A cseh köztársasági elnök élesen reagált Trump NATO-t bíráló szavaira

„Ha a NATO tud segíteni, akkor nyilvánvalóan ott lesz. Nincs okunk nem segíteni, nyilvánvalóan segíteni fogunk” – mondta a szervezet főtitkára csütörtök délután egy konferencián Washingtonban.

A Hormuzi-szorosról úgy nyilatkozott, hogy amit a brit miniszterelnök, Keir Starmer vezetésével és az Egyesült Államokkal szorosan együttműködő 34 országgal ellátnak, az egy közös, természetes elkötelezettség. „Egy megállapodás arról, hogy nem fogadhatjuk el ennek a fontos kereskedelmi útvonalnak a lezárását. Meg kell nyílnia. És amikor megnyílik, nyitva kell tartanunk” – tette hozzá.

Trump és Rutte szerdai találkozója után az amerikai elnök azt nyilatkozta, hogy nagyon kiábrándító volt. „Ezek közül az emberek közül senki semmit sem értett, hacsak nem gyakoroltak rájuk nyomást” – jelentette ki Trump.

Friedrich Merz német kancellár arról beszélt, hogy nem szeretné, ha az iráni amerikai-izraeli hadjárat megosztaná a NATO-t, és tovább rontaná a viszonyt az Egyesült Államok és európai szövetségesei között.

Merz azt is felvetette, hogy Németország szerepet játszhat a Hormuzi-szoros biztosításában. De egy ilyen missziónak ideális esetben élveznie kell a német parlamentnek a támogatását, így néhány napon belül nem várható döntés.

Mark Rutte NATO-főtitkáron keresztül állítólag azt üzente Trump a szövetség tagállamainak, hogy napokon belül konkrét kötelezettségvállalásokat szeretne látni a Hormuzi-szoros biztosításának segítésére. A Handelsblatt ezek alapján írhatta, hogy a NATO egy haditengerészeti missziót fontolgat. (Guardian)

Petr Pavel az egyik prágai egyetemen reagált Donald Trump és a NATO-tagállamok közti feszültségre csütörtök délután.

Azt mondta, hogy az amerikai elnök kritikája látszólag figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a NATO egy védelmi szövetség, és nem egy olyan szövetség, ami automatikusan segít a területén kívül vívott háborúkban. Pavel hozzátette, hogy az európai szövetségeseket a kezdetektől fogva nem tájékoztatták az iráni célokról és a műveletekről, sőt, senki sem kért tőlük semmilyen együttműködést.

Pavel úgy látja, hogy amikor a háború egy nem remélt irányba indult el, akkor állt elő Trump azzal, hogy az európai szövetségeseknek kell gondoskodniuk a biztonságos hajózásról a Hormuzi-szorosban. Amikor nem pozitív választ kapott, nagy csalódásként tekintett az egész szervezetre, és ezt Pavel igazságtalannak nevezte.

„Abban a pillanatban, amikor elkezdjük megkérdőjelezni a szövetség egységét, amely kész együtt és nagyon határozottan cselekedni, akkor természetesen elveszik a szerepe. Ki kell mondani, hogy Donald Trump az elmúlt hetekben többet tett a szövetség hitelességének rombolásáért, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök sok év alatt. És ez természetesen nem jó hír” – összegzett. (Guardian)

Fontos, hogy Libanonnak „helye legyen az asztalnál”, hogy tárgyalhasson a tűzszüneti megállapodásról, mondta a BBC-nek a libanoni szociális ügyekért felelős miniszter. Haneen Sayed azt mondta, országa úgy tudja, „Libanont bevonták a tűzszünet feltételeibe”, és fontos, hogy a kormány „tárgyaljon arról, milyen békemegállapodásra van szükség”. A miniszter szerint Libanon panaszt fog benyújtani az ENSZ Biztonsági Tanácsához a Bejrútot ért, szerdai izraeli támadások miatt.

