A világ előtt álló jelenlegi nagy biztonsági kihívások megoldásában nem osztottak lapot az Európai Uniónak – jelentette ki hétfőn Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint így jár az, aki háborúpárti álláspontot képvisel, és szítja a feszültséget.
„Az európaiak” nem arra helyezik a hangsúlyt, hogy a csúcs valóban békét hozzon
Úgy látta, a miniszterek továbbra is a háborús pszichózis állapotában vannak, így a budapesti csúcs kapcsán
„lett némi zűr az űrben”,
„zavar, tanácstalanság, irigység, és mindennek a szánalomra menő leplezési szándéka”. Értetlenkedett, hogy egyesek nevetés nélkül elmondták, hogy „nem az a lényeg, hogy Budapesten milyen döntés születik, mivel a stratégiai döntések az Európai Unió asztalánál születnek”, valamint hogy „az európai stratégia működik”.
Szerinte „az európaiak” nem arra helyezik a hangsúlyt és nem is érdekeltek, hogy a csúcs valóban békét hozzon. A felszólalásokból arra következtetett, hogy „az európai politikusok egy jelentős része nagyon sok mindent, sőt minden tőle telhetőt meg fog tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák” a csúcs létrejöttét ahelyett, hogy örülnének.
Szerinte a 150 milliárd eurós védelmi hitelnél, „amelyet eredetileg azért veszünk fel, hogy az európai országok védelmi képességeit javítsuk, most az az ösztönzés került elő, hogy ezt fordítsuk Ukrajna további felfegyverzésére”. (A pénzből a magyar kormány kérte az egyik legnagyobb darabot. Ahogy arról a javaslat bejelentésénél is írtunk, ez a közös vásárlás mellett arra is jó, hogy a tagállamok Ukrajnát támogassák, ugyanakkor erről egyedileg, önkéntesen dönthetnek.)
Szijjártó szerint az EU „130 milliárd eurót célozna meg átutalni” az ukrán állam működésére a következő két évben „az európai adófizetők pénzéből”. „Nyilván lépéseket tesznek arra is, hogy az úgynevezett befagyasztott orosz vagyont felhasználják”. Miután „természetesen konzultáltunk az oroszokkal”, azt válaszolták, hogy tagállamonként értékelik a helyzetet az esetleges ellenlépéseknél.
A 130 milliárd euró épp az az összeg, ami egy befagyasztott orosz vagyon felhasználásával adott „jóvátételi hitelről” kering. A pontos részletek még nem ismertek, de a kiszivárgott információk alapján gyakorlatilag azt jelentené, hogy egy kölcsönön keresztül átfolyatnák Ukrajnának a pénzt. Szeptemberben, az ötlet bejelentésekor Ursula von der Leyen úgy fogalmazott, hogy „Oroszországnak kellene fizetnie”, és Ukrajnának csak akkor kellene visszaadnia a kölcsönt, ha Oroszország kifizette a jóvátételt.
„Magyarország soha nem lesz része bármiféle döntésnek, amely más pénzét venné el, az biztos” – válaszolta Orbán a legutóbbi EU-csúcson arra, hogy blokkolná-e a tervet vagy csak valahogyan kimaradna-e. Később jelezte: felvette a kapcsolatot az oroszokkal, hogy megtudja, milyen ellenlépésekre számíthatna. (Korábban volt már példa európai cégek orosz leányvállalatainak államosítására, többek között az ott maradt bankok lehetnek veszélyben.) Szijjártó válasza arra utalhat, hogy a magyar kormány megúszhatja az ellenlépéseket akkor is, ha nem vétózik, vagyis nem kizárt, de nem is biztos, hogy átengedi a javaslatot.
Az uniós miniszteri testület jogi szolgálata szerinte megalapozottnak találta a magyar kérést, hogy szankcionáljanak három katonai vezetőt. „valóban felelősséget viselnek az erőszakos sorozásért”, „amelynek következtében már egy magyar ember is meghalt”, így felszólította „az Európai Uniót”, hogy helyezze szankciós listára őket. Szankciókról a tagállami kormányok egyhangúlag dönthetnek, az intézkedéseket félévente meg kell hosszabbítani.
