A magyar kormány „továbbra is visszautasítja az aggodalmakat, és ma legtöbbször azzal válaszolt, hogy úgy gondolják, az eljárás politikai”, holott nem az – jelentette ki a magyar hetes cikkes eljárás keddi meghallgatásáról Marie Bjerre. Az uniós miniszterek soros dán elnöksége nevében úgy vélte, komoly aggodalmak vannak a jogállamiság megsértése miatt Magyarországon.
Bjerre szerint „többen” akartak tetteket látni
Bókát abban az eljárásban hallgatták meg Luxemburgban a kollégái, amely az uniós alapértékek megsértése miatt 2018-ban indult a magyar kormányzat ellen, de azóta se haladt előre vagy hátra. Ilyen eljárás egyetlen másik uniós ország esetében se zajlik.
A magyar kormányt kilencedszerre hallgatták meg, de ettől még Bjerre szerint ez nem jelentéktelen, ellenkezőleg. Kedden „nagyon komoly hozzászólások” hangzottak el a tagállami miniszterektől, ezért úgy gondolta, nem ez lesz az utolsó ilyen alkalom. Többen akarnak tetteket látni, jelentette ki, de nem részletezte, hogy mit vagy mihez képest vannak többen. A párbeszéd folytatódik, mert „ki fogunk állni az európai értékeinkért”.
Bjerre az elnökség átvételekor azt ígérte, mindent bevetne az alapértékek magyar megsértése miatt. Bóka a keddi ülésre érkezve „melegebb, paprikásabb hangulatra” számított „elsősorban a dán elnökség előkészületei miatt”, de jelezte: a továbbléptetéshez a feltételek „jelenleg nem állnak fönn”, „szerintem az ehhez szükséges többség nem áll rendelkezésre”.
Az eljárás végén felfüggeszthetik az adott tagállam bizonyos jogait, például a tanácsi szavazati jogát, de előtte egy egyhangú döntés is kellene (a vizsgált ország kormánya ilyenkor nem szavazhat). A mostani szakaszban négyötödös többséggel ajánlásokat adhatnának, de elvben akár egyharmaddal egyből tovább is léphetnének a büntetéshez vezető ágba.
A legutóbbi hetes cikkes meghallgatással párhuzamosan kis híján a tagállami kormányok négyötöde adott ki nyilatkozatot az LMBTQI-ellenes magyar intézkedések miatt. Ugyanakkor a Fidesz szövetségesei nemrég nyertek és többséget szereztek a cseh parlamenti választáson, ami például ennél az eljárásnál adhat új vétópartnert Orbánnak. Robert Fico szlovák miniszterelnök március közepén egyébként is arról írt, hogy soha nem támogatna szankciókat a magyar kormány ellen.
Bóka kettős mércére, ideológiai elvárásokra panaszkodott
„Kilencedik alkalommal ugyanaz a forgatókönyv ismétlődik: politikai vádak, ideológiai elvárások és kettős mérce” – írta az ülés után Facebookon Bóka. „Az elmúlt években a magyar kormány rendszeres politikai támadások kereszttüzében állt. Előbb a migrációval kapcsolatos döntéseink, majd a gyermekek védelme miatt próbáltak nyomást gyakorolni ránk – most pedig azért, mert a béke pártján állunk és nem támogatjuk Ukrajna gyorsított tagságát.”
Úgy vélte, „az Európai Unió háborúpárti többsége a 7-es cikket kezdettől fogva politikai eszközként használja, hogy megbüntesse azokat, akik nem hajlandók beállni a sorba”, de kitartanak, „nem engedünk a politikai nyomásnak”.
Az Európai Bizottság az eljárás fenntartását javasolta
Michael McGrath, az Európai Bizottság jogállamiságért is felelős biztosa közölte a miniszterekkel, hogy a testület még mindig számos aggodalmat oszt az eljárást megindító 2018-as európai parlamenti javaslatból.
Többek között a Szuverenitásvédelmi Hivatal „újságírók és médiafelületek elleni tetteiről” számolt be, és emlékeztetett rá, hogy a testületet létrehozó jogszabály miatt már bírósági pernél tartanak, akárcsak a gyermekvédelminek titulált melegellenes törvénynél. A civilek elleni lépéseket is megismételte, és az ellehetetlenítési törvénytervezetet is felemlegette, amellyel szemben az Európai Bizottság korábban is jelezte az aggodalmait, azóta pedig halasztották az elfogadását (bár Orbán Viktor fogadkozott, hogy mindenképpen elfogadják, különben szerinte lúzernek tűnnének). McGrath közölte: továbbra is úgy gondolják, hogy a hetes cikkes eljárás hasznos politikai teret ad a párbeszédre, és fenn kell tartani, amíg az okait nem kezelték.
A Népszava arról kérdezte a biztost, hogy az aggodalmaik mellett miért nem alkalmaztak az eddigiekhez hasonló mechanizmusokat a védelmi hitelnél, amelyből a magyar kormány több mint 16 milliárd eurót kaphat. McGrath szerint minden rendelkezésükre álló eszközüket használják, és nagyjából 18 milliárd eurót blokkolnak a támogatásokból. Bjerre hozzátette, hogy a legutóbbi, koppenhágai informális EU-csúcson áttekintették az eszközeiket, és „széles támogatást” kapott, hogy szigorítsanak rajtuk.
Alakul a jóvátételi kölcsön terve, ahol a döntésben Orbán nem akart részt venni
Az ülésen készítették elő az október 23-i EU-csúcsot is, amelyről Orbán Viktor részben hiányozni fog. Bjerre jelezte, hogy a versenyképesség, Ukrajna támogatása és Európa védelme lesz a fő témák közt. McGrath szerint meg fogják ismételni Ukrajna területi egységének és önrendelkezésének megingathatatlan támogatását. (Idén márciusban Orbán Viktor kilépett az Ukrajna mögötti egységből, azóta zsinórban három formális csúcstalálkozón nélküle, 26-an fogadták el az Ukrajnáról szóló részeket az ülések végi következtetésekből.)
McGrath közölte, hogy számos olyan kezdeményezésen dolgoznak, amelyeket a csúcs következtetéseinek mostani tervezete említ. Kiemelte közülük a szabályok egyszerűsítését, az EU védelmének megerősítését és elsőként a lefoglalt orosz vagyont felhasználó jóvátételi hitelt.
„Magyarország soha nem lesz része bármiféle döntésnek, amely más pénzét venné el, az biztos” – válaszolta Orbán korábban, a koppenhágai EU-csúcson arra, hogy blokkolná-e a kölcsön tervét vagy csak valahogyan kimaradna-e. Később jelezte: felvette a kapcsolatot az oroszokkal, hogy megtudja, milyen ellenlépésekre számíthatna. Szijjártó hétfőn arra utalt, hogy a magyar kormány megúszhatja az ellenlépéseket akkor is, ha nem vétózik. A fő akadálynak nem is Magyarország, hanem Belgium kormánya tűnik, ahol a lefoglalt orosz jegybanki vagyon túlnyomó részét tartják, bár a Politico szerint csütörtökön megadnák az egyhangú politikai támogatást a javaslat kidolgozásához.
A keddi ülésen először vitáztak a 2028-ban induló hétéves költségvetés tervezetéről is. Az Európai Bizottság a nyáron mutatta be a javaslatát, amelyet a magyar kormány már a megjelenése előtt is támadott és bevallottan zsarolásra használna. Bjerre szerint konstruktívan egyeztettek a tervezetről, de a mostani helyzet fenntartása nem lehetőség.
Cikkünket kiegészítettük Bóka Facebook-bejegyzésével.
