagyobb méreteket öltött Martinez szerint. Így egyre nehezebb az embereknek hozzáférni olyan alapvető árucikkekhez, mint az élelmiszer vagy orvosság. Több városban akadozik a víz- és áramellátás, és az országban negyedik hete nincs internet. A CNN megjegyzi, az iráni rezsim a háború első napjai óta nem közölt adatokat a halottakról és a sebesültekről. A Kom városát újonnan ért légicsapásban viszont az iráni média szerint 18-an meghaltak, 10-en megsérültek.

Izrael Irán elleni támadásai eszkalálódnak és kiterjednek majd, válaszul Irán rakétatámadásaira – közölte Jiszráel Kac védelmi miniszter pénteken a CNN szerint. Így fogalmazott: „Benjámin Netanjahu miniszterelnök és én figyelmeztettük az iráni terrorrezsimet, hogy hagyja abba a rakétakilövéseket az izraeli polgári lakosság ellen. A figyelmeztetések ellenére folytatták a tüzelést, ezért az IDF [Izraeli Védelmi Erők] csapásai Iránban eszkalálódni fognak, és ki fognak terjedni további célpontokra és területekre, amik segédkeznek a rezsimnek, hogy az izraeli civilek elleni fegyvereket építsenek és működtessenek.”

Kac nem közölt részleteket arról, merre terjednek majd ki az izraeli műveletek. Azt viszont hozzátette, folytatni fogják a rendszer vezetőinek és parancsnokainak levadászását, illetve a stratégiai képességeik elpusztítását. A CNN megjegyzi, Izrael minden egyes nap csapásokat mér iráni célpontokra és személyekre. Előző nap a Forradalmi Gárda haditengerészetének parancsnokát ölték meg.

Amilyen hamar csak lehet, ki kell vizsgálni a dél-iráni Minab lányiskolája elleni légitámadást – jelentette ki Volker Türk, az ENSZ emberi jogi biztosa a BBC szerint. A támadásnak 168 áldozata volt, zömmel gyerekek. Az amerikai média szerint az amerikai erők lőtték az iskolát tévedésből. Türk szerint amerikai tisztviselők azt mondták, vizsgálják a légicsapást. Türk arról is beszélt, bármilyen viták vannak országok között, „abban egyetérthetünk, hogy ezeket nem iskolás gyermekek megölésével kell megoldani”.

Abbász Aragcsi is beszélt az iskola elleni támadásról egy ENSZ-találkozón, videókapcsolaton keresztül. Szerinte a lányiskola elleni támadás az izraeli–amerikai „agresszió legszörnyűbb megnyilvánulása”. Azt háborús bűnnek és emberiesség elleni bűncselekménynek is nevezte. Szerinte mindenki tudja, hogy az amerikaiaknak precíz katonai technológiájuk van, így senki sem gondolhatja, hogy véletlen volt a légicsapás.

Az iráni Forradalmi Gárda közölte pénteken, hogy visszafordított három hajót, amik át akarták szelni a Hormuzi-szorost. A Gárda haditengerészete három, különböző ország zászlaja alatt haladó konténerhajót említett a BBC szerint. Megismételték, a szoros zárva van az ellenséges országokhoz kötődő hajók előtt. „Minden olyan hajó átkelése, ami az USA és Izrael szövetségesének és támogatójának kikötői felé vagy onnan történik, minden úti cél felé és bármely folyosón tilos” – közölték. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter két napja azt mondta, a nem ellenséges országok előtt nyitva a szoros, így kínai, orosz, pakisztáni, iraki és indiai hajókat átengednek.

Irán megtiltotta a sportolóinak, hogy ellenségesnek minősített országokba utazzanak – írja az AP az iráni állami tévé alapján. Kiemelték a Traktor FC csapatát, ami Szaúd-Arábiában lépett volna pályára a dubaji Sábáb al-Ahli ellen az ázsiai Bajnokok Ligája keretében. A közlés szerint megtiltják a nemzeti és a klubcsapatok elutazását olyan országokba, amik nem tudják biztosítani az iráni sportolók biztonságát. Az ázsiai BL-ben a playoffokat a szaúdi Dzsiddában játszanák, a háború miatt halasztva, április 13–14-én, és a döntő is itt lesz 25-én.