(BBC)

„Izrael nem szándékozik bántani önöket… ezért, biztonságuk érdekében, haladéktalanul el kell hagyniuk a területet” – üzente az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője, Avichay Adraee az X-en a libanoni főváros lakóinak, és elrendelte Bejrút több déli külvárosának evakuálását. A posztban azt írta, Izrael további csapásokat tervez a Hezbollah „katonai infrastruktúrája” ellen.

Az evakuálási parancsban felsorolt területek: Haret Hreik, Ghobeiry, Al-Lilaki, Hadath, Borj el-Barajneh, Tahwitat al-Ghadir, Shiyyah és Al-Janah.

A szombati amerikai-iráni tárgyalásokra készülve a pakisztáni hatóságok lezárták a tárgyalások várható helyszínének, a Serena Hotelnek a 3 kilométeres körzetét, írja a Reuters. Várhatóan mind az amerikai, mind az iráni delegáció az ötcsillagos luxusszállodában fog megszállni, ezért a hotel összes vendégét megkérték, hogy jelentkezzenek ki és hagyják el az épületet.

(Reuters)

A tűzszüneti megállapodás „nyilvánvaló megsértésének” nevezte Izrael libanoni támadásait Maszúd Peszeskján iráni elnök, szerinte ez „veszélyes jelzés” a megállapodás iránti elkötelezettség hiányára. Az X-en közzétett bejegyzésében Peszeskján azt írta, hogy a támadások folytatása „értelmetlenné” tenné a tárgyalásokat, és arra figyelmeztetett, hogy Irán keze „továbbra is a ravaszon marad”. (Az eredeti angol szövegben a kéz szót használják, ezért használtuk mi is ezt a verziót az „ujja a ravaszon” kifejezésre.)

Közben az iráni parlament elnöke arra figyelmeztet, hogy „a tűzszüneti megállapodás megsértése egyértelmű következményekkel és határozott válaszlépésekkel jár”.

(BBC)

Az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma arról posztolt az X-en, hogy a csütörtöki nap folyamán eddig nem volt légi fenyegetés az ország légterében. „Az Egyesült Arab Emírségek légvédelmi rendszerei nem észleltek Iránból indított ballisztikus rakétákat, robotrepülőgépeket vagy pilóta nélküli légi járműveket”, írták.

Az AXSMarine adatai szerint négy iráni, négy görög és egy kínai hajó található azok között a hajók között, amelyek engedélyt kaptak az átkelésre a Hormuzi-szoroson a tűzszünet óta eltelt 24 órában, írja a Guardian. A hajók átengedése valamelyest enyhíti a szoros lezárásából adódó torlódást, a szorosban jelenleg 1400 hajó horgonyoz.

A Times of Israel szerint szinte teljesen áll a hajóforgalom a szorosban.

(Guardian)

Egy iráni ügynök szervezte be a 22 éves Ami Gajdarovot, a férfit akit egy merényletkísérlet miatt fogtak el csütörtökön Haifában az izraeli rendőrök. A Times of Israel szerint a férfi bombát gyártott, a célpontja Naftali Bennett volt izraeli kormányfő lehetett. Gajdarov ugyan nem ismerte el, hogy Bennettet meg akarta ölni, de a helyszínek, amiket meglátogatott és felmért, erre utaltak.

A férfinek voltak segítői is, akiket szintén elfogtak: a szintén haifai Szergej Leibman és Edvard Sovtyuk, illetve két, még meg nem nevezett férfi. Gajdarov a gyanú szerint megtekintett két olyan helyszínt is, ahol iráni rakéta csapódott be. Szolgálataiért a hatóságok szerint 70 ezer sékelt, azaz 7,3 millió forintot kapott. Az esetet a Sin Bét biztonsági szolgálat és a rendőrség Lahav 433 egysége vizsgálja, ami fontos bűnügyekre specializálódott.

