Elbukta a kormány a pert, uniós jogot sért a melegeket pedofilokkal összemosó törvény

A magyar állam megsérti az uniós jogi kötelezettségeit a „pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló magyar törvénnyel az Európai Unió Bíróságának keddi ítélete szerint. A magyar szabályok többek között az EU – jogilag kötelező – Alapjogi Chartájába és az alapszerződések uniós értékeket kimondó részébe ütköznek.

Az Európai Bizottság 2021-ben indított kötelezettségszegési eljárást az elfogadása előtt melegellenessé eltérített törvény ellen. Az uniós jog kései vagy rossz alkalmazására, esetleg tudatos megsértésére használt eljárás két kör oda-vissza levelezéssel indul, de ennek itt nem lett eredménye, így az uniós testület 2022 decemberében keresetet nyújtott be az EU bíróságához.

Az Európai Bizottság azt kérte, hogy állapítsák meg: a magyar hatóságok megsértették az uniós jogból eredő kötelezettségeiket. A testület szerint három szinten is így tettek: a szolgáltatások belső piacára vonatkozó elsődleges és másodlagos jognál, az általános adatvédelmi rendeletnél, az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt több alapjognál, valamint az EU kvázialkotmányába, az alapszerződésekbe foglalt cikknél, ami az uniós alapértékeket mondja ki.

A perhez a másik 26 tagállami kormány közül 16 csatlakozott. Az ítéletet általában megelőlegező főtanácsnoki indítvány tavaly azt javasolta, hogy a bíróság állapítsa meg: a kereset valamennyi jogalap tekintetében megalapozott, és a testület mondja ki az alapértékekről szóló cikk különálló megsértését is.

A bírósági közlemény szerint a kereset valamennyi jogalapnál megalapozott.

A tagállami hatóságoknak van mérlegelési mozgásterük, hogy milyen – különösen audiovizuális – tartalmak károsíthatják a kiskorúak fejlődését, de a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmát tiszteletben kell tartani. Itt „nem ez a helyzet áll fenn”, a megbélyegzés „összeegyeztethetetlen a pluralizmuson alapuló társadalomban a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmából fakadó követelményekkel”, a kiskorúakat ilyen megkülönböztetés nélkül is megfelelően lehet védeni a bíróság szerint.

Az elfogadott módosítások „különösen súlyos beavatkozást jelentenek” számos, az alapjogi chartával védett jogba, például a magán- és családi élet tiszteletben tartásába. Megbélyegzi és a társadalom szélére taszítja a nem heteroszexuális embereket, „kizárólag a nemi identitásuk vagy a szexuális irányultságuk alapján károsnak tekintik őket a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére.

A módosító törvény címe összekapcsolja őket a pedofil bűnelkövetőkkel, ami erősítheti ezt a megbélyegzést és gyűlöletkeltő magatartást válthat
ki velük szemben.”

Az emberi méltósághoz való jogot sérti, hogy egy csoportot „kizárólag tagjainak nemi identitása vagy szexuális irányultsága alapján a társadalomra veszélyt jelentő, különleges jogi bánásmódot érdemlő csoportként kezelnek. A módosító törvény megbélyegző és sértő jellege e személyek társadalmi »láthatatlanságának« kialakításához, fenntartásához vagy megerősítéséhez vezet, ami sérti a
méltóságukat.”

A bíróság

„első alkalommal állapítja meg az Unió alapjául szolgáló, valamennyi tagállamban közös értékeket meghatározó” alapszerződési rész „különálló megsértését”.

A tárgyalt módosítások „olyan összehangolt, diszkriminatív intézkedéscsomagot alkotnak, amely nyilvánvalóan és különösen súlyosan sérti a nem ciszgender – köztük a transznemű – vagy nem heteroszexuális személyek jogait, valamint az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékeit”.

A bíróság szerint a törvény ellentétes az EU saját identitásával, így a magyar kormányzat „a törvény elfogadásának igazolásaként nem hivatkozhat eredményesen a nemzeti identitására”. (A testület nem tette hozzá, de az uniós jog elsőbbségéről sok évtizedes vita van az uniós bíróság és számos nemzeti alkotmánybíróság között, utóbbiak egy alkotmányos „magra” vagy identitásra szoktak hivatkozni, bővebben erről többek között még a régi Indexen írt az EUrologus blog.)

Ha a magyar állam nem változtat a jogszabályon, újabb per jöhet – már pénzbüntetés megállapításáról. Mindegy, hogy azt kifizetné-e vagy sem, utóbbi esetben büntetőkamattal együtt levonnák az uniós támogatások kifizetéseiből, mint a menekültjogi huxitnál.

Az Európai Bizottság vezető szóvivője, Paula Pinho kedden mérföldkőnek nevezte az ítéletet, amely a testületnek adott igazat.

Mihez kapcsolódik ez, és mihez nem?

A jogszabály miatt 2022-ben befagyasztották a felzárkóztatási támogatások egy részét is, a most mindegy 17 milliárd eurónyi visszatartott pénzből az Európai Bizottság keddi reakciója alapján 0,5 milliárdot. A törvény módosítása ugyanakkor nincs a 27 feltétel között, amelyet az egyszeri felzárkóztatási alapból járó 10,4 milliárd euróhoz augusztus végéig kellene teljesíteni, sem a 27-ből 21-nek megfelelő között, amelyek miatt a felzárkóztatási támogatásokból 4,2 milliárd euró ideiglenesen, kétmilliárd pedig végleg elérhetetlenné vált.

Annak, hogy a bíróság külön kimondta az uniós értékek megsértését, az ezeket betartató „hetes cikkes” eljárásnál lehet jelentősége. Ilyen most csak a magyar hatóságok ellen megy, de a 2018-as elindítása óta se előre, se hátra nem halad. Itt a következő lépésben a tagállam miniszterek legalább négyötöde állapíthatná meg az alapértékek megsértését és szavazhatna meg ajánlásokat, esetleg a harmaduk vagy az Európai Bizottság ugrathatná át egyből az eljárást a következő ágába. Májusban húsz tagállam vezetése kérte az LMBTQI-ellenes lépések felülvizsgálatát. A magyar kormányt épp aznap hallgatták meg a hetes cikkes eljárásban, amelynek egy következő ágában egyes uniós tagságból fakadó jogokat, például a kormány szavazati jogát függeszthetnék fel a miniszterek Tanácsában. Az eljárást az Európai Parlament (EP) kezdeményezte, így az egyetlen korábbi példa alapján szintén az EP meg is szüntethetné, ha úgy látná, okafogyottá vált.

Cikkünket kiegészítettük az Európai Bizottság reakciójával.