- Donald Trump szerint, mivel korábban megölték Irán vezetőit, már bekövetkezett a rezsimváltás.
- Az amerikai elnök azt mondta, rövidesen megegyezhetnek Iránnak, de ha ez nem történik meg, akkor az ország erőműveit, olajkútjait, sótalanító üzemeit és a Hárg-szigetet is teljesen elpusztítja.
- Trump arról beszélt, hogy Irán nagyrészt elfogadta az Egyesült Államok 15 pontos tervét, de még fognak kérni néhány dolgot Teherántól.
- Az Egyesült Államok esetleges szárazföldi műveletéről még nem döntött az amerikai elnök, de Trump azt mondta, elvehetik az iráni olajat, és a Hárg-szigetet is elfoglalhatják.
- Izrael tovább folytatja a libanoni műveleteit, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Hezbollah támadásaira hivatkozva rendelte el a műveletek kiterjesztését.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Világi Máté
Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy újabb csapást mértek Iránra, ezúttal Teherán központjára. A közlemény szerint a rezsim infrastruktúráját célozták. Nem sokkal korábban az IDF azt közölte, hogy 170 olyan célpontot találtak el az elmúlt 24 órában, amiknek állítólag köze volt az iráni fegyverfejlesztéshez és gyártáshoz.
(CNN)
Az Egyesült Államokkal tárgyaló iráni tisztviselők az eddigi magánjellegű beszélgetéseken ésszerűbbnek tűnnek, mint a rezsim korábbi vezetői, „akik már nincsenek közöttünk” – többek között erről beszélt hétfői sajtótájékoztatóján Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője.
„Ez egy újabb történelmi lehetőség Irán számára, hogy helyesen cselekedjen, megszabaduljon nukleáris ambícióitól, és megállapodásra jusson az elnökkel” – mondta Leavitt. „Vagy pedig ismét szembesülniük kell az Egyesült Államok fegyveres erőinek súlyos következményeivel.”
Leavitt azt is mondta, hogy a Hormuzi-szoros korlátozott átjárhatósága Donald Trump diplomáciájának az eredménye. Ezzel arra a 20 olajszállító hajóra utalt, amelyek az USA szerint Irán beleegyezésével haladhatnak át a Hormuzi-szoroson kedden.
Donald Trump korábban azt írta, hogy ha Irán mégsem nyitja meg a Hormuzi-szorost, akkor az Egyesült Államok teljesen megsemmisíti Irán villamos erőműveit, olajkútjait, a Hárg-szigetet, és valószínűleg az összes sótalanító üzemet is. „Egy ilyen támadás egyértelműen háborús bűncselekmény, és még emberiesség elleni bűncselekmény is lenne egyben” – mondta Trump fenyegetéseiről a Telexnek Hoffmann Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi joggal foglalkozó egyetemi docense.
Amikor erről kérdezték Leavitt azt mondta, az amerikai hadsereg mindig a törvénynek megfelelően fog cselekedni, Trump célja ugyanakkor az, hogy nyomást gyakoroljon Iránra a megállapodás érdekében. Amikor arról kérdezték, hogy az amerikai elnök a támadások befejezésére vagy fokozására törekszik, Leavitt azt mondta, Trump a katonai célok elérésére fókuszál.
„Az elnök jelenleg egyértelműen világossá tette az iráni rezsim számára, hogy a legjobb lépés számukra az, ha megállapodást kötnek, különben az Egyesült Államok fegyveres erői olyan képességekkel rendelkeznek, amelyek meghaladják legvadabb elképzeléseiket, és az elnök nem fél ezeket felhasználni” – mondta a szóvivő.
Leavitt arra is reagált, hogy az iráni háború miatt a jeruzsálemi hatóságok a húsvéti időszak közeledtével több szent zarándokhelyet is lezártak. „A biztonság elsődleges fontosságú, de tudjuk, hogy Izrael azon dolgozik, hogy a nagyhét alatt újra megnyissa a helyszíneket” – mondta Leavitt, hozzátéve, jelezték ezzel kapcsolatos fenntartásaikat Izrael felé.