Szerdán eluralkodott az optimizmus a nemzetközi piacokon az iráni tűzszünet hatására, az olajár esett, a tőzsdeindexek nőttek, a forint erősödött, de a szakértők óvatosak maradtak azzal kapcsolatban, hogy hozhat-e valódi eredményeket a tűzszünet. Az aggodalom némileg be is igazolódott, miután Irán bejelentette, hogy a Libanont ért izraeli támadás miatt ismét lezárja a szorost. Akármilyen irányba is megy innen a helyzet, egy dologban szinte biztosak lehetünk: a konfliktus előtti szintre jó darabig nem megy majd vissza az olajár. Bővebben erről elemző cikkünkben olvashat. Arról pedig itt, hogy mi a mai helyzet az olaj- és pénzpiacokon.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerint az izraeli támadások Libanonban folytatódnak, és ott csapnak le a Hezbollahra, „ahol csak szükséges”. A BBC megemlíti, Izrael korábban jelezte, a tűzszünet csak Iránra vonatkozik, Libanonra nem. „Az üzenetünk világos: bárki, aki izraeli civilek ellen cselekszik, célponttá válik. Folytatni fogjuk a Hezbollah elleni csapásokat ott, ahol csak szükséges, addig, amíg helyre nem állítjuk a teljes biztonságot az északi lakosok számára” – üzente Netanjahu. A miniszterelnök nem sokkal azután mondta ezeket, hogy az Izraeli Védelmi Erők közölte, megölték Ali Juszuf Hársit, Náim Kasszem Hezbollah-főtitkár személyi titkárát és unokatestvérét.

Több mint 3000 ember halt meg Iránban az amerikai–izraeli csapásokban február 28. óta – közölte az ország fő törvényszéki orvosszakértője csütörtökön a Times of Israel szerint. A halottak 40 százalékánál volt szükség rá, hogy a szakértők azonosítsák őket, és ezután adják át a holttesteket a családoknak. A lap megjegyzi, a jelentés nem tesz különbséget a civil lakosság és a biztonsági erők tagjai közt, nem tudni, az áldozatok közül hányan voltak katonák és milicisták.

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője szerint az iráni fegyverszünetet ki kell terjeszteni Libanonra is. Az észt politikus szerint „a Hezbollah rángatta bele Libanont a háborúba, de Izrael önvédelemhez való joga nem igazolja az ilyen hatalmas pusztítást”. Az izraeli akciók szerinte súlyos terhet jelentenek a tűzszünetre, ezért is kell kiterjeszteni a harcok beszüntetését Libanonra is. Hozzátette, „az izraeli csapások százakat öltek meg múlt éjjel”, ami miatt vitatható, az ilyen keménykezű akciók önvédelemnek számítanak-e.

A libanoni hivatalos szervek jelenleg 203 halottról és több mint 1000 sérültről tudnak a szerdai izraeli csapások miatt.

„Most épp egyfajta bizonytalan helyzetben vagyunk, nem tudom, hogy fog ez végződni, de a háború olyan irányba halad, amit ijesztőnek tartok” – mondta egy teheráni lakos, Irádzs a New York Timesnak. A lap az irániak körében igyekezett felmérni a hangulatot most, hogy ingatag tűzszünet köszöntött az országra. Egy Mohammed nevű férfi azt mondta, nem örül annak, hogy a helyén maradt a rezsim, de az se lett volna jó, ha a háború elpusztítja a fél országot. Ő arra számít, hogy „a társadalom gazdasági és kulturális helyzete rosszabbá válik, mint előtte volt”.

Az irániak összességében kifáradtak és szoronganak, sokan elvesztették a munkájukat a gyárak lebombázása miatt, ahogy iskolák, kórházak, otthonok és hidak is megsérültek, megsemmisültek. Emellett tombol az infláció, egy Marjam nevű teheráni szerint a boltos azt mondta neki, spájzoljon be, mert 40 százalékkal fognak emelkedni az árak hamarosan.