Az AP szerint arról nem tettek említést, a férfi labdarúgó-válogatott elutazik-e a június 11-én kezdődő, amerikai–kanadai–mexikói rendezésű világbajnokságra. A mexikóvárosi iráni nagykövet azt mondta, a FIFA-val arról tárgyalnak, hogy a vb-csoportmeccseiket tegyék át az Egyesült Államokból Mexikóba. Gianni Infantino FIFA-elnök a múlt héten azt mondta, nem tesznek át meccseket, a vb a tervezettnek megfelelően fog lemenni. Az iráni kormány és futballszövetség tisztviselői jelezték, nem akarják bojkottálni a vb-t, de elképzelhetetlennek tartják, hogy az országukat megtámadó Egyesült Államokban játsszanak.

Az amerikai védelmi minisztérium, azaz a Pentagon tízezer katona Közel-Keletre küldését mérlegeli a Wall Street Journal (WSJ) értesülése szerint. A cél, hogy Donald Trump elnöknek több katonai opciója legyen, miközben elvileg az Iránnal való tárgyalások is felpöröghetnek.

Az újonnan a Közel-Keletre vezénylendő erő gyalogos és páncélos egységeket is tartalmazhat. Ez a tízezer katona plusznak számít a korábban bejelentett ötezer főnyi tengerészgyalogsági, illetve több ezer főnyi ejtőernyős erőn felül.

A WSJ szerint nem tudni, pontosan hova vezénylik a térségben ezeket az erőket, de gyaníthatóan közel az iráni partokhoz. Régóta rebesgetik célpontként az – Irán által megerődített – Hárg-szigetet, ami az iráni olajexport szívcsakrája. Trump elnök az utóbbi napokban többször hangoztatta, hogy a világ egyik fő olajszállítási artériáját, a Hormuzi-szorost minden áron meg akarja nyitni. A szorost a háború eleje óta Irán blokád alatt tartja fenyegetésekkel és hajók elleni csapásokkal.

Anna Kelly, a Fehér Ház helyettes sajtótitkára a WSJ értesülésére ezt reagálta: „Minden bejelentés a csapatok bevetéséről a védelmi minisztériumtól fog érkezni. Ahogy elmondtuk Trump elnöknek még mindig rendelkezésére áll minden katonai erő.” A közel-keleti térségért felelős Középső Parancsnokság, a Centcom nem kommentálta a WSJ értesülését.

Ausztrália kifogyóban van az üzemanyagból. A BBC tudósítója elment a queenslandi Cairnsbe, ahol félig üres benzinkutakat tapasztalt. Az adott kút kifogyott a benzinből, ami dízel van, az is 85 százalékkal drágább, mint a háború előtt volt. Egyre többen akarnak gyorsan tankolni, mielőtt elszállnak az árak, ezért országszerte áruhiány alakult ki. A kormány próbálja felhívni a köz figyelmét, hogy ne pániktankoljanak, de egyelőre mindhiába. Egyes kutakon már limitálják a vételezhető mennyiséget, illetve tiltják a kannákba tankolást. Új-Dél-Wales államban minden hetedik kúton üzemanyaghiány van. A központi kormány szerint van elég tartaléka az országnak, csak a pánikvásárlás miatt alakult ki hiány, bár Anthony Albanese miniszterelnök közölte, minél hosszabban elnyúlik a háború, annál nagyobb lesz a hatása.

Az iráni haderő arra figyelmeztetett a térségben, hogy olyan hoteleket is meg fog támadni, amikben amerikai katonák szállnak meg. „Amikor az amerikai (erők) bemennek egy hotelbe, akkor a mi nézőpontunkból az a hotel amerikaivá válik” – magyarázta a haditervet Abolfazl Sekarcsi, a fegyveres erők szóvivője az iráni állami tévében. Feltette a kérdést, hogy csak várniuk kellene-e rá, hogy az amerikaiak lecsapjanak rájuk. Meg is válaszolta a kérdését a Times of Israel szerint: „természetesen le kell csapnunk rájuk, akárhol is vannak”.

Tüntetni kezdtek az emberek a Fülöp-szigeteki Manilában az emelkedő üzemanyagárak miatt – írja a CNN. Az országban kétnapos sztrájk kezdődött, amit a közlekedési szakszervezetek szerveztek. Az iráni háború miatt ugyanis az eleje óta megduplázódott a benzin és dízel ára. A tüntetők azt követelik, hogy az elnök tegyen valamit, ezért az elnöki palota elé vonulnak, ahol nagy rendőri készültség várja őket.