Levittet kérdezték XIV. Leó pápa üzenetéről is, aki a virágvasárnapi miséjén a mielőbbi békét sürgette. „Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok” – mondta a pápa. A Fehér Ház szóvivője annyit reagált, szerinte nincs semmi baj azzal, ha az amerikai népet arra kérik, imádkozzon a katonákért, ő is ezt tette a sajtótájékoztató előtt és ezt szerinte az amerikai katonák is értékelik.
(CNN)
Világi Máté
A NATO légvédelme kilőtt két iráni rakétát, amik berepültek Törökország légterébe. A háború kezdete óta ez volt a negyedik ilyen alkalom: március 4-én, 9-én és 13-án is lőttek már ki iráni rakétákat.
(BBC)
Meghalt az ENSZ két békefenntartója Dél-Libanonban, mikor egy ismeretlen eredetű robbanás megsemmisítette a járművüket. Az ENSZ libanoni békefenntartóinak (UNIFIL) közleménye szerint további két katonájuk megsérült a robbanásban. Az elmúlt 24 órában ez volt a második halálos támadás az UNIFIL ellen.
Mindkét elhunyt békefenntartó indonéz állampolgár volt.
„Senkinek nem lenne szabad meghalni a béke szolgálatában”
– írta közleményében az UNIFIL. A szervezet vizsgálatot indított, hogy kiderítsék, mi történt pontosan. Nem neveztek meg felelőst.
(CNN)
A CNN összegzése szerint február 28 óta már több ezren halhattak meg a Közel-Keleten. Ezt hatóságok, minisztériumok közlése alapján számolták ki, így nem tudták azokat ellenőrizni.
Az iráni Vörös Félhold szerint Iránban legalább 1900-an haltak már meg az elmúlt hónapban, köztük több száz gyerek. Libanon egészségügyi minisztériuma szerint legalább 1247-en haltak bele izraeli csapásokba, amiből legalább 124 gyerek volt. Irakból egyelőre legalább 101 halottat jelentettek.
Izraelben 19 civil halt meg a konfliktus eszkalálódása óta, amibe nem számolják bele azokat, akikkel a támadások közvetve végeztek. Az izraeli hadsereg szerint Dél-Libanonban hat katonájuk halt már meg.
Az USA eddig 13 katona haláláról számolt már be. Eközben a környező országokban, például az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban és Kuvaitban többtucatnyian vesztették már életüket.
(CNN)
Marco Rubio amerikai külügyminisztert arról kérdezték, pontosan ki az az új vezetés Iránban, akikkel Donald Trump kormánya tárgyalásokat folytat. A kérdést azért kapta a miniszter, mert az amerikai elnök órákkal korábban arról posztolt, hogy egy „új és észszerűbb rezsimmel” folytatnak tárgyalásokat.
„Nem fogom elárulni, kik azok az emberek, mert az valószínűleg bajba sodornám őket és más csoportokat Iránon belül” – válaszolta Rubio a CNN szerint. A külügyminiszter arról is beszélt, hogy némi megosztottság van Irán vezetésén belül, és vannak Iránban olyanok, akik más irányba szeretnék terelni az országot.
Rubio azt mondta, hogy az iráni vezetés nyilvánvalóan nem fogja közzétenni azokat, amiket egyesek privát keretek közt mondanak az amerikaiaknak, mert azok nem tükrözik a rezsim hivatalos irányvonalait. A miniszter hozzátette, most reménykednek benne, hogy Iránban ezek az emberek fogják átvenni a vezetést.
Iráni sajtóértesülések szerint két ember meghalt, miután vélhetően amerikai–izraeli csapás ért egy gyermekotthont Teherántól nyugatra. Az iráni félhivatalos Fársz hírügynökség hétfőn azt írta, legalább két halálos áldozata és öt sérültje van a támadásnak, amelyet Fardis városában hajtottak végre egy közelmúltban épült épületegyüttes ellen.
