Éjjel az Egyesült Államok is beszállt az izraeli-iráni háborúba, Donald Trump szerint légicsapásokat hajtott végre három iráni atomlétesítmény ellen.

A kormányfő és holdudvara a magyar szuverenitás védelmével indokolja bel- és külpolitikai lépéseit, de a valóságban a szuverenitás megalkotása óta álszent és vitatott jelenség.

A 2010-es évek stabil csökkenése után a kötvényhozamok világszerte emelkednek, ami a jövő évi választás előtti osztogatást is megdrágítja.

A kulturális hegemónia vágya és a hatalomtól független civil szerveződések tagadása is felsejlik a kormány ellehetetlenítési törvénytervezete mögött.

A piacok optimisták, pedig egyelőre nem látszik, hogyan születhetne egyezség például az USA és az EU között. Közben ráadásul Kína is bekavarhat.

Miközben mindenki az ipari beruházásokra koncentrál, a hatalmi érdekek által vezérelt gazdaságpolitika miatt Magyarország lemarad a kevésbé látványos, de fontosabb területeken.

Tavaly is Magyarország volt a kínai befektetések legfőbb európai célpontja, bár a külső környezet romlása miatt más tagállamok sem vetik meg a kínai pénzt.

Közös ideológiát éltetve üdvözölték a megválasztását, de az amerikai elnök eddig a brit Munkáspártttal és a szíriai dzsihádistákkal is jobban bánik, mint elvbarátaival.

Grönland vagy Ukrajna erőforrásainak megszerzése ártana az amerikai olajiparnak és a zöldenergiába fektető republikánus államoknak is, miközben komoly külpolitikai költségekkel jár.