Kedden ismét meghallgatják a magyar kormányt a hetes cikkes eljárásban, de „nagy áttörésre nem számítok” – jelentette ki a luxemburgi ülésre érkezve Bóka János.
Az EU-ügyi minisztert abban az eljárásban hallgatják meg a kollégái, amely az uniós alapértékek megsértése miatt 2018-ban indult a magyar kormányzat ellen, de azóta se haladt előre vagy hátra. Ilyen eljárás egyetlen másik uniós ország esetében se zajlik. A végén felfüggeszthetik az adott tagállam bizonyos jogait, például a tanácsi szavazati jogát, de előtte egy egyhangú döntés is kellene. A mostani szakaszban négyötödös többséggel ajánlásokat adhatnának, de elvben akár egyharmaddal egyből tovább is léphetnének a büntetéshez vezető ágba.
Bóka úgy látta,
a továbbléptetéshez a feltételek „jelenleg nem állnak fönn”, „szerintem az ehhez szükséges többség nem áll rendelkezésre”,
bár elképzelhetőnek tartotta, hogy ezt javasolja egy-két tagállam. Szerinte sem a formátum, sem a résztvevők nem alkalmasak arra, hogy mély vitát folytassanak, általában politikai paneleket ismételgetnek.
„Ma egy kicsit melegebb, paprikásabb hangulatra számítok elsősorban a dán elnökség előkészületei miatt,
de eddig is megvédtük a magyar érdekeket”, önrendelkezést.
Bjerre: Egyre többen egyre hangosabbak, hogy elfogadhatatlan a magyar helyzet
Ahogy arról korábban írtunk, a júliusban induló dán elnökség részéről Bóka dán kollégája, Marie Bjerre azt ígérte, az EU teljes jogi arzenálját bevetné az alapértékek betartatásához, beleértve a hetes cikket. A dán miniszter az ülésre érkezve fontosnak tartotta a meghallgatást, hogy az EU kiálljon az értékeiért.
„Fontos, hogy továbbra is a napirenden tartsuk, mert még mindig a jogállamisági alapértékek megsértését látjuk Magyarországon”. Arra a kérdésre viszont, hogy számít-e valamilyen lépésre az eljárásban, csak „gyümölcsöző beszélgetést” említett.
„Egyetértek, hogy a meghallgatások eddig nem hoztak eredményeket”, de „nagyon rossz lenne, ha nem beszélnének tovább”. Szerinte fenn kell tartani a nyomást, mert nincs elég haladás, és nő a frusztráltság, mert a magyar kormányzat nem válaszol a fő jogállami kihívásokra. Úgy látta, egyre több tagállamból egyre hangosabban jelzik, hogy elfogadhatatlan a helyzet Magyarországon. (Nem tette hozzá, de a legutóbbi meghallgatással párhuzamosan kis híján a tagállami kormányok négyötöde adott ki nyilatkozatot az LMBTQI-ellenes magyar intézkedések miatt. Ugyanakkor a Fidesz szövetségesei nemrég nyertek és többséget szereztek a cseh parlamenti választáson, ami például a hetes cikknél adhat új vétópartnert Orbánnak.)
Bóka óvatosan fogalmazott arról, találkozik-e Budapesten Trump és Putyin
Az ülésen készítik elő az október 23-i EU-csúcsot is, amelyről Orbán Viktor részben hiányozni fog. Bóka közölte: többször kérték, hogy ne aznapra tegyék a találkozót. (2014. október 23-án Orbán Viktor nem tartott ünnepi beszédet, ott volt az aznapi csúcstalálkozón.)
Az elsődleges céljuk az lesz, hogy az EU „minden lehetséges eszközével támogassa Donald Trump béketörekvéseit” az USA és Oroszország elnökének „lehetséges” csúcstalálkozójára tekintettel, amelyre „jó eséllyel Budapesten kerül sor” – fogalmazott óvatosan, miközben a CNN szerint már most csúszik egy előkészítő találkozó. Bóka úgy látta: az EU szavakban mindig támogatta Trump törekvéseit, de a háború elhúzásában érdekelt.
A keddi ülésen először vitáznak majd a 2028-ban induló hétéves költségvetés tervezetéről is. Az Európai Bizottság a nyáron mutatta be a javaslatát, amelyet a magyar kormány már a megjelenése előtt is támadott és bevallottan zsarolásra használna.
Bóka szerint az lesz a fő céljuk, hogy az európaiak pénzét ne csatornázzák Ukrajnába. (A kormány erről szóló állításait itt ellenőriztük. Jelenleg az EU épp egy olyan, lefoglalt orosz vagyont felhasználó módszeren dolgozik, amellyel „Oroszországnak kellene fizetnie”, azaz olyan vagyont használnának, amely Orbán Viktort idézve nem a mi pénzünk.)
Emellett a hétéves költségvetéssel „ne az legyen a legfontosabb politikai célkitűzés, a politikai és ideológiai nyomásgyakorlási eszközöket a jelenleginél is szélesebbre tárja, és lehetővé tegye az összes uniós forrás felfüggesztését”. (A bizottsági javaslat erősítené a jogállamisági feltételességet és minden támogatást ehhez kötne.)
A többéves költségvetésről a tagállami kormányoknak egyhangúlag kell megegyezniük egymással és az Európai Parlamenttel (EP-vel). Többek között a képviselő-testületben is sokan elégedetlenek, de Bjerre szerint nem konstruktív, ha élből elvetik a struktúrát.
Cikkünket kiegészítettük a CNN értesülésével.