(CNN)
Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök hétfőn telefonon beszélt Antonio Costával, az Európai Tanács elnökével, aki elmondta, hogy támogatja a közel-keleti konfliktus lezárását célzó törekvéseket Pakisztán részéről.
Mindkét vezető aggódik az Irán és az öböl-menti országok közötti folyamatos feszültség miatt, és annak lehetséges globális hatásai miatt. Egyetértettek abban, hogy a válság csak párbeszéd és diplomácia útján oldható meg.
Pakisztán hétfőn felajánlotta, hogy közvetítene egy esetleges amerikai–iráni tárgyaláson, de a javaslatra még egyik fél sem reagált. Irán közölte, hogy egyelőre csak közvetett üzenetváltásokkal kommunikáltak az Egyesült Államokkal.
(AP)
SMS-kampányban szólítják fel az irániakat, hogy jelentkezzenek önkéntesnek az ország védelmére az Egyesült Államok esetleges szárazföldi hadművelete ellen – írja az Associated Press. A lap szerint nem világos, hogy az üzeneteket az Iráni kormány küldte-e.
Az egyik üzenet szerint azokat hívják, akik „hajlandók feláldozni az életüket” az ország területének védelme érdekében. Az üzenetben csatoltak egy linket is a regisztrációhoz. Egy hasonló SMS arra utalt, hogy az önkénteseket hamarosan bevetésre küldik.
Iránban már több SMS-kampány is indult, amelyek vagy arra buzdítják az embereket, hogy csatlakozzanak a kormánypárti erőkhöz, vagy az ellenállókat fenyegetik. Néhány üzenet egyértelműen a Forradalmi Gárdától származik, míg más üzenetek forrása nem meghatározható.
„Az Egyesült Államok komoly tárgyalásokat folytat egy ÚJ, ÉSZSZERŰBB rendszerrel az iráni katonai műveleteink befejezéséről” – posztolta Donald Trump amerikai elnök. A Truth Socialön közzétett bejegyzésében azt írja, most nagy előrelépés történt, de
ha valami miatt nem jönne létre a megállapodás, és Irán nem nyitja meg azonnal a Hormuzi-szorost, akkor az Egyesült Államok teljesen megsemmisíti Irán villamos erőműveit, olajkútjait, a Hárg-szigetet, és valószínűleg az összes sótalanító üzemet is.
Az elnök ugyanakkor megjegyzi, hogy szerinte meg fognak egyezni.
Trump azt írta, eddig szándékosan nem érintették az Irán olajkereskedelme számára kiemelten fontos Hárg-szigetet, de posztjában ennek megtámadását is kilátásba helyezi. „Ez lesz a megtorlás azért a sok katonánkért, akiket Irán lemészárolt és megölt a régi rezsim 47 éves terroruralma alatt” – írta Donald Trump.
Egyiptom elnöke arra kérte az amerikai elnököt, hogy vessen véget az Iránnal folytatott háborúnak, mivel csak ő képes erre. Abd el-Fattah esz-Szíszi hétfői beszédében azt mondta:„Azt üzenem Trump elnöknek: senki sem képes arra, hogy véget vessen a térségünkben zajló háborúnak, csak ön.”
„Az emberiség és minden békeszerető ember nevében szólok önhöz. Ön is azok közé tartozik, akik szeretik a békét. A régió nevében közvetlenül önnek üzenek. A háború folytatása veszélyes következményekkel jár. Kérem, segítsen nekünk véget vetni a háborúnak, ön képes erre” – fogalmazott az elnök.
Egyiptom közvetlenül nem vesz részt a háborúban, de a megemelkedett olajár és a hajózási korlátozások érintik a mintegy 90 milliós országot is: országosan egységes zárórát rendeltek el a vendéglátóipar számára, energiatakarékossági okokból.
(Guardian)
Spanyolország úgy döntött, lezárja a légterét azon amerikai repülőgépek számára, amelyek részt vesznek az Irán ellen vívott háborúban, a döntést Margarita Robles spanyol védelmi miniszter jelentette be hétfőn. „Nem engedélyezzük sem a katonai támaszpontok, sem a légtér használatát az iráni háborúhoz kapcsolódó műveletekhez” – mondta a miniszter.
