Az Európai Bizottság csütörtökön bemutatta a 2030-ig tartó időszakra szóló védelmi készültségi ütemtervét.
A testület négy kiemelt kezdeményezést javasolt: egy drónok ellenit (amit szeptemberben még „drónfalként” jelentettek be), egy keleti megfigyelőrendszert, egy lég- és egy űrvédelmit.
Az ütemterv kilenc fontos hiányosság kezelésére is felszólította a tagállami kormányokat közös fejlesztésekkel és beszerzésekkel. Ilyen a katonai mobilitás (például a megerősített, de polgári célra is használható utak építése), a tüzérség, az elektronikai hadviselés vagy a drónok és elhárításuk.
A hiányosságok megszüntetéséhez 2030-ra egy valódi, az egész EU-ra kiterjedő védelmi piacot szeretne az Európai Bizottság olyan összehangolt szabályokkal, amelyekkel az ipar gyorsan és nagy mennyiségben lenne képes leszállítani az eszközöket. Ugyanakkor a közlemény egyetlen konkrét ígérete ezen a téren annyi, hogy 2027-re összehangolnák a szabályokat a katonák és eszközeik, járműveik mozgatására.
A terv emellett annyit ígér, hogy nyomon követik a kapcsolódó ipari képességeket, de a neve is egy márciusi, 800 milliárd eurósként beharangozott, három választható elemből álló csomagra utal. Legalább két lehetőségével, a költségvetési szabályok lazításával és a közös hitellel él is a magyar kormány. (Utóbbiból Franciaországgal holtversenyben a harmadik legnagyobb darabot kérte, miután a Fidesz határozatban támadta, a párt szóvivője, Menczer Tamás pedig kijelentette, hogy „nem kérünk belőle”.)
Ahogy arról még a korábbi Indexen is írtunk, az uniós testület már 2017-ben is felhívta rá a figyelmet, hogy a tagállamok nem csak keveset, hanem elaprózva és nem eléggé az uniós iparra támaszkodva költenek védelemre.
Andrius Kubilius védelmi biztos arról beszélt, hogy a tervvel „képesek leszünk elrettenteni Oroszországot az agressziótól, megelőzni a háborút és elérni a békét. A politikánk a termelés, a célunk a béke.”
Az állam- és kormányfők Orbánnal együtt kértek ütemtervet
Az Európai Bizottság csütörtöki közleménye is rámutatott: „az Európai Tanács 2025 júniusában felkérte a Bizottságot és a főképviselőt, hogy terjesszenek elő ütemtervet”. Az akkori csúcstalálkozón az állam- és kormányfők – köztük Orbán Viktor – egyhangúlag elfogadott következtetései megígérték: az októberi ülésükön a testületük „áttekinti majd az elért eredményeket, és megvitatja a védelmi készültségre vonatkozó célkitűzésének megvalósítása terén teendő következő lépéseket”. Az állam- és kormányfői testület júniusi következtetése
„felkéri a Bizottságot és a főképviselőt, hogy e célból terjesszenek elő ütemtervet”.
A testület nevében kiadott következtetéseket – ahogy ezt is – egyhangúlag fogadják el.
Az ütemtervet is megtárgyaló csúcstalálkozó épp október 23-ra esik, de az elejét Orbán kihagyja, hogy beszédet tartson a Békemenet végén – ellentétben 2014-gyel, amikor egy ugyanilyen ütközésnél elmaradt az ünnepi beszéde. A miniszterelnök azt ígérte, hogy álláspontját írásban is elküldik, a megérkezéséig pedig szlovák kollégája, Robert Fico képviseli. (A szabályok szerint ilyenkor valóban felkérheti erre valamelyik másik állam- vagy kormányfőt.)
