Támogasd jól koraszülött vagy egyéb rizikóval született gyermekedet! (x)
A legtöbb édesanyát, akinek gyermeke idő előtt vagy betegen jött a világra, egyetlen kérdés foglalkoztatja: „Egészségesen fejlődik majd?” Fontos tudni, a korai életszakasz fejlesztés szempontjából még hatalmas lehetőségeket rejt — de csak akkor, ha időben észrevesszük, mire van szüksége a babának, és megadjuk neki és családjának a megfelelő segítséget. Honnan tudhatjuk, gyermekünknek szüksége van-e fejlesztésre és ha igen, milyenre? Hogyan válhatunk mi magunk szülőként fejlődése legfontosabb támogatójává?
Ezekre a kérdésekre ad választ az orvostudomány egy speciális, a korai idegrendszeri érésre és fejlődési eltérések felismerésére fókuszáló szakterülete, a fejlődésneurológia.
Magyarországon a megszületett gyermekek 8,7 százaléka (tehát minden 11-dik) koraszülöttként jön a világra; ez évente több, mint hétezer babát jelent. Az éretten született gyermekek közül is többen valamilyen kórállapot (fertőzés, oxigénhiány, fejlődési rendellenesség, stb.) miatt intenzív osztályon kezdik meg az életüket és csak több hetes, vagy akár több hónapos kórházi kezelés után térhetnek haza az otthonukba. Az ő egészségügyi szakmai nyomonkövetésük kiemelten fontos, és nem érhet véget ér a kórház neonatális intenzív osztályáról való hazaadással, illetve a gyermekorvosi és védőnői rutinvizsgálatok mellett, amelyekben minden újszülött részesül, speciális, több szakmát – gyógypedagógusokat, pszichológusokat, gyógytornászokat, konduktorokat, szakorvosokat – összefogó munkacsoport általi követésére van szükségük.
A koraszülött és rizikó-csecsemők utógondozásának egyik legismertebb hazai szakembere, dr. Cziniel Mónika neonatológus, gyermekneurológus szakorvos szerint azonban a koraszülött csecsemők utógondozása egészen kisiskolás korukig kell, hogy tartson, de a legéretlenebbeket ill. a legsúlyosabb állapotban született érett újszülötteket a felnőtté válásig célszerű rendszeresen ellenőrizni. Fejlődésük, egészségi állapotuk követése kiemelten fontos, amely több szakterület (gyermekszemészet, gyermek fül-orr-gégészet, gyermek-tüdőgyógyászat, gyermekkardiológia, gyermeksebészet, gyermekpszichológia, gyógytorna, gyógypedagógia, konduktív nevelés, stb.) együttműködésére kell, hogy épüljön.
Hogyan segíti a fejlődésneurológia a koraszülötteket és a betegen született érett újszülötteket?
A szakemberek feladata tehát nem szabad, hogy véget érjen a kórházi stabil állapot, esetenként gyógyulás elérésével; hosszú távon is segíteniük kell ezeket a gyermekeket és a családokat, hogy eligazodjanak ezen a sokszor kihívásokkal teli úton, amelyet a koraszülött, vagy betegen született gyermekek gondozása jelent. Ezért indult útjára a Doktor24-nél az a fejlődésneurológiai szakellátás, ahol dr. Cziniel Mónika kezdeményezésére több területet lefedő szakmai csapat segíti a koraszülött és betegen született babákat és családjaikat.
„Közösen felmérjük, hol vannak az erősségek, a gyengeségek, szükség van-e fejlesztésre, ha igen, melyik az a módszer, amely a leghatásosabban segíthet. A szülőket is bevonjuk ebbe a feladatba, támogatjuk őket, hogy aktívan részt tudjanak venni gyermekük fejlesztésében. Ennek a gyakorlatnak a szülőkre nézve is nagyon fontos terápiás hatása van. Azzal, hogy bevonjuk őket a fejlesztői munkába, az intenzív osztályon átélt tehetetlenség helyett a hasznosság, eredményesség, kompetencia érzését élhetik meg, ami hozzájárul az átélt traumák feldolgozásához, melyben gyakran pszichológus támogatására is szükség lehet. A nehézségekkel született gyermekek optimális fejlődéséhez ez kulcsfontosságú.” – magyarázza dr. Cziniel Mónika.
„A csecsemőkor hatalmas lehetőség, mert az idegrendszer ebben az időszakban a legplasztikusabb” – hangsúlyozza a szakember. „Idejében megkezdett fejlesztéssel az enyhébb eltérések korrigálhatók, de a sérült idegrendszer fejlődése is támogatható, az életminőség javítható.”
