Elfogadták a lex Milákot, a sportért felelős miniszter is dönthet edzői életjáradékról
Kedd délelőtt megszavazta az Országgyűlés a sporttörvénynek azt a módosítását, ami rendezi az olimpiai érmesek edzőinek életjáradékát akkor is, ha egy versenyző nem nyilatkozik arról, ki készítette fel az olimpiára. A törvénymódosítást lex Miláknak nevezték el, mert az olimpiai bajnok úszó, noha megígérte, végül senkit nem jelölt meg felkészítő edzőként a párizsi olimpia előtt.
Milák 2021-ben Tokióban kétszáz, 2024-ben Párizsban száz méter pillangón lett a világ legjobbja. A tavalyi olimpia előtt sok időt kihagyott, az utolsó pillanatban állt edzésbe, de nagyszerű hajrájával így is megnyerte a versenyt. Kétszázon a második helyen végzett.
Márciusban arról posztolt, hogy Virth Balázs tervei alapján készül, az olimpia felé közeledve viszont megromlott a viszony köztük. Igaz, az elődöntő után Virth a helyszínen rámutatott két apróságra, két kisebb hibára, amiket Milák a döntőre javított is az úszásában. Az ügy hátteréről itt írtunk.
A sportról szóló törvény a keddi szavazás után ezzel a passzussal egészül ki: „A sportpolitikáért felelős miniszter az edzői járadékot annak a személynek a javára állapítja meg, aki az érmest a járadékra jogosultságot megalapozó versenyt megelőzően közvetlenül, legalább egy évig folyamatosan felkészítette.”
Vagyis mostantól, ha a versenyző valamilyen okból kihagyja azt a rubrikát, ahová be kellene írnia felkészítő edzőjének nevét, akkor a sportért felelős miniszter, jelen esetben Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter mindezt felülírhatja. Új elem az is, hogy ha a versenyző nem nyilatkozik a felkészítőjéről, közigazgatási bírsággal sújtható.
A törvénymódosítás motorja a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnöke, Wladár Sándor volt, de a sportért felelős államtitkár, Schmidt Ádám is elősegítette az ügy rendezését.
Az edzői életjáradék anomáliáiról ebben a cikkben írtunk. Felmerült egy fizetési plafon, emellett edzői kategóriák kialakítása is, de mindez nem került az Országgyűlés elé.
