Vecsei H. Miklós: A fél családom ott van a Pride-on, a másik fele a nagymamámnál nézi a csíksomlyói búcsút. Én hova álljak?
„A fél családom ott van a Pride-on, a másik fele a nagymamámnál nézi a csíksomlyói búcsút. A Pride-on Mr. vagy Mrs. Szöszi transzvesztita énekli tátogva a Most múlik pontosan csíkzenekaros feldolgozását, amit Kiss Tibi a drogaddikciókról írt, amit aztán a Kulturális és Innovációs Minisztérium kinyomtatott minden érettségiző diáknak mint szerelmes dalszöveget. Most ebben a világban én hova álljak?”, kérdezte Vecsei H. Miklós az Ördögkatlan fesztiválon, a közönség tapsban tört ki, majd még hozzátette: „Ez vicces, de nekem sírnom kell ezen.
Imádom Magyarországot, de sírnom kell, milyen állapotban van.”
Ekkor már a beszélgetés közel felénél jártak Veiszer Alindával, Vecseit pedig láthatóan tényleg felzaklatta a téma. Már túl voltak néhány érzékenyebb ügyön, a színész elmesélte például, miért szerződött a Nemzeti Színházhoz.
Vecsei ugyanis azután igazolt tavaly Vidnyánszky Attila társulatához, miután – többek közt – a színpadi baleset botrányos kezelése miatt nyolc színész távozott onnan. A színész azt mondta, az egész úgy kezdődött, hogy a Radnóti Miklósról szóló estje ötletével felkereste Vidnyánszkyt, valamint Erdő Pétert és Demeter Szilárdot. Vecsei és alkotótársai, az énekes Дeva és a Platon Karataevet vezető Balla Gergő ötlete az volt, hogy az ország használaton kívüli romtemplomaiban adják elő a Radnóti-estet helyi lakosoknak, ehhez kérték volna az egyház és a kultúrpolitika támogatását.
Vecsei szerint a Nemzeti igazgatójával ekkor már öt éve nem beszéltek, miután az SZFE kérdésében volt egymással némi vitájuk. Vidnyánszky viszont váratlanul szerződést ajánlott neki, a színész pedig a gondolkodási ideje alatt felhívta pár mesterét és barátját, mások mellett Molnár Piroskát, Jordán Tamást, Hegedűs D. Gézát, Mucsi Zoltánt, a „kis Vidnyánszkyt”, az apukáját és a nagymamáját. Egyedül Mucsi volt közülük tartózkodó, márpedig, ironizált Vecsei, a sorból egyedül a gyimesi nagymama tekinthető
„Orbán Viktor véres szájú csatlósának”.
Mindenki más azt mondta neki: ez mégis csak a Nemzeti.
A színész szerint egyébként is Vidnyánszky az a rendező, aki a legnagyobb hatást tette rá, A szarvassá változott fiú-rendezését élete legfontosabb eseményének nevezte. Ugyanakkor érzékeli „a negatívumokat is az életművében”.
Veiszer Alinda felvetetésére, hogy az említett intézményvezetők mégis nagyon sok embert tettek tönkre, Vecsei azt mondta: nem szeretne ebbe belemenni, mert ők most nincsenek itt, de arról biztosíthatja Alindát, hogy ha ő bármi rosszat látott, az első volt, aki szembe mert menni a fősodorral.
„Én abban a fogalomban, hogy Nemzeti Színház, iszonyatosan hiszek. Nem Vidnyánszky Attilában meg Demeter Szilárdban, hanem a színházban”
– hangsúlyozta, és szerinte a Nemzetinek egyfajta templomnak kellene lennie, de a politikai helyzet miatt egy ideje nem az.
Vecsei azt is mondta, tisztában volt vele, hogy a társadalom egy jelentős része „örökre elítéli” majd a Nemzetibe szerződése miatt, de azt is átgondolta, hogy ezek az emberek sem a világlátását, sem a színházi viszonyait nem ismerik. „A színházi világban alapvetően én mindenkivel jóban vagyok, ugyanúgy meg tudok ölelni bárkit bármikor,
Thuróczy Szabival a megnyitón puszilgattuk egymást félmeztelenül”
– fogalmazott, majd váratlanul felvillantott egy abúzustörténetet a SZFE-s éveiből.
„Ott voltam az egyetemen öt évig. Nem tudom elmondani, hogy ott milyen helyzetek voltak. Teljesen triviális volt, hogy egy hatvanas férfi tanár fogdos engem, és úgy instruál, hogy közben fogja a farkamat. Ez evidens volt.
Sőt, még büszke is voltam rá, hogy az én farkamat fogja, és nem a másokét, mert akkor engem akar instruálni.”
Vecsei azt mondta, itt évtizedes problémákról van szó, és nem akarja, hogy neki ehhez köze legyen, az esszéhosszúságú posztját is csak azért írta meg tavaly, hogy a fiatalok lássák: nem tette le a voksát valami mellé, miközben azt sem tudja letagadni, hogy az idősebb Vidnyánszky az ő legfontosabb barátjának és alkotótársának az édesapja.
És itt még mindig nem ért véget a Veiszer–Vecsei-vita, mivel a színész azzal szúrt oda a műsorvezetőnek, hogy már csak azért sem érdemes moralizálni ezekben a helyzetekben, mert Alinda is elment a férjével az RTL Nyerő páros című műsorába, ahol meg szexuális erőszak történt a Való Világban. (Az eset Veiszerék szereplése után történt, és az RTL szerint nem volt szexuális erőszak – a szerk.)
Vecsei azt is mondta, hogy ha a kaposvári színház igazgatója hívta volna, valószínűleg ugyanígy elvállalja a szerződést, ahogy Máté Gábornak is igent mondott volna, és most, hogy ifj. Vidnyánszky dolgozni fog a Katonában, valószínűleg ő is ott lesz mellette. Aztán még a végére is tartogatott egy izgalmas történetet. Elmesélte, hogy éppen az SZFE-ügy idején kapta volna meg a kormányzattól a Fiatalok a Polgári Magyarországért Díjat, ezért írt egy levelet az akkor még államtitkár Novák Katalinnak, hogy a kitüntetést csak akkor veszi át, ha végigbeszélheti vele ezt az ügyet.
„Nem válaszolt nekem Novák Katalin. És nem is fogadott. És akkor én sem fogadtam el ezt a díjat.”
A beszélgetésben szó esett még a szülei válásának gyerekkori traumájáról, a negyvenes nőkhöz kapcsolódó komplexusáról, a két évvel ezelőtti tüdőembóliájáról, Bagdy Emőke róla készített személyiségelemzéséről, Nietzsche Ecce homójáról, a krisztusi példáról és az apaságról.
Az Ördögkatlanon elhangzott beszélgetést havi díjért cserébe ezen a linken lehet megnézni.