„Majd utoléri a többieket” – a mondat, ami miatt késhet a segítség
A koraszülött vagy valamilyen egészségügyi problémával született babák esetében a pszichomotoros fejlődés eltérhet az érett, egészségesen született társaikétól. Olyan esetekben, amikor a szülő eltérést észlel a mozgásfejlődésben, hangadásban vagy a játéktevékenységben, a normális ütemben nem indulnak be a mozgásformák, vagy kifejezett eltérés, aszimmetria figyelhető meg a testtartásban, izomtónusban a szülő számára is egyértelmű lehet: szükség van fejlődésneurológus felkeresésére.
Néha azonban csupán apró jelek mutatják, hogy valami eltér a megszokottól. Ezek a jelek laikus szemmel nehezen vagy későn ismerhetők fel, és a szülők esetleg csak akkor szembesülnek a problémával, amikor az már túl van az optimális beavatkozás idején.
Éppen ezért különösen fontos, hogy a koraszülött gyermekek csoportján belül figyelmet fordítsunk a 33–36. hét között világra jött, úgynevezett késői koraszülött babákra is. Ők nem, vagy csak rövid ideig igényelnek intenzív terápiát, többségében normál újszülött osztályról mennek haza, szépen gyarapodnak érett társaikhoz hasonlóan. Ilyenkor a szülőben esetleg fel sem merül, hogy extra figyelmet igényelnek. A látható tünetek hiánya azonban nem jelenti azt, hogy nincs szükség rendszeres kontrollra, egyes esetekben fejlesztésre is.
„A szülők gyakran megnyugtatásként kapják azokat a mondatokat a környezetüktől, hogy ”Majd utoléri a többieket.„, ”Nem beteg, csak koraszülött.„. Ezek a mondatok bár jó szándékúak — de sokszor késleltetik azt, hogy a gyermek időben megkapja a számára szükséges fejlesztést.” – magyarázta a szakember. „Gyakori tévhit, hogy a fejlődési lemaradások idővel maguktól megoldódnak. Sajnos sok esetben nyílik az olló és egyre nagyobb, és egyre nehezebben behozható lesz a lemaradás. Ezért fontos a minden fejlődési területre kiterjedő, gondos utánkövetés.”
A nem megfelelően megválasztott vagy felesleges fejlesztés akár túlterhelő, káros is lehet
A korai felismerés tehát a hatékony fejlesztés valódi kulcsa. Minél korábban kezdődik, annál nagyobb eséllyel alapozza meg a későbbi sikeres mozgásfejlődést, tanulási képességeket, beszédet, figyelmet és viselkedésszabályozást. Ha viszont elmarad a korai felismerés, annak hosszú távú következményei lehetnek. Sok óvodás vagy kisiskolás korban felismert probléma (figyelemzavar, a beszédindulás késése, viselkedési problémák, stb.) hátterében már a csecsemőkorban felismerhető és korrigálható idegrendszeri érintettség áll.
De hogyan válassza ki a szülő a gyermeke számára legmegfelelőbb fejlesztő intézményt és módszert, amikor a kínálat egyre nagyobb?
„Nagyon fontos, hogy a fejlesztő intézmény vagy módszer megválasztásánál ne hagyatkozzunk laikus tanácsokra, az interneten olvasott félinformációkra, trendekre, de még arra sem, hogy a gyermekünk testvérénél mi működött, hiszen csak a személyre szabott fejlesztés lesz igazán hatásos, és kerülhetjük el a nem megfelelően megválasztott fejlesztések káros hatásait.” – figyelmeztet a szakember. „Egy fejlődésneurológus nemcsak vizsgál, hanem irányt is mutat, meghatározza a gyermek egyéni problémájának leginkább megfelelő fejlesztési irányokat, módszereket, a fejlődés előrehaladtával pedig időről időre felülbírálja, módosítja mindezt. Fontos, hogy ezt pártatlanul, egyik vagy másik módszer irányába való elfogultság nélkül, kizárólag az adott gyermek aktuális szükségleteiből kiindulva tegye.” – tette hozzá dr. Cziniel Mónika.
A szakszerű korai támogatás tehát arról szól, hogy a lehető legjobb esélyt adjuk gyermekünknek az egészséges fejlődésre. A fejlődésneurológia és a több szakmát összefogó utógondozás pedig abban segít, hogy azokat az eltéréseket is időben felismerjük, amelyek csecsemő- vagy kisgyermekkorban még nem okoznak látványos tüneteket, ám később – a koraszülöttség következményeként – egészségügyi vagy pszichés nehézségek formájában megjelenhetnek. A rendszeres utánkövetés és a célzott fejlesztés lehetőséget ad arra, hogy ezek a problémák megelőzhetők vagy jelentősen csökkenthetők legyenek. Mert minden gyermek megérdemli, hogy a fejlődése a legbiztosabb alapokra épüljön.
Ez a cikk egy fizetett promóció, megrendelője a Doktor24.