Sokan félnek tőle, hogy a rezsim bekeményít, aminek már vannak jelei: a januári felkelés alatt elfogott tüntetőket végeznek ki, és újabb letartóztatások zajlanak. Mindenki retteg, szorong, közben alig lehet altató-nyugtató szereket kapni. „Pszichológiailag sokan nagyon sötét helyen vannak” – mondta az egyik megszólaló. Az utcákon kormánybarát milíciák ellenőrzőpontokat működtetnek, és a rezsim hívei időnként összegyűlnek a tereken éltetni a vezetést. Közben a lakosok próbálják megkerülni a háború eleje óta tartó totális internetkorlátozást, sokan pedig az országból való végleges elmenekülést tervezik.

A háború kitörése óta először tárgyaltak iráni és szaúdi tisztviselők – írja a Times of Israel. Fejszál bin Farhán szaúdi külügyminiszter telefonon beszélt Abbász Aragcsival, iráni kollégájával. A rijádi külügy szerint áttekintették a helyzet alakulását, és módokat kerestek rá, hogy csökkentsék a feszültséget, helyreállítsák a biztonságot és stabilitást a régióban.

Elfogadhatatlannak nevezte Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter Izrael Libanon elleni szerdai légicsapás-sorozatát. Barrot szerint ez aláássa az átmeneti tűzszünetet – idézte őt a Times of Israel. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is hasonlóan nyilatkozott, szerinte „egy lépésre kerültünk attól a ponttól, ahonnan már nincs visszaút”, és a törékeny békét elszántsággal kell folytatni.

José Manuel Albares spanyol külügyminiszter a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Izraelt a spanyol parlamentben elmondott beszédében. Spanyolország a kezdetek óta kritikusan áll Izrael gázai és közel-keleti hadműveleteihez, reptereit sem engedte használni a mostani Irán elleni csapásokhoz. Korábban bejelentette, hogy Spanyolország újranyitja teheráni nagykövetségét, hogy ezzel is elősegítse a békét. A kínai kormány álláspontja, hogy Libanon szuverenitását és biztonságát nem lehet megsérteni. Mao Ning külügyi szóvivő elmondta, „le kell hűteni a regionális helyzetet”.

Míg az iráni fegyverszünet hírére szerdán nagyot mentek az ázsiai piacok – amiket érzékenyen érintett a hormuzi olajblokád –, a csütörtöki nyitáson már beárazták a bizonytalanságokat. A CNN szerint a hongkongi Hang Seng 0,6 százalékos mínuszban nyitott az előző napi záráshoz képest. A kínai Sanghaj Kompozit index szintén ekkora esést produkált a nap elején, a dél-koreai Kospi 1,11 százalékot, a japán Nikkei 225 0,6 százalékot esett.

Eközben a West Texas Intermediate (WTI) olaj határidős ára 2,6 százalékkal 96,89 dollárra, a brent típusú olajé pedig 2,1 százalékkal 96,75 dollárra emelkedett. A CNN megjegyzi, a szerdai jó hírekre még jól reagált az olajpiac, a WTI ára 16,4 százalékkal csökkent, és az amerikai tőzsde, a Dow Jones is egy éve a legjobb napját produkálta. A Hormuzi-szoros korábbi lezárása becslések szerint napi 12-15 millió hordótól fosztotta meg a világpiacot, szakértők azt mondják, hónapokba telik majd, mire az olajsokkból feláll az olajár és az ellátás.

Az Egyesült Államoknak választania kell a háború és tűzszünet között – mondta a BBC-nek Szaid Hatibzadeh iráni külügyminiszter-helyettes, aki szerint a kettő egyszerre nem megy. A helyettes szerint Izrael támadása Libanon ellen megsérti a fegyvernyugvást. Irán mindenkit arra kér, tartsa magát az egyezséghez, és ezt várja el Amerikától és szövetségeseitől is. Arra a kérdésre, Irán feláll-e a tárgyalóasztaltól, ha Izrael folytatja a libanoni támadásokat, annyit felelt, Irán az egész Közel-Kelet jóllétére fókuszál.

Hatibzadeh arról is beszélt a BBC szerint, hogy „oda-vissza üzengetés” ment az előző éjjel Irán és az USA között, Irán pedig arra összpontosít, hogy lezárja az ügyeket nemzeti érdekei mentén. Úgy tudja, J. D. Vance amerikai alelnök vezeti majd az amerikai, Mohammed Bager Galibaf házelnök az iráni delegációt.