A légtérzár miatt az Egyesült Államok katonai gépeinek el kell kerülniük Spanyolországot, ha a Közel-Keletre tartanak. Kivételt jelentenek a vészhelyzetek, amelyek esetén a repülőgépek áthaladhatnak az ország légterén, és le is szállhatnak. A spanyol kormány szerint nemzetközi jogokba ütközik az Irán elleni háború, ezért nem kívánnak hozzá asszisztálni.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök már korábban jelezte, hogy az amerikai légierő nem használhatja országa légi bázisait a háborúhoz, és nyíltan bírálta az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúját. Később emiatt Donald Trump amerikai elnök a Spanyolországgal fenntartott gazdasági kapcsolatok megszakításával fenyegetett.
(Guardian)
Kovács Pál
Kigyulladt egy izraeli olajfinomító Haifa városánál, miután vélhetően rakétatámadás célpontjává vált. Az izraeli tűzoltóság szerint egy elfogott rakéta törmelékei zuhantak a létesítményre. Egyelőre nem tudni, hogy a rakétát Irán vagy az Irán által támogatott, libanoni Hezbollah lőtte-e ki. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
Még dolgoznak a tűz továbbterjedése ellen, a hírek szerint több ember is bent rekedhetett. Izrael energiaügyi minisztere szerint az üzem termelőkapacitását nem befolyásolják a károk, és hogy az üzemanyag-ellátást nem érinti az incidens.
Irán nem folytatott közvetlen tárgyalásokat az Egyesült államokkal, csak közvetített üzenetváltásokra került sor – közölte Irán külügyminisztériumának szóvivője.
A szóvivő közölte, hogy Irán csak a közvetítők által eljuttatott üzeneteket tárgyalta meg, amelyekben az Egyesült Államok tárgyalási szándékát fejezte ki. „A hozzánk eljuttatott anyagok túlzó és észszerűtlen követeléseket tartalmaztak” – mondta a szóvivő. „Álláspontunk egyértelmű. Katonai támadásnak vagyunk kitéve, ezért minden erőnket az önvédelemre összpontosítjuk” – tette hozzá.
Pakisztán felajánlotta, hogy egy esetleges amerikai–iráni tárgyaláson közreműködne közvetítőként – erre a felek még nem reagáltak. Pakisztán vasárnap négyoldalú találkozót rendezett Szaúd-Arábiával, Törökországgal és Egyiptommal, de a tárgyalások nem hoztak jelentős eredményt.
(Guardian)
Kovács Pál
Az izraeli hadsereg hétfőn közölte, hogy Irán több rakétát indított Izrael ellen, Jemen felől pedig dróntámadás érte az országot, amit elhárítottak. Immár a második alkalommal indul támadás Jemen felől a háború kezdete óta – írja a Reuters.
Hétfő hajnalban két Jemenből indított drónt fogtak el, de további részleteket nem közöltek. Az Irán által támogatott jemeni húszi milícia szombaton lépett be a konfliktusba, ami tovább fokozhatja a háború negatív gazdasági következményeit.
Irán nagyrészt elfogadta azt a 15 pontból álló tervet, amely az Egyesült Államok követeléseit tartalmazza – állította Donald Trump a CNN szerint.
Trump azt mondta, hogy Irán nagyrészt elfogadta a követeléseket, amelyeket Pakisztán közvetített Iránnak, és amelyek célja a háború befejezése lenne. „A pontok nagy részét elfogadták. Miért ne tennék?” – mondta az elnök, aki szerint az USA és Irán között egyetértés van a tervvel kapcsolatban, de hozzátette, hogy ezeken kívül még fognak kérni néhány dolgot Irántól.
Az iráni külügyminiszter a múlt héten elismerte, hogy közvetítőkön keresztül váltottak üzeneteket az Egyesült Államokkal, de Irán szkepticizmusának adott hangot az amerikai állásponttal kapcsolatban.