A CNN felemlegeti, hogy a Fülöp-szigetek lett az első ország a világon, ami vészhelyzetet hirdetett az olajárválság miatt. Ferdinand Marcos Jr. elnök ezt azzal indokolta, hogy az ország energiaellátásának stabilitása forog veszélyben. Maria Theresa Lazaro külügyminiszter nemrég azt mondta, országának 40-45 napra elegendő kőolajtartaléka van. Intézkedéseket is hoztak a helyzettel visszaélők ellen, a közlekedési költségek csökkentéséért. A Fülöp-szigetek olajellátásának 98 százaléka a Közel-Keletről érkezik.

Nyolcórás szünet után Irán ismét Izraelt rakétázta – számolt be róla a Times of Israel. Izrael déli részén meg is szólaltak a szirénák. Sérülésről nem érkezett jelentés, a rakétát valószínűleg elfogta a légvédelem.

Az iráni félhivatalos Tasnim hírügynökség szerint a március elején megtámadott thaiföldi teherhajó zátonyra futott a Hormuzi-szorosban található Kesm-szigeténél. A hajót március 11-én érte támadás, miközben áthaladt a szoroson. A fedélzeten 23-an voltak. A támadás után a legénység három tagját eltűntnek nyilvánították, a többieket kimentették, és biztonságban visszajuttatták Bangkokba.

(CNN)

Vietnám kereskedelmi minisztériuma bejelentette, hogy április közepéig nullára csökkenti a benzinre, a dízelre és a kerozinra kivetett környezetvédelmi adó mértékét, hogy visszafogja az emelkedő üzemanyagárakat. A lépést a Hormuzi-szorosban eszkalálódó konfliktus negatív hatásaival indokolták.

(Guardian)

A libanoni média szerint péntek kora reggel izraeli támadás érte Bejrút déli külvárosait. Az Agence France-Presse (AFP) jelentése szerint több robbanás is hallatszott a környéken, és füst gomolygott.

Izrael korábban átfogó evakuálási figyelmeztetéseket adott ki a területre vonatkozóan, de a pénteki támadás előtt nem adott konkrét figyelmeztetést. Nem tudni, vannak-e áldozatai a támadásnak.

(Guardian)

Donald Trump korábban arról beszélt, hogy csalódott Ausztráliában, mert nem kapott tőlük segítséget a Hormuzi-szoros biztosításához. „Ausztrália nem volt valami jó, kicsit meglepődtem rajtuk” – fogalmazott az amerikai elnök, aki az Egyesült Királyságot is leszólta, amikor „játéknak” titulálta a felajánlott hadihajóikat.

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök viszont azt állította, hogy nem utasítottak vissza semmiféle kérést, „nem érkezett semmiféle kérés, amibe Ausztrália ne egyezett volna bele”. Kifogásolta ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok és Izrael nem konzultált velük az Irán elleni támadás előtt. Ausztrália egyébként az Egyesült Arab Emírségek kérésére egy megfigyelő hajót küldött a térségbe még március elején.

(CNN)

• Abu-Dzabiban két ember meghalt, hárman megsebesültek egy iráni rakéta lelövése után.
• Hatan megsérültek egy rakétatámadásban az izraeli Kfár Kasszemben, egy 11 éves lánynak pedig megállt a szíve.
• Egy ember meghalt, egy másik pedig súlyos sérüléseket szenvedett az Izrael északi részén található Naharija városában a Hezbollah által végrehajtott rakétatámadásban.
• Izrael közölte, hogy megölte Alireza Tangszirit, az iráni Forradalmi Gárda haditengerészetének parancsnokát, aki Jiszráel Kác izraeli védelmi miniszter szerint a Hormuzi-szoros blokádját irányította.
• Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy a háború gyors lezárását szeretné, és figyelmeztette Iránt, hogy vegye komolyan a tárgyalásokat, „mielőtt késő lesz”. Később arról posztolt, hogy tíz napra felfüggeszti az iráni energetikai létesítmények elleni támadásokat.
• Az iráni állami média közölte, milyen választ adott Teherán az amerikai békejavaslatra: a feltételek között szerepel „az agresszió és terror” leállítása, annak garantálása, hogy az Irán elleni háború nem fog újrakezdődni és kártérítés a támadások okozta károkért. Emellett a libanoni Hezbollah elleni támadások leállítását követelték, és azt, hogy a Hormuzi-szoros kerüljön teljesen Irán irányítása alá.

A csütörtöki összefoglalónk itt olvasható.