Felmerült az is kérdésként, Irán nyomást gyakorol-e a libanoni Hezbollahra, hogy ne támadja Izraelt. Erre annyi válasz jött, hogy a terrorszervezet voltaképp „egy tiszta libanoni szabadságmozgalom”. Elismerte, hogy Irán támogatást nyújt a Hezbollahnak, ugyanakkor tagadta, hogy Irán nevében járna el a síita szervezet. Hozzátette még, a tűzszünetet a megállapodás értelmében az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Irán és szövetségesei is betartják.

A Hormuzi-szorosról azt mondta, „egy évezrede nyitva” volt az amerikai támadás előtt, Irán pedig szavatolni fogja a biztonságos átkelést rajta. Az újranyitás azonban csak akkor válik lehetségessé, „ha az Egyesült Államok valóban visszakozik az agressziótól” – utalt a libanoni frontra. Irán szerinte tartani fogja magát a nemzetközi joghoz, bár szerinte a szoros iráni és ománi, tehát nem nemzetközi vizeken terül el. Arra nem felelt, az áthaladásért megvámolják-e a hajókat, mindenesetre szerinte nem elfogadható, hogy hadihajók járjanak át a szoroson.

Mészárlásként jellemezte Joseph Aoun libanoni államfő Izrael előző napi légicsapás-sorozatát országa ellen. Izrael a Hezbollah terrorszervezet ellen vív háborút. Libanonban az egészségügyi minisztérium szerint 182 ember halt meg, és 890 sérült meg a szerdai támadásokban, amik 10 percen át zajlottak, Izrael szerint mintegy 100 légicsapással. Gyásznapot hirdettek csütörtökre. A BBC rövid elemzése szerint nem látni Izrael hosszabb távú stratégiáját Libanonban, miközben a Hezbollahhal elégedetlen tömegeket is maga ellen fordította.

A támadásról Szaid Hatibzadeh iráni külügyminiszter-helyettes is beszélt a BBC-nek. Szerinte az a tűzszünet durva megsértése. Itt érdemes megemlíteni, hogy az Egyesült Államok és Izrael álláspontja szerint a fegyvernyugvás nem terjed ki a libanoni frontra.

Találkozón vett részt Mark Rutte NATO-főtitkár Washingtonban Donald Trump amerikai elnökkel. A találkozó apropója az volt, hogy Trump többször is felvetette az elmúlt napokban, hogy ideje lenne kiléptetni Amerikát a katonai szervezetből. Ennek oka, hogy kérései ellenére az európai szövetségesek nem csatlakoztak az Irán elleni háborúhoz, vagy legalább a Hormuzi-szoros újranyitási erőfeszítéseihez. Az európai álláspont alapvetően az, hogy ezt a háborút Trump és Izrael kezdték el a többi szövetséges tájékoztatása nélkül, nekik kell viselni a következményeket.

Rutte a CNN-nek úgy nyilatkozott a találkozó után, hogy a megbeszélés nagyon őszinte és nyílt volt, annak ellenére, hogy komoly nézetkülönbségek mutatkoztak közöttük. Trump már kicsit máshogy reagált a találkozó után, szokás szerint Truth Socialön osztotta meg a gondolatait: „A NATO NEM VOLT OTT, AMIKOR SZÜKSÉGÜNK VOLT RÁ, ÉS AKKOR SEM LESZ OTT, HA ÚJRA SZÜKSÉGÜNK LESZ RÁ. EMLÉKEZZETEK GRÖNLANDRA, ARRA A HATALMAS, ROSSZUL KORMÁNYZOTT JÉGTÖMBRE!!! – DJT ELNÖK.” Rutte két órát töltött összesen a Fehér Házban, nem tudni, hogy végig Donald Trumppal beszélt-e. Az amerikai kormányzat nem hozta nyilvánosságra, mi történt a találkozón. Bővebb háttérrel itt olvashat a megbeszélésekről.