Trump szerint Irán olajat adott az Egyesült Államoknak, amelyet holnap szállítanak, hogy „bizonyítsák azt, hogy komolyan gondolják” – ezzel arra a 20 olajszállító hajóra utalt, amelyek állítása szerint Irán beleegyezésével haladhatnak át a Hormuzi-szoroson.
A Trump által emlegetett 15 pontos terv tartalma vélhetően arra is kiterjed, hogy Irán lemond a nukleáris fegyverek megszerzéséről, valamint dúsított uránkészleteiről is. Teheránnak ezen kívül korlátoznia kellene a védelmi képességeit, és a térségben lévő csapataikat is fel kellene számolnia. A Hormuzi-szoros újbóli megnyitása is része a tervnek.
Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy Dél-Libanonban csapást mért egy mentősöknek álcázott Hezbollah-sejtre – írja a Times of Israel. Izrael szerint a mentőegységeknek álcázott fegyveres egységek a nemzetközi jog súlyos megsértését jelentik.
Izrael szerint a Hezbollah emberei mentőautókat használva rendszeresen szállítottak fegyvereket Észak-Libanonból az ország déli részére, hogy támadásokat hajtsanak végre az IDF csapatai és Izrael ellen – állítja a hadsereg. Az IDF korábban is állította, hogy a libanoni fegyveres szervezet katonai célokra használja a mentőautókat és az egészségügyi épületeket is.
Libanon egészségügyi minisztere korábban azt közölte, hogy egy izraeli támadásban kilenc egészségügyi dolgozó halt meg, akik közül négyen a Hezbollah egészségügyi bizottságából, öten pedig egy Hezbollahhal szövetséges szervezetből.
Az európai légteret fenyegető biztonsági kihívásokra figyelmeztet az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) – írja a Reuters. A szervezet igazgatója, Florian Guillermet szerint drasztikus változásokat hoztak a közelmúlt fegyveres konfliktusai a repülésre nézve, egyre szűkebb légi folyosókon, szigorúbb szabályozások mellett kell közlekednie a polgári gépeknek.
Mivel számos repülési útvonalat le kellett zárni, a légi közlekedés egyre szűkebb folyosókra szorul be – például Azerbajdzsán és Közép-Ázsia felett, elkerülve Ukrajnát és a Közel-Keletet is. Guillermet szerint ez a felsűrűsödő forgalom komoly biztonsági kockázatot jelent, ezért jelenleg új irányelveken dolgoznak. Az EASA azt javasolja, hogy április 10-ig továbbra is kerülje el mindenki Irán légterét.
Az új szabályozások kiterjednének a drónincidensek problémájára is, amelyekkel az európai repülőterek egyre gyakrabban találkoznak. Az ilyen eseteket az EASA a hibrid hadviselés részének tekinti – a kibertámadásokkal és más módszerekkel együtt. Guillermet elismerte, hogy bár a légtérzárak kellemetlenek lehetnek az utasoknak, szerinte most ezzel lehet garantálni a biztonságot a rakéták és drónok veszélyeivel szemben.
Az iráni állami médiában megjelent egy nyilatkozat, amely megerősíti Alireza Tangsziri halálát, aki az iráni Forradalmi Gárda haditengerészeti parancsnoka volt. A parancsnok múlt csütörtökön egy izraeli légitámadásban halt meg – írja a Guardian.
Tangsziri felügyelte a haditengerészet robotrepülőgépekkel kapcsolatos tesztjeit, és egy katonai drónokat fejlesztő cég igazgatótanácsának tagja volt. Az amerikai pénzügyminisztérium 2019-ben és 2023-ban szankciókat vezetett be ellene.
Tangszirit a BBC szerint 2010-ben nevezték ki a Gárda haditengerészete parancsnokhelyettesének, majd 2018-ban parancsnokának. Március 10. óta használt egy X-fiókot, amin keresztül fenyegette az ellenségesnek mondott országok hajóit, amik át akarnának kelni a Hormuzi-szoroson. Már 2019-ben azzal fenyegetett, hogy lezárják a tengerszorost, ha nem engedik Iránt olajat exportálni.