Uniós jogszabályok súlyos, nyílt, durva megsértését látta
Kizárólag ideológiai okokat látott az orosz kőolaj és földgáz kivezetése mögött, aminél a miniszterek aznap állapodtak meg a saját álláspontjukról. (Erről és az ülés nyílt részéről, ahol Szijjártó a horvát kollégájával is vitatkozott, itt írtunk.) A javaslathoz az általában használt rendes jogalkotási eljárással elég a minősített többség, azaz lakosságszámtól függően legalább négy kormány kell egy blokkoló kisebbséghez, de az Európai Parlamenttel is meg kell egyezni. Ezt a szó szerint rendes jogalkotási eljárásnak nevezett procedúrát az uniós jogszabályok „súlyos, nyílt, durva megsértésének” nevezte, mert ez „valójában egy szankció”, aminél egyhangúság kellene, de „leöntik egy ilyen kereskedelempolitikai mázzal”, ez
„szerintem megalapoz egy európai bírósági eljárást”.
Mások szinte mind már rég kiiktatták az orosz energiahordozókat, „akkor minek kell ez az egész csomag”, csak „megölik a magyar energiabiztonságot”. Emellett megismételte az ülésen elmondott érveit, például hogy az olajnál csak egy vezeték maradna, ami „nem képes” olajat hozni, „minden teszten elbukott”. (A próbák körüli vitákról többek között itt írtunk.) Megerősítette, hogy a magyar kormány nemmel szavazott (szlovák kollégája a tanácskozás nyílt részén szintén jelezte, hogy nem tudja ezt támogatni, bár több javaslatot is felsorolt, amit tettek). A javaslat mentes minden szolidaritástól – mondta Szijjártó arra, hogy a szárazföldi országoknál rugalmasabbak lennének.
Szijjártót többek között arról az álhírről is kérdezték, hogy Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai képviselő „arculcsapásnak” nevezte a budapesti csúcsot. (Valójában nem mondott ilyet, egy több hibát tartalmazó MTI-hír alapján terjedhetett ez el a kormányközeli médiában.) Magától értetődőnek látta, hogy ezt arculcsapásként élik meg, mert az elmúlt 3,5 évben „bebizonyosodott, hogy az európai uniós politikusok nem békét akarnak”, az EU szigetelődött el és nem Magyarország, „a sárga irigység ette ma őket” a miniszteri találkozón.
Aagaard: Ukrajna világos emlékeztető, miért kell búcsút mondani az orosz gáznak
Kallas a külügyminiszteri ülés utáni sajtótájékoztatóján arra szólított fel mindenkit, hogy kövesse Trump felszólítását: ne vegyen több orosz gázt és olajat. Széles támogatást látott amögött, hogy mozgósítsák a lefoglalt orosz vagyont Ukrajna támogatására. 25 tagállam kormánya csatlakozott egy bírósághoz, amely az orosz háborús bűnöket vizsgálná – nem részletezte, vajon melyik kettő nem.
Az energia alapvető, de Moldova és Ukrajna példája nagyon világos emlékeztető, miért kell búcsút mondani az orosz gáznak, jelentette ki az energiaminiszterek ülése után Lars Aagaard a miniszteri testület soros dán elnöksége nevében. „Senki nem akar az ukránok cipőjében lenni.” Nem lenne jó, ha egy másik függőségre cserélnék a mostanit, de ezért lenne fontos növelni a saját energiatermelést.
Szilárd az orosz gázt és olajat kivezető tervezet jogi alapja, szögezte le Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyért felelős tagja amikor Szijjártó bírósági eljárásos figyelmeztetéséről kérdezték. Nem szankcióról van szó, Oroszország pedig többször is fegyverként használta az energiát (utalt a korábbi, például 2014-es gázelzárásokra), zsarolt vele. Aagaard arra emlékeztetett, hogy a Tanács jogi szolgálata szerint rendben volt a javaslat.
Jørgensen nem adott arra konkrét választ, hogy az ütemtervet kiterjeszthetik-e az atomenergiára, és befolyásolná-e ezt az EU bíróságának ítélete, amely megsemmisítette Paks II. állami támogatásának európai bizottsági jóváhagyását, még elemzik a lehetőségeket.