Az iráni Forradalmi Gárda azt állítja, csütörtökön leállították a hajózást a Hormuzi-szorosban, miután szerintük Izrael megsértette a tűzszünetet Libanon szerdai bombázásával. A MarineTraffic forgalomkövető oldala szerint magyar idő szerint csütörtökre virradó hajnalban nem volt hajóforgalom a világkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú átjáróban. Itt pont a tűzszünet miatt, szerdán indulgatott újra a forgalom, egy-két kósza hajó bevállalta már az átkelést.

A CNN megjegyzi, a Fehér Ház szerint Libanon nem része a fegyverszüneti megállapodásnak. Izrael szerdán a háború eddigi legsúlyosabb légicsapás-sorozatát indította az Iránnal szövetséges Hezbollah terrorszervezet ellen, amiben libanoni források szerint több mint 180-an meghaltak.

A Forradalmi Gárda egyébként megjegyezte, az eljárásuk a tűzszünet szellemében történik, hisz Donald Trump elismerte a szoros feletti iráni fennhatóságot. Ennek megfelelően csak az Irán által engedélyezett hajók mehetnek át a szoroson. Két iráni és egy kínai tanker már áthaladhatott csütörtök hajnalban, de azóta semmi.

A „lövöldözés elkezdődik, nagyobb és jobb és erősebb lesz, mint amit bárki látott ezelőtt” – fogalmazott Donald Trump közösségi oldalán, a Truth Socialön magyar idő szerint csütörtök kora reggel. Ezt arra az eshetőségre írta, ha Irán nem tartja magát az „IGAZI MEGEGYEZÉSHEZ”. Arról írt, minden amerikai hadihajó, repülő és katona a helyén marad készenlétben, hogy elpusztítsa az eleve lerongyolódott Iránt arra az esetre, ha nem tartanák magukat a tűzszüneti megállapodáshoz – ami amúgy elég valószínűtlen.

Szerinte jó ideje megállapodtak arról – Irán „hamis retorikája” ellenére –, hogy nem engednek Iránnak atomfegyvert, a Hormuzi-szorost pedig megnyitják. „Mindeközben a mi nagyszerű Hadseregünk Feltöltődik és Pihen, voltaképp a következő Hódításra készülve. AMERIKA VISSZATÉRT!”

Trump arra (is) utalhatott, amit korábban írtunk: az iráni Forradalmi Gárda ismét szinte teljesen lezárta a világkereskedelemben fontos Hormuzi-szorost. Arra reagáltak, ami a hivatalos iráni álláspont is: hogy a tűzszünet megszegésének számít, hogy Izrael előző nap nagy légicsapás-sorozatot intézett Libanon ellen. Ugyanakkor Amerika és Izrael szerint Libanonra nem terjed ki a fegyverszüneti megállapodás.

A háború 40. napjának történései:

• Donald Trump magyar idő szerint hajnalban tűzszünetet jelentett be Iránnal. A kéthetesre tervezett fegyvernyugvás pakisztáni közvetítéssel, kínai segítséggel jött össze.
• A következő két hétben – ha tartja magát a tűzszünet – Irán megnyitja a Hormuzi-szorost, illetve béketárgyalások kezdődnek. Irán összeállított egy tízpontos béketervet is, ami kiindulási alapnak jó lesz az amerikaiak szerint.
• A Pentagon szerdán közölte, az amerikai katonák a térségben maradnak monitorozni, betartja-e a fegyverszüneti megállapodást Irán.
• A hírekre pozitívan reagáltak a piacok: esett az olajár, nagyot emelkedtek a távol-keleti tőzsdeindexek, erősödött a forint.
• A globális diplomácia is örül a fejleményeknek, minden vezető azt hangsúlyozza, most ideje tartós békét biztosítani a térségnek.
• Izrael közölte: a fegyverszünet nem érinti a Hezbollahhal vívott libanoni háborúját, az folytatódik, de Irán bombázásával leállnak. Az iraki milíciák is csatlakoztak a tűzszünethez.