A pakisztáni kormány közölte, hogy az ország szívesen közvetítene, amennyiben amerikai–iráni tárgyalásokra kerülne sor. A felvetésre egyelőre sem Irán, sem az Egyesült Államok nem reagált.
„Pakisztán örömmel vette, hogy Irán és az Egyesült Államok is kifejezte bizalmát a tárgyalások pakisztáni lebonyolítását illetően” – mondta Ishaq Dar, az ország külügyminisztere, hozzátéve, hogy a tárgyalások előkészítésében is szívesen segítenek.
Donald Trump amerikai elnök nem beszélt a lehetséges pakisztáni tárgyalásokról, de vasárnap este azt mondta, tárgyalnak Iránnal, és ezzel „rendkívül jól haladnak”.
(AP)
Három izraeli katona súlyosan megsebesült, többen pedig könnyebb sérüléseket szenvedtek a libanoni műveletek során – közölte az izraeli hadsereg, az IDF a Times of Israel szerint.
A hadsereg tájékoztatása szerint tegnap délután egy irányított rakéta támadása okozott súlyos sérüléseket a katonáknak. Egy másik incidensben egy katona súlyosan, kettő pedig közepesen megsérült, miután egy Hezbollah-drón csapódott be az izraeli csapatok közelében Dél-Libanonban. A katonákat kórházba szállították.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint az izraeli támadások eddig több mint 1000 ember életét követelték Libanonban. Izrael korábban bejelentette, hogy a Hezbollah elleni szárazföldi művelet részeként Dél-Libanon nagy részét is ellenőrzése alá kívánja vonni.
Donald Trump azt állítja, hogy Irán 20 olajszállító átengedéséhez járult hozzá a Hormuzi-szoroson, és hogy a hajók hétfőtől kezdve az elkövetkezendő néhány napban haladhatnak át. „Korábban tízet, most húszat engednek nekünk” – mondta az amerikai elnök hétfőn.
Trump szerint Mohammad Ghalibaf, az iráni parlament elnöke engedélyezte az olajszállító hajók átengedését. „Emlékeznek, amikor azt mondtam, hogy ajándékot kapok tőlük? Mindenki azt mondta: »Milyen ajándék? Baromság!«, de amikor erről hallanak, befogják a szájukat. A tárgyalások nagyon jól mennek!” – fogalmazott Trump.
Tegnap Ghalibaf azt mondta, hogy az iráni csapatok már „várják az amerikai csapatok érkezését”, hogy megbüntessék őket. Az iráni politikus azzal is vádolta az Egyesült Államokat, hogy miközben nyilvánosan tárgyalásokat kezdeményeznek, titokban szárazföldi támadást készítenek elő.
(Guardian)
Az Egyesült Államok elnöke fontolgatja, hogy szárazföldi műveletet indít, hogy megszerezze Irán uránkészleteit, amelyek az atomfegyverek gyártásához is kellenének – erről amerikai tisztviselők beszéltek a Wall Street Journalnek.
A művelet célja csaknem féltonna hasadóanyag kihozása lenne egy összetett, speciális művelet keretében. A lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint Donald Trump nem döntött még a kérdésben, mivel az akció kockázatos lehet a bevetett amerikai egységekre nézve.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap kijelentette, hogy utasította az izraeli hadsereget a dél-libanoni műveletek további kiterjesztésére, hivatkozva a Hezbollah rakétatámadásaira. Izrael korábban azt közölte, hogy a Litáni folyóig bővítik ki a libanoni „pufferzónát”, de az egyelőre nem világos, hogy Netanjahu erre a területre utalt-e, vagy pedig további területek elfoglalására – írta a Reuters hírügynökség.
„Utasítást adtam a meglévő biztonsági övezet további kiterjesztésére, hogy végre megakadályozzuk a betörés veszélyét, és eltávolítsuk a páncéltörő rakétákkal történő támadásokat a határunktól” – mondta Netanjahu. Az izraeli miniszterelnöki hivatal nem közölt további részleteket a műveletekről, és a kérdést a biztonsági kabinet még nem tárgyalta. A múlt héten Jiszráel Kac védelmi miniszter kijelentette, hogy az izraeli erők „ellenőrzésük alá vonják a fennmaradó hidakat és a Litáni folyóig terjedő biztonsági zónát”, amely folyó az izraeli-libanoni határától körülbelül 30 kilométerre északra ömlik a Földközi-tengerbe.
