Jó oka van rá a Tisza Pártnak, hogy az egyik első lépése a vagyonkezelő alapítványokról szól
Szerda délután benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt. A változtatások között az állam visszavenné a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) alapítói jogait, és a kormány ezeket akár meg is szüntetheti. Ilyenkor az alapítványi kézbe kiszervezett vagyon visszaszállna a magyar államra.
A kekvák ügye mostanra (az igazságügyi csomag hivatalos kipipálása óta) a legnagyobb értékű megoldatlan feltétel a részben befagyasztott uniós pénzekért, és eleve a legsürgetőbb lett volna. Ahogy arról korábban írtunk, a helyzet 2023 májusa óta fokozatosan egyre nagyobb gondokat okoz, már 2023 nyarán eurómilliós károkra panaszkodtak miatta modellváltó egyetemekről.
Utóbbiakat – magukkal az alapítványokkal és az egyéb, általuk fenntartott intézményekkel együtt – minden friss támogatásról szóló kötelezettségvállalástól eltiltották a tagállami kormányok szinte egyhangú döntésével 2022-ben. A határozatot a kekvák átláthatósági és összeférhetetlenségi problémáival indokolták.
Így a kekva-hátterű egyetemek többek között a Horizont Európa kutatási együttműködésekből sem kaphatnak uniós pénzt, 2024 ősze óta pedig egyik modellváltó egyetemről sem lehet Erasmus oktatási cserékre menni. Az ügy viszont ennél szélesebb körű gondokat okoz, például még az Erasmus magyar pótlékánál is bezavar, és nem csak a magyar felsőoktatás egy részéről szól.
Egy osztrák egyetemet is érint a tulajdonos MCC-vel együtt – utóbbi alapítványának kuratóriumi elnöke Orbán Balázs volt miniszterelnöki politikai igazgató és a Fidesz ex-kampányfőnöke. Kekvaként működik többek között a nemrég több mint 1300 ingatlannal megdobott Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (kuratóriumi elnöke Lázár János volt miniszter), a több mint 260 milliárd forintos támogatási szerződésével hírekbe került Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, valamint a Mol – Új Európa Alapítvány. Néhány hete kiderült, hogy az Európai Bizottság még legalább egy, a Mollal kötött megállapodást is vizsgál az ügy miatt.
A kekvák helyzetének rendezése egy abból a 27 előfeltételből, amelyeket augusztus végéig mind teljesíteni kell, hogy be lehessen adni rendes kifizetési kérelmeket a 10,4 milliárd eurót érő helyreállítási alapra, és ne kelljen visszafizetni egy majdnem egymilliárd eurós potyaelőleget. Ezekről az előfeltételekről a közeli határidők miatt a héten is Budapesten tárgyal egy európai bizottsági küldöttség.
A kekva-ügy a feltételességi eljárásnak is része, amely miatt nagyjából kétmilliárd euró már végleg elúszott, és 4,2 milliárd euró még mindig be van fagyasztva a felzárkóztatási (kohéziós) támogatásokból.
A megoldás ahhoz is kell, hogy hozzá lehessen férni a tudományos élet szabadságának problémái miatt külön blokkolt kétmilliárd euróhoz.
A tagállami kormányok 2022-es döntése kimondta: a magyar kormány kötelezettséget vállalt, hogy 2022 októberére biztosítja az átláthatóságot a kekvák uniós támogatásainak felhasználásánál. A szabályokon ugyan módosítottak, de ez – az Európai Bizottság „többszöri kérése ellenére – még mindig nem akadályozza meg, hogy magas rangú tisztviselők, köztük az Országgyűlés és a magyar autonóm szervek politikai felsővezetői bekerüljenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeibe”. 2022 novemberétől ráadásul újra bevezették azt a lehetőséget (az általános tilalom alóli kivételként), hogy a politikai vezetők más, javadalmazással járó tisztséget is betölthessenek – például a kekvák vezetőtestületeiben.
Az Orbán-kormány 2024 elején jelentette be, hogy zátonyra futottak az egyeztetések. Utána változtatott a kekvákról szóló jogszabályon, de gyakorlatilag csak a saját álláspontját foglalta törvénybe, és a módosítás lényegében életbe se lépett. Cserébe az Európai Bizottság is terítette a lapjait, és tucatnyi pontban sorolta fel a hiányosságokat, amikor elégtelennek minősítette a kormány próbálkozását, ugyanakkor nem kérte, hogy szüntessék meg a kekvákat.
A Tisza Párt a programjában azt ígérte, hogy erasmusozhatna minden magyar diák, és „visszaállítjuk az egyetemek autonómiáját, megszüntetjük a kekva-modellt”.
