Magyar Péter nemsokára hivatalosan is benyújtja Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez

A brüsszeli állandó magyar képviselet épületében lévő egykori irodájából jelentkezett be csütörtök délben Magyar Péter miniszterelnök, közvetlenül azelőtt, hogy találkozott a NATO főtitkárával és Belgium miniszterelnökével.

Magyart Kármán András pénzügy- és Orbán Anita külügyminiszter, valamint Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter kísérte el Brüsszelbe, akik egész nap előkészítő tárgyalásokat folytatnak az uniós pénzek hazahozataláról annak érdekében, hogy a miniszterelnöknek másnap „már csak néhány nyitott kérdést kelljen megtárgyalnia Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével”.

Ahogy arról korábban írtunk, az uniós támogatásoknál különösen sietni kell a helyreállítási alappal, hogy pár hónap alatt behozzák több év lemaradását. Az egyszeri, Magyarországnak 10,4 milliárd eurót jelentő pénzhalomhoz augusztus végéig kell letudni az elvárásokat. A magyar államnak 27 jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt kellene teljesítenie, hogy egyáltalán kérhessen rendes kifizetéseket (a teljesítésükkel az egyéb befagyasztások zömét is feloldanák), valamint több száz fejlesztést és reformot, hogy arányosan hozzájusson a pénzhez.

Előbbieknél 2023 vége óta hivatalosan semmit sem lépett előre az Orbán-kormány, amely 2022 végére egyezett meg a vállalásairól az Európai Bizottsággal és a tagállami kormányokkal. Bóka János volt EU-ügyi miniszter nemrég úgy fogalmazott, a 27-ből ötnél „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”, magyarul az uniós testület hiányolja a megvalósításukat.

Magyar szerint már rengeteg ügyben leütötték a megállapodást

Magyar Péter csütörtökön kiemelte:

„vannak még nyitott kérdések, de alapvetően rengeteg fontos ügyben leütöttük a megállapodásokat. Ilyenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok” (kekvák).

Ahogy arról korábban írtunk, a kekváké a legsürgetőbb és a legtöbb pénzt fogó előfeltétel, amelynek a megoldása ahhoz is kell, hogy a modellváltó egyetemekről lehessen Erasmus oktatási cserékre menni. Az Európai Bizottság 2024 végén tucatnyi hiányosságot állapított meg ennél az egy feltételnél.

Az alapítványok mellett a miniszterelnök az Integritás Hatóság jogköreit és a vagyonnyilatkozati rendszer megerősítését említette. Előbbinél „bővíteni fogunk”, de „nem tudunk elfogadni olyan módosítási javaslatokat, amelyek esetlegesen szembe mennének a magyar alkotmányos berendezkedéssel” – jelentette ki Magyar több mint kétharmados többséggel a háta mögött. Nem részletezte, pontosan milyen javaslatokra gondolt, azok hol vannak benne az Orbán-kormány vállalásaiban.

A vagyonnyilatkozatok leadásánál sokkal szigorúbb következményei lesznek, ha valaki hamis adatokat ír be vagy el akar takarni valamit. Aki így tenne, akár két év börtönt kaphatna, „legyen szó akár köztársasági elnökről, akár egy országgyűlési képviselőről”

– ígérte.

Nem említette azt a nyilvános, kereshető online felületet, amelynél a Válasz Online korábbi cikke szerint csak olyan félmegoldásig jutott az Orbán-kormány, hogy azt már nem is lehet helyrerakni őszig.

„Nem akarom elkiabálni, de nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz”,

miután „úgy adták át a kormányzást, hogy szinte semmi nem volt”, amire építhettek volna.

A kormányfő emellett bejelentette, hogy rövidesen hivatalosan is benyújtja az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökének Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez (EPPO). Magyar szerint ahogyan ígérték, ez is része a kormány vagyonvisszaszerzési és korrupcióellenes fellépésének.

Magyar Péter szerda este jelentette be, hogy másnap Brüsszelbe utazik, ahol Mark Rutte NATO-főtitkárral és Bart De Wever belga miniszterelnökkel, pénteken pedig az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel tárgyal. A miniszterelnök korábban azt mondta, hogy a 25-i héten, majd a Telexnek azt, hogy várhatóan csütörtökön egyeztetnek az uniós testület vezetőjével, és akkor aláírnak egy politikai megállapodást az uniós támogatásokról, nyilván a másik két találkozót is okkal tették aznapra. Az Európai Bizottság szóvivői kedden, a magyar kormányéi pedig még szerdán sem erősítették meg a találkozó időpontját, végül a pénteket jelentették be hivatalosan.

A Politico szerdai értesülése szerint a csúszás hátterében az állt, hogy az Európai Bizottság azt szerette volna, ha az új kormány előbb beadja a helyreállítási alap elköltéséről szóló magyar terv módosítását. Ilyet már az Orbán-kormány is tervezett a halasztgatások, lassan haladó projektek miatt, de hivatalosan soha nem adta be (a Válasz Online korábbi cikke szerint a terv elnagyoltsága miatt).

Az Európai Bizottság vezető szóvivője, Paula Pinho a módosításról és a találkozóról szóló egyéb kérdésekre sem válaszolt részletesen csütörtökön a testület sajtótájékoztatóján.