Az Irán által támogatott Hezbollah terrorszervezet rakétákat kezdett lőni Izraelre, miután az Egyesült Államok és Izrael légitámadásokat indított Irán ellen. Több mint 400 Hezbollah-harcos halt meg, mióta a libanoni fegyveres csoport március 2-án megindította az új háborút Izrael ellen.
Donald Trump a Financial Timesnak azt nyilatkozta, hogy „elvehetné az iráni olajat”, és esetleg elfoglalhatná az ország legfontosabb üzemanyag-központját, a Hárg-szigetet is. „Őszintén szólva legszívesebben elvenném az iráni olajat, de néhány ostoba ember otthon az USA-ban azt kérdezi: »Miért tennéd ezt?« De ők ostobák ” – mondta az elnök.
Trump utalt arra, hogy ez a lépés a Hormuzi-szoros közelében, stratégiai fontosságú helyen lévő sziget elfoglalását is jelentheti. „Talán elfoglaljuk a Hárg-szigetet, talán nem. Sok lehetőségünk van” – mondta Trump, hozzátéve: „Ez azt is jelentené, hogy egy ideig ott kellene maradnunk.” Amikor a sziget iráni védelemről kérdezték, az elnök azt mondta: „Nem hiszem, hogy lenne védelmük. Nagyon könnyen elfoglalhatnánk.”
Trump nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy további 3500 amerikai katona érkezett a Közel-Keletre. Trump megemlítette, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti, pakisztáni küldöttek közvetítésével folyó közvetett tárgyalások jól haladnak, de nem kívánt nyilatkozni arról, hogy hamarosan sikerül-e tűzszüneti megállapodást kötni. „Elég gyorsan megköthető lenne egy megállapodás” – mondta az elnök.
Pál Tamás
Donald Trump amerikai elnök szerint az Egyesült Államoknak már sikerült elérnie a rezsimváltást Iránban. Trump vasárnap az Air Force One fedélzetén újságíróknak nyilatkozva azt mondta: „Valóban azt lehet mondani, hogy rezsimváltás történt, mert megölték őket. […] Ha megnézzük, máris rezsimváltás történt, mert az egyik rezsimet megsemmisítették, mindannyian meghaltak. A következő rezsim is nagyrészt meghalt, a harmadik rezsim pedig olyan emberekből áll, akikkel még senki sem találkozott korábban, ez egy teljesen más csoport, ezért én ezt rezsimváltásnak tekinteném.”
„Tehát szerintem máris bekövetkezett a rezsimváltás, úgy értem, ennél jobbat nem is lehetne elérni”
– mondta Trump.
Az amerikai elnök szerint Irán valószínűleg megállapodást fog kötni az Egyesült Államokkal. „Azt hiszem, meg fogunk állapodni velük, ebben szinte biztos vagyok, de lehetséges, hogy nem” – mondta. „Irán esetében soha nem lehet tudni, mert tárgyalunk velük, aztán fel kell robbantanunk őket” – tette hozzá.
(BBC)
Pál Tamás
- Irán több nagyvárosa ellen is légitámadásokat hajtott végre Izrael és az Egyesült Államok.
- Az Irán által támogatott húszi milícia újabb támadási hullámot indított Izrael ellen.
- A Washington Post forrásai szerint a Pentagon heteken át tartó szárazföldi műveleteket készít elő Iránban.
- Egyiptom, Törökország, Szaúd-Arábia és Pakisztán is a háború eszkalációjának megakadályozásáról tárgyalt.
- XIV. Leó pápa a virágvasárnapi miséjén a mielőbbi békét sürgette.
- Ausztráliában különböző állami intézkedéseket terveznek az elszabaduló üzemanyagárak miatt.
